A magyar közélet és szakpolitika közel harminc éve előszeretettel hivatkozik Budapest kapcsán Bécsre és, az ország céljai kapcsán pedig Ausztria életszínvonalára. A társadalom meg rendre csalódik, hogy ez sosem sikerült. Mostanra világossá vált, hogy követendő példákért talán inkább a keleti blokkban kéne szétnézni.
Bár harminc éve magunk mögött hagytuk a kommunizmust, mégis a Kádár-rendszer okozta sebek miatt omlik össze egy-egy napra a főváros közlekedése a 4-6-os villamos és a 3-as metró felújítása alatt. Közben pedig egy egyelőre megnyerhetetlen meccsben Béccsel próbálunk versenyezni ahelyett, hogy a Budapesthez ma már történelmileg és urbanisztikailag is közelebb álló Prágára tekintenénk példaként.
A Fidesz-árvák után az EP-választások eredményeit elnézve létrejött a baloldal árváinak tömege is. Ez ma Magyarországon az egyetlen politikai tér, ahol vákuum alakult ki, ebben a közegben van valódi esélye Puzsér Róbertnek. Már csak bele kell kergetni őt a konfliktusokba.
Csak Prágában 120 ezer ember tüntetett a populista cseh miniszterelnök korrupciós ügyei ellen: az itthonról nézve csekélyke korrupciós összeg rögtön Babiš ellen fordította a cseh közvélemény egy jelentős részét.