Több tucat, köztük sok ukrán-magyar kettős állampolgársággal rendelkező ukrajnai roma menekült vert tanyát a Prágai Főpályaudvar első platformján. A cseh hatóságok nem tudnak mit kezdeni velük, így többen már hetek óta itt állomásoznak.
Miért van az, hogy Románia 40 szavazóhelyet tudott biztosítani a legutóbbi választáson az Egyesült Királyságban, az angliai magyarok viszont csak három helyen szavazhatnak áprilisban? Róna Dániel politológussal beszélgettünk a kivándorolt magyarokról, Márki-Zay Péter botrányt kavaró kijelentéseiről, a romákról és arról, hogy teremhet-e babér az ellenzéknek a határon túli magyarok között.
Bejárta a hétvégén a magyar sajtó egy részét: új cigányvajdája van Borsod megyének Lakatos Gusztáv építési vállalkozó személyében. A vajda címe a 18. századig fontos tisztsége volt a még vándorló cigány közösségeknek, akkor azonban megszűnt. De akkor mi is volt ez az egész?
Miközben a fővárosban már tömegek tapossák egymást a Pfizerért, a szegregátumokban az információs sivatag akadályozza az oltási hajlandóságot. Sok helyen még most is csúcsra járnak az interneten terjedő konteók Bill Gates mikrochipjétől az egyiptomi hieroglifás-agybénítós történetig. Így látják most a helyzetet a romák közötti oltáskampány szervezői.
2020 decemberében alakult meg a Párbeszéd Roma Műhelye, a hatpárti ellenzéknek adnának 2022-re romaügyi stratégiát. De hogyan kivitelezhető ez, ha a szövetségben ott van az a Jobbik, ami a romaellenességének is köszönhette a felemelkedését? A Roma Műhely szervezőjét, a Párbeszéd kisebbségi referensét, Berki Sándort kérdeztük.
Jelentős változás a korábbiakhoz képest a hétfőn kezdődő szlovákiai népszámláláson, hogy két nemzetiséget is be lehet jelölni a kérdőíven. A kérdés komoly vitákat generált a magyarok körében: van, aki szerint ezzel gyarapodik majd a közösség, mások kockázatot látnak benne. Szakértőkkel jártuk körbe a szlovákiai népszámlálás legfontosabb kérdéseit.
A magyar anyanyelvű roma népesség a magyar többségű települések peremén, társadalmi és térbeli szegregátumokban él, rosszabb körülmények között, mint a romániai romák országos átlaga.
Több hátrányos helyzetű térségben az egyetlen kiutat jelentik a nyomorból a Magyar Evangéliumi Testvérközösség által fenntartott iskolák, amelyektől most forrásokat von meg a kormány, veszélybe sodorva ezzel a működésüket. Az állami rendszerből szinte biztosan kihullanának a speciális törődést igénylő gyerekek, ugyanakkor a MET-et vezető Iványi Gábor szerint olyan harcot vívnak, amelyben a vereség is elfogadható eredmény.
A hatóságok nem győzik hangsúlyozni, hogy nem árt az óvatosság a közösségi médiában terjedő információk kapcsán.