A Tsúfos Tükör e heti száma bemutatja, hogyha az ember drága szoftvert vásárol, különösen érdemes alaposan végigolvasni a szerződési feltételeket.

Kiváncsi vagy, hogyan dolgoznak az újságírók egy szivárogtatás után? Vagy hogyan éli át a célszemély a megfigyelését? Netán leginkább az érdekelne, hogyan nyomorít meg a botrány, ha hatalmon vagy? Öszeeszedtünk pár filmet ehhez!

Cory Doctorow tavalyi technothrillerében nem csak az derül ki, hogy akárhol és akármikor lehallgatnak, hanem az is, hogy milyen módon lehet fellépni ez ellen.

Andrej Szoldatov, az orosz megfigyelőállam avatott szakértője a Moscow Times-on írt arról, hogy nem véletlenül voltak az orosz elhárítók óvatosak az izraeli szoftverrel, pedig igényük lenne a tömeges megfigyelésre.

A Direkt36 információi szerint Aszódi Attilát, a volt paksi bővítésért felelős államtitkárt akkor vehették célba a Pegasus kémszoftverrel, amikor konfliktusossá vált viszonya munkaadójával, a Paksi Atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszterrel, Süli Jánossal.

A parlament külügyi és védelmi bizottságának elnöke már korábban bejelentette, hogy megvizsgálják a védelmi minisztérium erre szakosodott ügynöksége által kiadott exportengedélyeket. Most a botrányt vizsgáló parlamenti bizottság tárgyalja azt is, kell-e szigorítani a kémprogramok külföldi értékesítésén.

Miután a nemzetbiztonsági jellegű megfigyelés lényegében bárhogy törvényes, az egyetlen valódi jogorvoslat, ha az érintett perel. Több olyan ügy van folyamatban, amelyek még a Pegasus-botrány előtt eljutottak a Strasbourgban székelő Emberi Jogok Európai Bíróságáig. Tömeges perek az Azonnalinak nyilatkozó jogászok szerint azonban nem várhatóak: hiába kimutathatók a kémfegyver nyomai a telefonokban, ha nem egyértelmű, ki áll a lehallgatás mögött.

Az idei jelentés a magyar korrupcióval foglalkozik kiemelten. Ez nem jelenti, hogy minőségében jobb lesz, mint a tavalyi, viszont alapjául szolgálhat a magyar helyreállítási terv visszadobásának és a jogállamisági mechanizmus megindításának is.