A német szociáldemokraták először indulnak úgy idén egy parlamenti választáson, hogy a népszerűségük okán felesleges is lenne már kancellárjelöltet állítaniuk. Ők mégis indítanak, ráadásul Olaf Scholz mostani alkancellár számos kérdésben jobb jelölt, mint a konzervatív Armin Laschet vagy a zöld Annalena Baerbock. Van-e azonban esélyük? És mit ígérnek 12 évnyi nagykoalíciós kormányzás után?
Szerette volna a libertárius eszméket elfogadottabbá tenni, politikai nyomást nem tapasztalt a szerkesztőségben, a közvélemény egy része pedig szerinte „benyelte”, hogy fideszes lap lett az Indexből. A laptól próbaideje alatt elbocsátott libertárius pártelnököt, Ecsenyi Áront kérdeztük az elmúlt heteiről, a kritikák kereszttüzében lévő szerkesztőség hangulatáról és kirúgása körülményeiről.
A kormánypárt szerint a magáncégek szabadon működnek Magyarországon, ezért nem is kommentálnak üzleti ügyeket, írja a Fidesz a Néppárt-tagpártjainak címzett levelében. Az ellenzék viszont kifogyott az érvekből és álhírkampányt folytat szerintük.
Hogyhogy csak most eszkalálódott az Index-ügy, amikor Fidesz-közeli körök már rég megjelentek a lap körül? Lehetett volna-e előbb is tenni valamit? Mi lesz most? Ezt kérdeztük azoktól a politikusoktól és tüntetőktől, akik részt vettek az Index melletti szimpátiatüntetésen, miután a szerkesztőség nagyrésze felmondott. Videó!
Három évig tartottam a hátam, ennyire szabadok sosem voltak, mint ebben a három évben – mondja az Index szerkesztőségéről a lapot tulajdonló alapítványt vezető Bodolai László, aki szerint onnantól, hogy a függetlenségi barométert átállították, ő már csinálhatott bármit. Azt mondta: nem politikai szándék volt Dull Szabolcs főszerkesztő kirúgása, az viszont zsarolás volt a szerkesztőség részéről, hogy Dull visszahelyezését követelték.
Közel 80 indexes újságíró mondott fel pénteken, miután a lapot kiadó alapítvány kuratóriumi elnöke, Bodolai László nem volt hajlandó visszavenni a szerdán menesztett főszerkesztőt, Dull Szabolcsot.