Egymásnak feszült a két szabolcsi jelölt: miután kiszivárgott egy hangfelvétel arról, hogy a helyi előválasztás szocialista jelöltjét segítheti a Fidesz, a jobbikos jelöltet azzal vádolják, elhallgatta, hogy költségvetési csalás miatt indult ellene eljárás. A körzet egyébként erősen fideszes, akárki is lesz az ellenzéki jelölt, nem túl jók az esélyei.
Megvan az első nagy név, aki elhasalt a miniszterelnök-jelölti előválasztáson: az Új Világ Néppárt vezetője, Pálinkás József nem tudta összeszedni az induláshoz szükséges 20 ezer aláírást. Az MTA volt elnöke szerint a pályát az ellenzéki pártok eleve úgy alakították ki, hogy az nekik lejtsen, de nincs ezért harag, és azt sem bánta meg, hogy elindult a miniszterelnökségért, noha ennek az előválasztásnak sose volt híve. Ha mégis bejutna 2022-ben a parlamentbe, csak bizonyos feltételek teljesülése esetén vállalna kormányzati szerepet, de már úgy gondolja, a nála fiatalabb generációnak kell átvenni a stafétát a politika élvonalában. Interjú!
Úgy, hogy a DK állította a legtöbb jelöltet az előválasztáson – ez azonban még nem jelenti, hogy a DK-jelöltek biztosan el is indulhatnak, viszont meglepő lenne, ha nem így történne.
A zuglói Kutyapárt korábban azt írta, az MSZP-s kerületvezetés elengedheti a Hadházy Ákos által megszellőztetett telekeladást, mivel a szeptember 2-i napirenden az már nem szerepel. De nem erről van szó, Horváth Csaba októberre halasztotta a szavazást.
Elhamarkodottan nyújtanak be a Városházán javaslatokat az atlétikai vébé vétójáról a Momentum elnöke szerint, ezért ők is benyújtanak egy módosítót az egyikhez, hogy megvédjék az Egészséges Budapest program tízmilliárdjait.
A DK-s Nemes Gábor nincs olyan sokkal lemaradva tőle, a másik két jelölt viszont tetemes hátrányban van mindkettejükhöz képest.
A Republikon Intézet felmérte kor, lakóhely, iskolai végzettség és világnézet szerint, hogy hogy néz ki az egyes pártok szavazótábora. Mutatjuk a részleteket!
A baloldali-liberális ellenzék és a hozzájuk közel álló médiumok szigorúbb lezárásokat és oltási szabályokat szorgalmaztak, míg a korábban rendezvények betiltását követelő szélsőjobboldali Mi Hazánk lezárásellenes tüntetést szervezett és felszólalt a kötelező oltás ellen. A jelenség furcsa, de nemzetközi összehasonlításban sem ismeretlen. A pártok egymástól is különbözni akartak, a balosok lemaradtak a liberálisok mögött, a szélsőjobb pedig talált egy rést, ahova befurakodhat. De hogy jutottunk idáig? Ceglédi Zoltán politikai elemzővel és Alex Hochuli Brazíliában élő kutatóval néztük meg, hogyan mozogtak a pártok a járvány alatt.