Első ránézésre ijesztően nagy felhatalmazást biztosít egy két héttel ezelőtt megjelent kormányrendelet az ITM-nek az adataink megismerésére és felhasználására a járványügyi veszélyhelyzetben. Megfigyelhetnek, lehallgathatnak-e a járványra hivatkozva? Mik azok az adatok, amikhez még veszélyhelyzetben sincs köze az államnak? Utánajártunk.
A kritikusok szerint ezzel milliók személyes információi kerülnek veszélybe.
Azt hiszed, jól ismered saját magad? Lassan az adatokkal bűvészkedő óriáscégek nyomába sem fogsz érni.
Az Amazon elismerte, hogy illetéktelenek jutottak vásárlóik adataihoz, de azt nem tudni, hányan jártak pórul.
Azt próbálja felmérni az Európai Bizottság, hogy hogyan és miért gyűjt adatokat a népszerű kereső.
Nagyon úgy fest, hogy hamarosan még a fejlesztők sem fognak tudni belenézni a kommunikációnkba, de előtte valahogy meg kell nyugtatni a hatóságokat.
Tavaly februárban azt állította Kocsis Máté, hogy pszichológiai vizsgálatot csináltatott egy ellenzéki képviselőről, akinek a panaszára az adatvédelmi hatóság most válaszolt egy furcsát.
Még a Wikileaks-alapító Julian Assange adatai is kiszivárogtak, miután politikai menedékjogot kapott Ecuadortól, és az ország londoni nagykövetségén élt éveken át.
Ugyan súlyos adatvédelmi aggályokat vet fel, ha az arcfelismerő programoknak köszönhetően elég egy kamerába mosolyogni fizetéskor, úgy tűnik, ez Kínában az embereket egyelőre nem zavarja. Az már inkább, hogy csúnyának érzik magukat.
A jövőben a felhasználók beállíthatják, hogy ha egy-egy weboldalon böngésznek vagy egy alkalmazást használnak, az onnan származó adatokat ne kössék össze a Facebook-profiljukkal.