Érvelésük szerint „a veszélyhelyzet idején egyes alapvető jogok gyakorlása felfüggeszthető, vagy az Alaptörvényben megállapított mértéken túl korlátozható”, de azt, hogy mikor van ekkora egészségügyi vészhelyzet, a kormány eldöntheti, tehát nincs itt semmi látnivaló.
Visszautasította az Alkotmánybíróság azt az összevont alkotmányjogi panaszt, amely a magyar kormány által tavasszal bevezetett „védettségi igazolványok” diszkriminatív jellegének megállapítását kérte. A testület azután döntött így, hogy sok száz, hasonlóan ugyanerre a tárgyra vonatkozó panasszal összevonta Bakó Beáta, az Azonnali anyasági szabadságon lévő főszerkesztője által benyújtott panaszt.
A most nyilvánosságra hozott határozatban az Alkotmánybíróság megállapította, a vagy az oltást, vagy pedig a koronavírus-fertőzésen való átesettséget (utóbbi esetben 6 hónapig) igazoló plasztikkártya megkövetelése, például vendéglátóhelyek, uszodák, strandok stb. használatakor, egyetemi óralátogatások alakalmával indokolt, amennyiben a kormány úgy látja, súlyos egészségügyi veszélyhelyzet állt elő. Döntésükben úgy látják,
„a veszélyhelyzet idején egyes alapvető jogok gyakorlása felfüggeszthető, vagy az Alaptörvényben megállapított mértéken túl korlátozható”.
Ehhez a későbbiekben hozzáteszik, álláspontjuk szerint az egészségügyi önrendelkezési jogot és az emberi méltósághoz való jogot a „védettségi igazolvány” azért sem korlátozza, mert
Egyrészről tehát arra hivatkozva, hogy gyakorlatilag bármiféle alapvető jog felfüggeszthető a kormány mérlegelése alapján, rendeletben, veszélyhelyzet esetén, valamint arra hivatkozva, hogy az oltás továbbra sem kötelező formálisan sehol, a koronavírus ellen be nem oltottak jogainak korlátozása sehol sem ütközik az Alaptörvénybe.
Még szembeszökőbb lehet azonban, hogy a taláros testület arra is kitért, a kártyáról szóló rendelet azért sem diszkriminatív, mert „azok, akik védettségi igazolvánnyal rendelkeznek, mert az oltást felvették vagy a fertőzésen átestek, nem alkotnak homogén csoportot azokkal, akik személyében ez a feltétel nem áll fenn. Ezért a vizsgált rendelkezések nem ütköznek a hátrányos megkülönböztetés tilalmába” – tehát
a kártya megléte mentén objektíven két csoportra oszlik a magyar társadalom, ezt pedig a rendeleti megkülönböztetés csak elismeri, és megállapítja, eleve nem lehet egységes csoportól beszélni oltottak és oltatlanok esetében, így nem a rendelet „diszkriminálta ki” az oltatlanokat ebből a csoportból, hanem egészségügyi alapon megállapítható helyzetük.
Mint arról az Azonnali már beszámolt, és ahogy azt most a Gemist.hu-n ő is megírta, Bakó Beáta alkományjogi panaszában úgy érvelt,
Hozzátette, különösen aggályos, hogy, mivel a diszkriminációt az Alkotmánybíróság is háromlépcsős rendszerben vizsgálja, ezek alapján sorrendben a teszt azt nézi meg,
Azzal pedig, hogy a második lépcsős vizsgálatban megállapítja, az oltottak és oltatlanok nem homogén csoport, kötelező jelleggel már nem kell elvégezni a harmadik lépcső után vizsgálatot, ami éppen arra irányulna, hogy a meghozott intézkedések arányban állnak-e az egészségügyi veszélyhelyzet súlyosságával, ami Bakó és még jó pár mellette, és utána benyújtott alkotmányjogi panasz elsősorban vizsgáltatni szeretett volna.
A nem homogén csoport-jelleget az AB egyébként nemzetközi szervezetek (WHO, OECD), az Európai Unió és a magyar egészségügyi hatóságok egységes álláspontjára alapozza. Ezek alapján, mivel az oltás valóban lecsökkenti annak esélyét, hogy koronavírusban meghaljunk, vagy kórházba kerüljünk.
Mindezt Bakó panaszában nem is vitatta, azonban felhívta rá a figyelmet reakciójában, hogy az oltások első dózisa után már járt kártya, holott az egészségügyileg megállapítható, hogy ettől még valaki nem lesz védett a vírussal, fertőzéssel és megbetegedéssel szemben.
Mint ahogy nem vette figyelembe azt sem a döntés, hogy egészségügyileg igazolható módja van az oltatlanok esetében is annak, hogy bebizonyítsák, nem fertőzöttek és nem betegek, mégpedig a negatív PCR-teszteredményekkel, erre ugyanakkor nem jár kártya.
Mint ismert, korábban egy bajorországi közigazgatási bíróság Ansbachban például a Markus Söder bajor miniszterelnök által bevezetett kijárási tilalommal kapcsolatban éppen azt állapította meg, az intézkedés ugyan alkalmas a fertőzés terjedésének megállítására, a kockázathoz képest azonban az intézkedés aránytalanul szigorú, így illegális. Igaz, ez csupán egy alsóbbrendű jogszolgáltató szerv határozata egyelőre.
Az ő értékelése szerint egyébként határozatával a magyar Alkotmánybíróság tulajdonképpen kimondta azt is, hogy az oltatlanok „másodrendű állampolgároknak” minősülnek.
Mivel Bakó Beáta nem csupán a magyar testülethez, de a Strasbourgi Európai Emberi Jogi Bírósághoz is panasszal fordult a magyar „védettségi igazolvány” ügyében, utóbbi testület döntését még várja, igaz ez semmi esetre sem írhatja fölül a magyar AB már meghozott határozatát.
NYITÓKÉP: Bukovics Martin / Azonnali
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.