Tizenöt évig ellenállt a fejlesztéseknek, Demeter Szilárd újíthatja meg a Hajógyári sziget egy részét

Budapesti Las Vegas, kajak-kenu sportakadémia. A Hajógyári-sziget hasznosítása régóta várat magára, az eddigi tervek azonban elbuktak, nem utolsósorban azért, mert komoly természetkárosítással jártak volna. Azt még nem tudni, hogy Demeter Szilárd popkulturális központja mekkora léptékű fejlesztés lesz.

A kormány márciusban egy rendeletettel a Demeter Szilárd vezette Petőfi Irodalmi Múzeumnak adta az óbudai Zichy-kastélyt és a Hajógyári-sziget déli részét: egy több, mint 30 hektáros területet több ingatlannal, a föld alatt pedig az ókori Hadrianus-palota romjaival. Az egykori hajógyári épületekben Demeter popkulturális központot alakítana ki, és a területet látogathatóvá tenné. A Hajógyári-sziget hasznosítására az elmúlt másfél évtizedben több terv is napvilágot látott, de egyik sem valósult meg. Demeter Szilárd törheti meg ezt a trendet.

Rock’n’roll

A hajógyári szigetről sokaknak a Sziget Fesztivál jut elsőként az eszükbe. Az 1993 óta évente megrendezett, eleinte Diáksziget, majd Pepsi Sziget, végül pedig Sziget Fesztivál néven futó rendezvényt hagyományosan a sziget északi, parkos részén tartják (2020-ban a koronavírus-járvány miatt elmaradt, és 2021-ben sem lesz). 

1980-ban itt rendezték meg a legendás Fekete Bárányok koncertet, amin a Beatrice, az P. Mobil és a Hobo Blues Band lépett fel, 1981-ben pedig Szuperkoncert néven tartottak itt egy rockfesztivált – utóbbit az Egy nap rock című dokumentumfilm örökítette meg.

Álomsziget, Las Vegas

A sziget déli részén a Széchenyi István kezdeményezésére 1835-ben alapított hajógyár egészen 1988-ig működött. A hajógyár területét 2003-ban privatizálta az állam, a vásárló egy izraeli hátterű cég volt, ami nagyszabású fejlesztést tervezett rengeteg új épülettel. A projekt keretében

a szigetbe benyúló öböl még beépítetlen, ligetes partjára. 

A beruházó a vízója szerint Las Vegast hozta volna el a Hajógyári-szigetre. A terv nagy felháborodást váltott ki, ugyanis a hajógyári épületeken kívül a sziget területe alig háborgatott természeti terület. A III. kerületben még népszavazást is tartottak az ügyben, ám az érvénytelen lett, 2006-ban a főváros és a III. kerületi önkormányzat is rábólintott a terület fejlesztési tervére, ami lehetővé tette volna a beépítést. 

A kerület akkori polgármestere,

A projekt innentől fogva évekig húzódott, majd a 2010-es kormányváltást követően kikerült a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások köréből, 2013-ban pedig az állam visszavásárolta a területet. 

Ezidő alatt a volt hajógyári épületek irodáknak, sporttermeknek adtak otthont, de itt működtek Vizoviczki László hírhedt szórakozóhelyei is.

A nagyszabású beépítés nemcsak a vele járó természetkárosítás miatt lett volna problémás. A tervezett épületek egy részének helyén, a föld alatt fekszik ugyanis Közép-Európa egyik legjelentősebb régészeti lelőhelye: a Hadrianus-palota romjai.

A Hadrianus-palota 

A II. században épült palota ugyanis azon jelentős kulturális emlékek közé tartozik, amik kizárólagos állami tulajdonban tartandók, így privatizálni sem szabadott volna a területet. Miután a terület visszakerült az állam tulajdonába, a kormánynál a rom hasznosításáról kezdtek el gondolkodni.

A föld alatt rejlő rom a Római Birodalom Duna-menti határerődítmény-rendszerének, a limesnek a része volt. 2016-ban Magyarország Szlovákiával, Ausztriával és Németországgal

Az elúszott világörökségi státusz

A kormány még miniszteri biztost is kinevezett a célra Visy Zsolt, a limeskutatás nemzetközileg is elismert hazai szaktekintélye személyében, 2019-ben azonban egy rendelettel kivette a Hajógyári-szigetet a világörökségi státuszra javasolt helyszínek közül, nem sokkal az UNESCO döntése előtt. 

Az Inforádiónak a Miniszterelnökség akkor azt nyilatkozta: a világörökségi minősítés lehetetlenné tenné a Hadrianus-palota korhű helyreállítását, ezért vették ki a javasolt helyszínek közül a Hajógyári-szigetet. Egy az Átlátszónak névtelenül író műemlékvédelmi szakember szerint a korhű helyreállítás lehetetlen, hiszen senki nem tudja, hogy nézett ki a palota, és egy ilyen rekonstrukció szembe is menne „az érvényes világsztenderdekkel”, „1:1 méretarányú maketté hamisítva a történelmet”. 

A világörökségi helyszínné nyilvánítás tehát elúszott – a magyar kormány számára egyébként sem mérvadóak az UNESCO ajánlásai, hiszen azokat figyelmen kívül hagyva épülhet fel a Budapest sziluettjét átalakító MOL-toronyház, az új Néprajzi Múzeum épülete és a Biodóm eltúlzott méretű épületei a Városligetben vagy az egykori MAHART-székház Tiborcz István általi felújítása, ami a teljes egészében védendő épületnek csak a külső falait tartja meg. 

Sportakadémia

A Hadrianus-palotát azóta sem ásták ki, 2020-ban azonban a kormány a sziget északi részén valósította volna meg a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémiát. Ezzel összefüggésben a kormány szerette volna megoldani a sziget árvízvédelmét is. A sziget ugyanis nagyrészt liget, amit nincs miért védeni az árvíztől, viszont pont az árvíz kockázata lehetetleníti el az építkezéseket is a szigeten.

Ez már önmagában nagy felháborodást keltett, sem a főváros, sem Óbuda önkormányzata nem támogatta a tervet, de még a WWF Magyarország is petíciózott ellene.

Mivel a sziget déli részének védelméhez – ahol az épületek vannak, és ahova az akadémiát is tervezték – nem lett volna szükséges gáttal körbeépíteni az egész szigetet, felmerült a gyanú, hogy a kormány nagyobb szabású ingatlanfejlesztést tervez a szigeten és emiatt oldaná meg az egész sziget árvízvédelmét. 

Hogy lett volna-e ilyen és az mi lett volna, azóta sem derült ki, viszont a sziget fái megmenekültek: szeptember elején a kormány arról döntött, hogy a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémia a Velencei-tónál valósul meg, szeptember végén pedig az Országos Vízügyi Főigazgatóság visszavonta a Hajógyári-sziget árvízvédelmi fejlesztésére vonatkozó kérelmét. 

Popkulturális központ

Hogy a Demeter Szilárd-féle popkulturális központ jár-e árvízvédelmi munkákkal, nem tudni. A Népszava erre vonatkozó kérdését Demeter azzal hárította, hogy az meghaladja a kompetenciáikat, egy sokszereplős kérdés, amiben ők csak a legkisebb játékosok.

A múzeumigazgató és könnyűzenéért felelős miniszteri biztos a Népszavának elmondta: egyelőre az ingatlancsoport műszaki felmérését készítik elő, illetve egy mestertervet dolgoznak ki, „amely nem azt mutatná meg, mit kell fejleszteni, hanem hogy mit lehetne létrehozni”. Emellett a sziget PIM-hez tartozó részét Demeter minharabb szeretné megnyitni a látogatók előtt, és már nyáron a terület adna otthont a HelloWood építésztáborának, aminek a keretében építészhallgatók vehetnek részt nyári továbbképzéseken.

Vagyis pontos terv még nincs, hogy hogyan fog kinézni a Demeter-féle popkulturális központ, azt azonban már lehet tudni, hogy lecserélik a szigetre vezető két hidat, a H- és K-hidat (a „H” Hajógyárit jelent, a „K” a hídelemek formájáról kapta a nevét). Ezt Bús Balázs, a III. kerület korábbi fideszes polgármestere jelentette be kedden a Facebook-oldalán. Az új, kétszintes H-híd felső, gyalogos szintje kötné össze a Zichy-kastélyt, illetve Fő teret a a kulturális negyed Hajógyári-szigeten levő részeivel. A K-híd északabbra található, ez szokott lenni a Sziget Fesztivál kapuja, és Bús posztja szerint ezt is lecserélik. Elképzelhető, hogy a H-híd esetében a Rákóczi-híd elbontott vasúti hídjának elemét használják majd fel – erről pedig Vitézy Dávid írt a Facebook-oldalán. 

Az Azonnali e-mailben megkereste a Petőfi Irodalmi Múzeumot, illetve Demeter Szilárdot, hogy megérdeklődje: 

+ a meglévő épületek hasznosításán kívül terveznek-e új épületeket is felhúzni, 

+ illetve a területen levő Hadrianus-palotával fognak-e valamit kezdeni.

A PIM sajtóosztályáról azt a választ kaptuk, hogy „a Hajógyári-sziget hasznosításával kapcsolatban Főigazgató Úr jelenleg nem tud interjút adni”, a fejlesztés ugyanis

A Hajógyári-sziget hasznosításának eddigi tervei az amiatti ellenálláson buktak el, hogy komoly természetkárosítással jartak volna. Bár nem világos, hogy hogyan valósul majd meg az új popkultközpont árvízvédelme, ahogy az sem, hogy lesz-e valamilyen nagyobb volumenű építkezés a területen, ha Demeter Szilárd terve nem jár fakivágásokkal, nem fog olyan ellenállásba ütközni, mint az elődei.