Múlt csütörtökön tartotta Angela Merkel az utolsó kancellári beszédét a Bundestagban. Történelmi hosszúságú korszak ért véget, amelyet nem a nagy lépések, hanem a kis tapogatózások jellemeztek. Merkel egy másik Németországot és Európát hagy maga után. Mi jellemezte ezt a 16 évet?
Hiába a harmonikus és dinamikus kezdet, a német ökopárt legyengülve és botrányokkal terhelten vághat neki az őszi Bundestag-választásoknak. Ennek megfelelően folyamatosan növekszik a Zöldek hátránya az Armin Laschetet jelölő CDU/CSU-val szemben. A Zöldek koalíciós álmai is kipukkanhatnak, ha a CDU/CSU tényleg tartja magát a nemrég bemutatott választási programjához. Miért és hova menekülnek a szavazók a német ökopárttól?
Armin Laschet fellégezhet az őszi Bundestag-választás előtt. A keletnémet Szász-Anhaltban a CDU 35 százalékkal magabiztosan szerezte meg az első helyet vasárnap. Az AfD ezzel szemben visszaesett, több, mint tíz százalékponttal maradt le a kereszténydemokratáktól. A liberálisok pedig visszakerültek a magdeburgi parlamentbe.
Az őszi Bundestag-választások előtti utolsó tartományi választást tarják vasárnap. A szász-anhalti voksolás azonban nem csak ezért érdekes: a keletnémet tartományban a CDU és az AfD versenyez egymással, fej-fej mellett haladnak. A CDU nagy előnye, hogy a tartományi miniszterelnökük igen népszerű – és hátránya, hogy Armin Laschetnak hívják a kancellárjelöltjüket. Mi a jelentősége egy kétmilliós keletnémet tartományi voksolásnak három hónappal a szövetségi választás előtt?
A német liberálisok idén kiugróan jó eredményt érhetnek el ősszel. A párt, amely történelme során sokszor gyengélkedett, a lockdownellenessége miatt stabilan 11-13 százalékon áll, amivel már a szocdemeket közelíti. Miközben az AfD kaotikusan reagált a járványra és a lockdownra, a liberálisok kritikái meghozták a népszerűséget. De kormányra jutnak-e 2009 után idén újra a Szabad Demokraták, és mit akarnának ott megvalóstani?
Amilyen harmonikusan és dinamikusan indították el a német zöldek történelmük első kancellárjelöltségét, annyira erős támadásokkal kell most szembenézniük, amelyek a párt népszerűségére is kihathatnak. A németek többsége ráadásul eleve nem tartja alkalmasnak a zöld jelöltet az ország vezetésére. Miközben valóban megjelentek kellemetlen ügyek is az ökopárt körül, Baerbockkal kapcsolatban számos álhír is terjed.
A német jobboldal kancellárjelöltje, Armin Laschet szakít Helmut Kohl és Angela Merkel szokásával, és nem indul el egyéni mandátumért: ha veszít, így lehet, be se kell ülnie a Bundestagba. Markus Söder közben közölte: ha a CDU/CSU nem nyer, szó se lehet kormányzásról, ellenzékbe kell vonulnia a jobbközépnek.
A német szociáldemokraták először indulnak úgy idén egy parlamenti választáson, hogy a népszerűségük okán felesleges is lenne már kancellárjelöltet állítaniuk. Ők mégis indítanak, ráadásul Olaf Scholz mostani alkancellár számos kérdésben jobb jelölt, mint a konzervatív Armin Laschet vagy a zöld Annalena Baerbock. Van-e azonban esélyük? És mit ígérnek 12 évnyi nagykoalíciós kormányzás után?
Miközben a Zöldek olyan egységesek, mint még soha, a CDU/CSU-ban még mindig dúl a testvérháború, és még egy AfD-közeli botrányhőst is jelöltjükké választottak Türingiában. A jobb- és balközép abban bízhat: az Annalena Baerbock körüli felhajtásnak is olyan gyorsan vége lesz, mint 2017-ben a Martin Schulz körülinek.
A bajor Markus Söder hiába bukta el a CDU/CSU kancellárjelöltségét, tovább támadja a győztes jelöltet, Armin Laschetet. A bajor miniszterelnök egy hét alatt három interjúban szólt be keményen Laschetnek, miközben a zöldek jelöltjét dicsérte. Mire játszhat Söder Münchenből?