A kormányinfón kiderült az is, hogy Magyarország a többi V4-tagállammal együtt meg akarja vétózni az uniós klímacsomagot, hogy a lakossági fogyasztóknak és a kisvállalkozásoknak nem kell félniük az emelkedő energiaáraktól, valamint hogy nem lesz Magyarországon covidkasztrendszer.
Szerintük a Greenpeace és a HVG szervezte vitán mind Dobrev Klára, mind Márki-Zay Péter bebizonyította, hogy „felkészültebben és felelősebben áll a klímaváltozás, a természet- és a környezet védelem kérdésköréhez, mint a jelenleg kormányzó Fidesz”.
A nagy szennyező országok vezetői közül csak Boris Johnson volt jelen, aki csalódottságát fejezte ki, mert sok jelentős gazdaság nagyon lemaradt fenntarthatóság terén. Az EU energiaügyi tárcavezetői közben szerdán Szlovéniában egyeztetnek a Bizottság klímacsomagjáról.
Schmuck Erzsébet LMP-társelnök szerint ennyi erővel a fiatalok is csak bohóckodnak, amikor klímatüntetést szerveznek, és az ellenzék amúgy is évek óta próbálkozik azzal, hogy a kormány komolyan vegye a klímaveszélyt. Az ellenzék szerint a tavaly elfogadott klímatörvénnyel ez nem történt meg, így most, több mint egy évvel később támadják azt meg az Alkotmánybíróság előtt – miközben ők is azt valószínűsítik, hogy mire az AB ebben döntene, kormányra kerülve már nélkülük is el tudnak fogadni egy szerintük normális klímatörvényt.
Idén nyáron szinte egymás után jöttek az újabb és újabb hőhullámok, ami miatt egyre fontosabb kérdés, hogy miként tudjuk úgy lehűteni a lakásainkat, hogy azzal ne rontsunk a környezetünkön. Utánajártunk!
A London Science Museum szén-dioxidot megkötő technológiákat mutat be, amelyben az olajcégnek is érdekeltsége van. Nem ez az első eset, hogy a zöldek támadják, ahogy az olaj- és gázipari szereplők brit kulturális intézményeket támogatnak.
Kiss Ambrus főpolgármester-helyettestől azt is megtudtuk, hogy a hármas metrót és a frankfurti villamoskocsikat is klimatizálhatják, és hogy a főváros nem fogja őrizni a Fidelitas kaszáitól a méhlegelőket.
A szervezet jelentése szerint csak így érhetjük el globálisan a karbonsemlegességet 2050-re. A jelentést a világ vezetői is figyelembe fogják venni novemberben, amikor a Párizsi Klímaegyezmény gyakorlati megvalósításáról dönthetnek.