A szervezet jelentése szerint csak így érhetjük el globálisan a karbonsemlegességet 2050-re. A jelentést a világ vezetői is figyelembe fogják venni novemberben, amikor a Párizsi Klímaegyezmény gyakorlati megvalósításáról dönthetnek.
– áll a Nemzetközi Energiaügynökség friss jelentésében, amiben azt járták körül, hogy hogyan kéne megreformálni az energiaszektort ahhoz, hogy 2050-re a világ valóban karbonsemleges legyen, ezzel megfékezve a globális felmelegedés folyamatát.
A szervezet szerint ez az egyike annak a mintegy négyszáz lépésnek, amit a világ vezetőinek be kéne vezetniük a fenti cél eléréshez. Az európai végső energiafogyasztás mintegy felét egyébként a fűtés és melegvíz-előállítás teszi ki, amelynek a nagy többségét (82 százalékát) továbbra is fosszilis tüzelők – az olaj, a földgáz és a szén – fedezik egy 2019-es felmérés szerint.
Az, hogy mit mond a Nemzetközi Energiaügynökség, számít, tekintve, hogy azt figyelembe fogják venni az ENSZ idei klímaváltozással foglalkozó konferenciáján, amit minden évben megrendeznek, és ami a legfontosabb globális kormányközi fórum a klímaváltozás megállításáért – igaz, a legutóbbi, 2019-es konferencián több szó esett Greta Thunberg klímaügyi aktivista felszólalásáról, és a konferencia apropóján tüntető fiatalokról, mint a politikusok tárgyalásairól.
ez volt az az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklésével foglalkozó egyezmény, amiben a tagállamok megállapították, hogy mekkora náluk az üvegházhatású gázok kibocsátásának aránya, és amiben minden ország meghatározta a maga hozzájárulási mértékét a globális felmelegedés megállításához.
Ebben Magyarország például azt vállalta, hogy 2020-ra a bruttó energiatermelés (áramtermelés, közlekedés, fűtés) 14,65 százalékát fedezné megújuló energiaforrásokból. Ez volt az egyik legalacsonyabb vállalás – a KSH kimutatása szerint 2019-ben a megújulókból származó energia aránya 12,6 százalék volt.
A koronavírus-járvány miatt tavaly idén november 1. és 12. közöttre halasztott, a skóciai Glasgowban sorra kerülő konferenciától azt várják előzetesen, hogy a Párizsi Klímaegyezményben meghatározott globális célokhoz (az átlaghőmérséklet emelkedésének jóval 2 Celsius-fok alatt tartása, az éghajlatváltozás negatív hatásaihoz való hatékonyabb alkalmazkodás elősegítése)
A Nemzetközi Energiaügynökség jelentése szerint öt kulcslépés van, amit be kéne tartani ahhoz, hogy 2050-re karbonsemleges legyen a világ:
+ 2050-re ne legyen szükség új olaj- és gázmezők kiaknázására azokon túl, amiket már használnak és engedélyeztek.
+ A fejlett országokban 2035-re, globálisan 2040-re nullára kell csökkenjen a villamosenergia-termelésből származó kibocsátás – ezt a megújuló energiaforrások 2020-as 29 százalékos részesedésének közel 90 százalékos arányára feltornászva a villamosenergia-termelésben lehetne elérni.
+ Az elektromos autók feltöltési pontjainak számát a mai egymillióról 2030-ra 40 millióra kell növelni –
+ 2035-re majdnem minden eladott autónak elektromosnak kell lennie az egész világon, 2050-re pedig szinte mindegyik eladott teherautónak elektromosnak vagy üzemanyagcellásnak.
+ Az egy főre jutó olaj- és gázbevételnek azokban az országokban, amelyek a fosszilis tüzelőanyagok előállítására támaszkodnak, 2030-ra körülbelül 75 százalékkal, 1800 dollárról 450 dollárra kell csökkennie.
Ahhoz, hogy ezek a részcélok teljesülhessenek, korábban nem látott beruházási volumenre és nemzetközi együttműködésre lenne szükség a globális energiaszektorban.
NYITÓKÉP: Audetat / Wikimedia Commons
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.