Sem a fizetős PCR-teszt, sem a jelenlegi védettségi igazolvány nem áll meg szerinte a műtétek előfeltételeként, így szerinte az ombudsmannak meg kell ezen rendelkezések ellen védenie az egészséghez való alapjogot Magyarországon.
Szakértők és aktivisták írtak egy törvényjavaslatot, az ellenzék közösen beadta a parlamentben, a kormány meg szép csendben rendeletbe is foglalta azt. Ritka jelenség ez Magyarországon.
Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjatok véleményt ti!
A favipiravir nevű szert a Covid-megbetegedések tüneteire már régen engedélyezte az OGYÉI, és már receptre is kapható. Mindenhova, rövid időn belül szállítanak belőle, viszont van olyan vidéki háziorvos, aki a számítógépes rendszere miatt felírni még nem tudná. A japán Fuji gyógyszerét Magyarországon az Egis április óta fejleszti, január óta pedig tömegesen gyártja.
Már amennyiben ezt az iskolaigazgató engedélyezi, és a felkészítő tanár is vállalja. A középiskolai felvételi szóbeli fordulója sem marad el.
Ős-atyáink 's népünk eredettyének fel-kutatása nem várt nehézségekbe ütközik.
A kormány újratemetné Hunyadi Mátyást, de előtte a maradványait genetikai vizsgálatoknak vetné alá. A célt sem leplezik: egyrészt be akarják bizonyítani, hogy Mátyás nem volt román származású, másrészt pedig, hogy új nemzeti emlékhelyet hoznának létre. Történészekkel jártuk körbe, miért lett ez ennyire fontos, és mi értelme van az egésznek.
Az elmúlt három hónap igen mozgalmas volt: megjelentek az iskolaőrök, bevezették az új NAT-ot, a felső-, majd később a középfokú oktatásban tanulókat távoktatásra küldték, úgy volt, hogy hülyeség a tanárokat tesztelni, aztán mégis hozzáláttak, és közben jöttek a Béres-cseppek. Arról, hogy az iskolai tanulás mennyire maradt hatékony, az eddigi lemaradásokkal mi lesz, és magukat a gyerekeket hogyan érintette ez az egész, kevés szó esik.
Egy 90 éves nő kapta az első koronavírus-vakcinát, aki „kiváltságosnak” érzi magát. Itthon keddtől lehet regisztrálni a védőoltásra.