Mindenki vette az adást a Békemeneten, ha a békét kell hirdetni, a békét hirdetik

A március 15-i ünnepségre a Békemenet megint seregszemlét szervezett, hogy megmutassák, semmit nem akarnak jobban, mint békét. Az időjósok gyönyörű tavaszi napot, 15 fokot ígértek, aminél jobbat kívánni sem lehetett volna, hogy az ember sisteregjen kicsit a gyűlölettől. Az év első tavaszi napja lehetett volna, ha februárban már nem lett volna 20 fok is. De hát, az időjárás már csak olyan, mint a politika: változékony.

Újabb nemzeti ünnep, újabb Békemenet. Azt elsőt még 2012-ben tartották, az utolsót – ezidáig a nyolcadikat – pedig 2021. október 23-án. Az elsőn meg kellett mutatni, hogy az emberek nem kérnek Gyurcsány Ferencből, az utolsón azért kellett kiállni, hogy megmutassák, a tömeg nem kér sem a baloldalból, sem Brüsszelből, és nem hagyják, hogy a baloldal az elmúlt 12 év eredményeit fenyegesse. Az élet úgy hozta, hogy

az elmúlt 12 év bődületes eredményeibe nem a baloldal kavart be,

hanem a kormány egyik legkedvesebb külföldi szövetségese, Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor február 24-én hajnalban hadüzenetet küldött a szomszédos Ukrajnának, aztán megindította az orosz hadsereget. Azóta több mint 200 ezer menekült érkezett az országba, a forint történelmi mélypontra zuhant az euróhoz képest, a rezsicsökkentés vívmányainak megőrzése pedig soha nem volt ilyen nehéz feladat.

A Békemenet gyülekezőjét délre hirdették meg a Komjádi uszoda elé, a menet pedig a Margit hídon keresztül a Szent István körúton haladt, és a Bajcsy-Zsilinszky úton és az Alkotmány utcán érkezett meg a Kossuth térre, ahol Orbán Viktor mondott ünnepi beszédet. A rakparton gyülekező tömeg 12:40 körül kezdett mozgolódni, amikor felzárkóztak a Komjádi előtt kitett, vidékről felbuszoztatott szimpatizánsok, aztán a Margit hídon állt össze az élboly, ami mögé fel kellett sorakozni. Azt időközben a tömegből többen is megjegyezték, hogy kicsit későre rakták Orbán beszédét, és hogy kicsit lehetne összeszedettebb is a dolog.

Alig indult el a tömeg, egy idősebb nőnek éppen akkor jutott eszébe a Margit hídon keresztbe áttolnia a biciklijét, ami kapásból megakasztotta az egészet. Amikor már éppen átért volna az egyik járdáról a másikra,

megint meg kellett torpanni, mert állítólag véletlenül leváltott.

Nem ő volt egyébként az egyetlen, aki hergelte a tömeget. A Jászai Mari téren az egyik ablakból megafonon kiabálták ki például azt, hogy: „Gyurcsány, Gyurcsány, Gyurcsány”, a tömeg pedig hagyta is felhergelni magát, és skandálni kezdték, hogy: „hülye vagy, hülye vagy, hülye vagy!”.

Az ablak alatt egyébként egy 2007-es Orbán-idézetet függesztettek ki, ami úgy szólt: „az olaj keletről jön, de a szabadság nyugatról”.

Haladni kell a korral

A Békemenetnek is igazodnia kell a világeseményekhez. Bayer Zsolt például már korábban hangsúlyozta, hogy a Békemenet elnevezés még soha nem volt annyira aktuális, mint most; Csizmadia László, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) alapítója emlékeztetett arra is, hogy Magyarország elítéli az orosz agressziót, meg arra is, hogy Oroszország ezúttal Magyarországot is barátságtalan jelzővel illette, holott Szergej Lavrov orosz külügyminiszter 2021 augusztusában, amikor Budapesten járt, még barátjának nevezte Szijjártó Péter külügyminiszter, aztán fél évvel később, mindössze két hónappal

a háború kitörése előtt, decemberben még Barátság érdemrenddel is kitüntette őt,

amikor az Moszkvában tett látogatást. Ehhez képest mindössze egy transzparenst láttunk, amin az állt: „No war”, mindenki vagy zászlót, vagy a szavazásra buzdító feliratot lobogtatta, amit a helyszínen osztogattak. Mellettem valaki meg is kérdezte, vajon azt Putyin engedélyezte-e.

Csizmadia László egyébként azt is hozzátette még, hogy a Békemenet megemlékezik az 1848-49-es forradom és szabadságharc hőseiről, valamint lengyel testvéreinkről, Bem Józsefről és Józef Wysockiról, akik a magyarok oldalán harcoltak. Az idei Békemenet egyik legnagyobb újdonsága viszont, hogy Lengyelországból nem érkezik egyetlen különvonat sem, mert a szervezők a menekülteknek ajánlották fel a bérelt vonatot.

A március 15-i eseményeknek

mégis volt egy jelentős lengyel vendége, csakhogy ő az ellenzéki megemlékezésen szólal fel.

Az Európai Néppárt lengyel elnöke, Donald Tusk szerint ugyanis Orbán Viktor és Szijjártó Péter továbbra is olyan oroszbarát politikát próbálnak folytatni, amiért minimum a Gazprom igazgatótanácsába kéne ültetni őket.

A Békemenetnek viszont illet felmutatni támogatókat, ha már Orbán Viktor – mint kiderült – kihagyja a kijevi túrát, amin a régió három országának, egykori állítólagos szövetségeseink miniszterelnöke, Mateusz Morawiecki lengyel, Petr Fiala cseh és Janez Janša szlovén kormányfő Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozik. Egy kisebb csoportban valóban vonultak el olaszok és spanyolok. Előbbit az UGL küldte, utóbbit a Solidaridad.

A Békemenet szervezői egyébként előzetesen azzal is eldicsekedtek CÖF mögött álló Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) vezetősége

magánpénzből 250 ezer forintot adományoz a Magyar Ökumenikus Segélyszervezetnek

az Ukrajnából érkező menekültek támogatására. Az a CÖKA, ami ha minden igaz, csak 2021-ben 65 millió forint támogatást kapott. Az Átlátszó írta meg, a CÖKA 2021 októberében 40 millió forintot kapott az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt. leánycégétől a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft.-től (SZNP), és egyszer megszórta őket 25 millió forinttal a szintén állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank is.

Amikor az Átlátszó arról érdeklődött volna, hogy mégis miért kapták az SZNP-től a 40 millió forintos támogatást, a CÖKA olyan szerződést küldött meg, amiben kitakarták, milyen feladatokat csinálnak ők a közpénzért cserébe. A lap nem kapta meg a CÖF/CÖKA támogatási kérelmét sem, úgyhogy tényleg csak találgatni lehet, mivel érdemelték ki ezt a nagyvonalú összeget.

A CÖKA egyébként ezzel a tavaly októberi 40 millióval együtt három részletben már összesen 210 millió forintot kapott a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft.-től, 2018-ban ugyanis már támogatták őket 70 millióval, 2020-ban pedig 100 millió forinttal.

Ha van feladat, amit biztos lelkiismeretesen végez a CÖF, akkor az a kormány álláspontjával való egyetértés.

A szervezők közül Ifjabb Lomnici Zoltán – aki akkor vált megkerülhetetlen figurájává a sajtónak, amikor előkerült egy videó, amin a köztévé munkatársa a szájába rágja, mit kellene elmondania – nem mulasztotta el megemlíteni, hogy a baloldal fegyvereket és katonákat szeretne küldeni Ukrajnába, amivel Magyarország biztonságát fenyegetnék.

Miről is szól ez az egész?

Szerettem volna egy gyors kérdést feltenni az egyik párnak, aki a Békemenet molinó mellett álltak, de azt mondták, hogy nem szeretnének válaszolni.

Ami azért tűnt meglepőnek, mert az arcukat vállalták volna minden fotón, a véleményüket viszont nem akarták megosztani.

Azt szerettem volna csak megtudni, vajon átment-e a szervezők üzenete, hogy itt és most a legfontosabb a békét hirdetni. A többiek viszont szívesen vállalták, hogy megszólalnak. Ők azt mondták, a mostani Békemenetnek a béke hirdetése a legfőbb üzenete. Amikor megkérdeztem, hogy a közelgő választás akkor most visszaszorult-e, azonnal rávágták, hogy: nem, nem, a választás a legfontosabb, aztán egy picit elbizonytalanodtak, majd úgy korrigáltak, hogy mindkettő egyaránt fontos.

Amikor máshol érdeklődtem, egy úr azt felelte, hogy a fiatalság jövője a legfontosabb. Nemcsak a magyar fiataloké, hanem általában az európai fiataloké. „Óvakodjunk a háborútól” – kiabálták felém többen is.

Amikor arról kérdeztem a Békemenet egyszeri emberét, hogy Oroszország agresszor-e Ukrajnában, vagy csak a jogos, nagyhatalmi státuszát és érdekkörét védi-e, azt a választ kaptam, hogy ez nem ilyen egyszerű. Valaki azt mondta, őt elképesztette, hogy évek óta nem figyelt senki Oroszországra, még úgy sem, hogy Kelet-Ukrajnában csak meghalt 14 ezer ember. „Mit tehet a Nyugat?” – kérdeztem. Kerülje el a háborút, válaszolták egybehangzóan. Magyarország is helyesen teszi, hogy elhatárolódott tőle, tették hozzá.

Ha itt megálltunk volna, fel sem tűnt volna, hogy a Békemenet első sorában beszélgettünk.

Aztán kiderült – hogy mint annyiszor korábban – Magyarország megy elől, és mutatja az utat, a Nyugat pedig kis fáziskéséssel kullog utána. Aztán kiderült az, hogy az ellenzék azért küldene katonákat Ukrajnába, mert hátulról mozgatja őket az európai balliberális csoport, az a csoport, akik a genderideológiát is erőltetik.

A Békemenet egyértelműen legnagyobb meglepetése és egyben sztárja, Gáspár Győző, az egykori Győzike-show celebjének a felbukkanása volt, aki közvetlenül Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese, a KDNP elnöke után érkezett a sorban a békemenetes tömeg élére. „Hallod, Győzike ott megy a Békemeneten.” „Mi, ne bassz?” – reagált még egy órával a felbukkanása után is valaki. „Kicsit le van rottyanva” – jegyezte meg valaki más, amikor még a Margit hídon sétáltunk.

Az Azonnalinak Gáspár Győző azt nyilatkozta, hogy az idei Békemenet legfőbb üzenete, hogy a háborúzásnak minél előbb vége legyen.

„És minél több boldog ember legyen Magyarországon is, és Ukrajnában is. És többen ne haljanak meg.

És ezért jöttünk a Békemenetre” – magyarázta lapunknak. Amikor arról érdeklődtünk, hogyan került a Békemenet közelébe, kik keresték meg, azt válaszolta, hogy bár most először van itt, régóta nagyon hisz a Békemenetben, és örül, hogy ennyien jöttek el. Megkérdeztük, szerinte egy tüntetés, ha látják, mennyien jelentek meg, hatással lehet-e a világ dolgaira. Azt mondta: „legyen így”.

Bayer Zsolt aztán megismételte az Azonnalinak, hogy a Békemenet mint márkanév, a megalakulása óta most a legaktuálisabb. „Itt van egy brutális szörnyű háború a határaink mentén, amiben ráadásul a kárpátaljai magyarok túszul vannak ejtve, úgyhogy ma felelős politika nem szólhat másról, csak hogy legyen béke.” Ezen túlmenően, persze, mint mondta, kár lenne letagadni, hogy két hét múlva választás, nyilván ez egy seregszemle is. Amikor megkérdeztem, szerinte egy seregszemle hozhat-e változást, már csak azért is, mert Oroszország szerte rengetegen tüntetnek, Bayer csak annyit mondott,

fogalma sincs, miért tüntetnek ott.

„Ha kimegy az ellenzékünk az orosz nagykövetség elé követelni a békét, az önmagában valószínűleg pont ugyanannyira nem fogja elhozni a békét, mintha mi most végigmegyünk 3 kilométert, hogy hitet tegyünk. De legalább egy jelzés, hogy vagyunk, és ezt akarjuk.” Bayer szerint két feltétele van a békének: az oroszoknak abba kéne hagyni Ukrajna bombázását, az ukránoknak meg írásba kéne foglalnia, hogy soha a büdös életben nem fognak belépni a NATO-ba. „Ez elegendő is lenne, hogy béke legyen” – zárta gondolatát.

A magyarbarát politika

Sikerült elkapni a Semjén Zsoltot is egy gyors kérdésre, aki a lapunknak elmagyarázta, hogy persze, fontosak a választások is, hiszen meghatározzák Magyarország helyét, például azt, hogy a béke mellett van-e, vagy amellett, hogy sodródjunk bele a háborúba. „Amikor egy ilyen tragikus helyzet van, mint az orosz-ukrán háború, az bizonyos értelemben fölülír mindent” – tette hozzá. „Hiszen itt egy világ változik meg, és ha ne adja Isten, eszkalálódna a helyzet, annak beláthatatlan következményei lennének.” Semjén azt is hozzátette, hogy mi egy exportorientált gazdaság vagyunk, számunkra katasztrófa a gazdasági visszaesés akár Keleten, akár Nyugaton van. „Minden szempontból létérdekünk a béke, és ezért mindent meg is teszünk.”

Amikor arra kérdeztünk rá, szerinte is csak az ellenzék narratívája-e, hogy az Orbán-kormány 12 éven keresztül oroszbarát politikát folytatott,

úgy vágta rá, hogy persze, mintha mi sem lenne természetesebb.

„A kormány 12 éve magyarbarát politikát folytat, és a magyarbarát politikába beletartozik az is, hogy a világ minden országával korrekt kereskedelmi kapcsolatokat építsünk” – magyarázta lapunknak. „Mi mindig is teljesítettük mindenfajta kötelezettségünket az EU és a NATO iránt, mi a Nyugat része vagyunk, lojális tagja a NATO-nak és az Uniónak” – jelentette ki.

Amikor rákérdeztünk, hogy Szijjártó Péternek mégis mit kéne tennie a Moszkvaiban kapott Barátság érdemrenddel, szerinte ez egy tipikus belpolitikai bulvár, a kitüntetés a diplomácia velejárója,

ennek semmilyen, ilyen típusú jelentősége nincsen.

„Szijjártó Péter mindig is világossá tette, hogy elkötelezett tagjai vagyunk a NATO-nak, ami egyébként Magyarország biztonságát garantálja, és elkötelezett tagjai vagyunk az Európai Uniónak.” Attól szerinte, ha azt mondjuk, hogy Dosztojevszkij nem nagy író, nem leszünk lojálisabb NATO-tagok. „Az orosz kultúrát attól még tiszteljük, hogy politikai vitánk van a mostani háborús helyzetben.”

NYITÓKÉP: Aradi Péter