Nehezen elképzelhető, hogy Ukrajna egyik napról a másikra EU-s országgá váljon

Hiába az Európai Parlament keddi határozata, az Európai Unióba azért nem ennyire egyszerű belépni. De hogy válhatna uniós tagállammá Ukrajna? Utánajártunk!

A hét elejét a közbeszédben az aktuális háborús hírek mellett az dominálta, hogy Volodomir Zelenszkij ukrán elnök gyorsított eljárásban kérte, hogy országa csatlakozhasson az Európai Unióhoz.

Kedden az Európai Parlament el is fogadott egy jogilag nem kötőerejű határozatot, amiben többek között megsürgették az Európai Tanácsot és az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon Ukrajna taggá válásán.

Sokan ennek kapcsán a közösségi médiában tévesen azt vizionálják, hogy Oroszország így hamarosan már egy EU-s tagállammal folytathat háborút.

Pedig korántsem ilyen egyszerű, és egyáltalán nem valószínű, hogy a közeljövőben Ukrajna tagállammá válna.

Mi is történik?

Az ukrán-orosz harcokat figyelembe véve Ukrajna gyorsított eljárásban kérte hétfőn az EU-s csatlakozások megkezdését egy új, „speciális eljárás keretében”.

„Ukrajna azonnali csatlakozását kérjük az Európai Uniótól egy új különleges eljárással”

– mondta Volodomir Zelenszkij a Telegram-csatornáján, miközben országszerte folytatódtak a harcok az orosz csapatokkal.

Az ukrán elnök szerint Ukrajna nem is saját szuverenitásáért harcol, hanem egész Európáért és az európai békéért. Az elnök hozzátette, hogy az ukránok megmutatták a világnak, hogy kik is ők, míg Oroszország megmutatta, mivé változott.

Zelenszkij végül arra a következtetésre jutott, hogy Ukrajna célja, hogy minden európaival együtt legyenek, és ami a legfontosabb,

egyenrangúak legyenek az uniós tagállamokkal, hiszen mára kiérdemelték ezt.

Ukrajna uniós nagykövete, Vszevolod Csencov át is adta országa kérelmét francia uniós nagykövetnek, Philippe Léglise-Costa-nak, mivel jelenleg Franciaország látja el az Európai Unió soros elnökségét a Tanácsban.

Az azonnali tagság kérése előrelépés volt a hétvégi felhívásához képest, amelyben az elnök még azt kérte, hogy az EU gyors döntést hozzon országa EU-törekvéseiről.

A hétvégén az ukrán elnök több EU-s vezetőtől, így például a lengyeltől is jelzést kapott, hogy támogatnák ebben a folyamatban, majd hétfőn nyolc ország azonnal az ukrán kérelem mellé állt (ezen országok Bulgária, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia voltak). A nyolc EU-tagállam közös nyilatkozatban fejezte ki, hogy támogatják Ukrajna azonnali EU-s csatlakozását. A kezdeményezéshez kedden Románia, majd Magyarország is csatlakozott.

A legegyértelműbb kiállást a keleti tagállamok tették: Janez Janša szlovén miniszterelnök például egy interjújában a körülményekre való tekintettel elavultnak nevezte a jelenlegi kritériumokat, és azt mondta, azonnal meg lehetne oldani a kérdést.

„Ami ezelőtt nem lehetett volna lehetséges, az most már az”

– fogalmazott.

Azért is érdekes ez az eljárás, mert bár a nyugat-balkáni országok közül egyesek évtizedek óta hivatalos jelöltstátusszal bírnak – és van is középtávon perspektívájuk a csatlakozásra – a szintén EU-tagságra törekvő volt szovjet tagköztársaságok, Ukrajna, Moldova és Grúzia előzőleg nem kaptak ilyen ígéretet.

Mit mondanak az EU-s fejesek?

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke vasárnap hangsúlyozta, hogy egyesek szerint az EU eddigi legegyértelműbb kötelezettségvállalása lenne, hogy Ukrajna az EU-hoz tartozik, és a blokk azt szeretné, ha az ország csatlakozna.

„Ők közülünk valók, és azt akarjuk, hogy bekerüljenek”

– mondta von der Leyen az Euronewsnak adott interjújában, miután hangsúlyozta az EU–Ukrajna-együttműködés már meglévő szintjét, azt azonban nem mondta, hogy azonnal meg fog történni a tagfelvétel.

Von der Leyen a keddi plenáris vitán amellett, hogy az EU válaszlépéseit méltatta a konfliktus kapcsán, és elmondta, hogy a szabadságért bármilyen árat hajlandó megfizetni az EU, némileg higgadtságra intett a kérdésben, amikor azt mondta

az út az EU-ba hosszú, először be kell fejezni a háborút, de az ukránok mindenképpen beletartoznak az európai családba.

Hasonlóan megfontolságra intett a kérdében Charles Michel, a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöke is, aki kiemelte, hogy számos poltikai érzékenységet sért a kérdés, és számos egyet nem értés van a tagállamok között, ezért óvatosnak kell lenni. 

Mégis mikor lehetne EU-tagállam Ukrajna?

„Ilyen, hogy gyorsított eljárásban valamely ország tagállam lehessen, nem létezik, a tagfelvételi és tagállami státusszá válásnak is megvan a menete”

– válaszolta az Azonnali megkeresésére Medve-Bálint Gergő, politológus és EU-szakértő.

Medve-Bálint hozzátette, fontos, hogy az Európai Tanácsban (tehát a tagállamoknak) megegyezésre kell jutnia. Emellett emlékeztetett, a tagjelöltnek három kritériumot (az ún. Koppenhágai kritériumokat) kell teljesítenie, ha uniós országgá szeretne válni:

• egyrészt egy jól működő, demokratikus államnak kell lennie;
• a tagjelöltnek egy jól működő piacgazdaság megléte szükséges, amely képes az EU-s belső piacra integrálódni;
• továbbá még a tagság előtt az uniós jogot be kell ültetni a saját jogrendjébe.

„A keleti tagállamok felé az is kritérium volt még, hogy készen kell állni az uniós rendszereknek az új tagállam fogadására. Ezek közül Ukrajnával kapcsolatban azt hiszem, egyik sem teljesül most, az más kérdés, hogy a tagjelöltből taggá válás nem pusztán gazdasági, hanem poltikai döntés is lehet”

– tette hozzá még a szakértő.

Szerinte az EU most sem lesz hajlandó eltekinteni a fent említett kritériumoktól, márcsak azért sem, mert a most hivatalosan tagjelölt országok hosszú évek óta folytanak tárgyalásokat abban a reményben, hogy egyszer taggá válnak, így nem realitás egyik napról a másikra felvenni egy országot. Ugyanakkor hozzátette,

teljes egészében azért nem lehet kizárni, hiszen akár egy hete is sok dologra gondoltuk volna, hogy lehetetlen.

A legrégebbi tagjelölt ország Törökország, aki ügyében a kezdetekben az EU nem volt elég gyors, Erdoğan illiberális fordulata óta meg már az ország sem nagyon akar az Unióhoz csatlakozni. A legnagyobb esélye ugyanakkor Montegerónak van, de még vele kapcsolatban is bőven megrekedtek a tárgyalások, erről ebben a cikkben írtunk.

Alapvetően az, hogy Ukrajna háborús helyzetben van, még nem szabhatna gátat a csatlakozásnak, ugyanis az alapszerződésekben ilyen kitétel nem szerepel,

viszont szükséges a területi és etnikai konfliktusok rendezése.

Medve-Bálint emlékeztet rá, hogy a keleti bővítések során számos tárgyaláson felmerült a kérdés – például a balti államokban pont az orosz kisebbségek státusza volt fontos szempont. Ezen országokban az orosz kisebbség a függetlenség elnyerése után hontalan státuszt kapott, azaz sokszor nem járt nekik állampolgárság, a balti államok pedig addig nem válhattak taggá, amíg viszonylag megnyugtatóan nem rendezték a kérdést.

„Ahhoz képest, ami most Ukrajnában zajlik, a balti államok oroszainak problémája aprónak tűnik”

– érzékeltette.

Ugyanakkor szerinte nem elképzelhető az, hogy a most Ukrajna azonnali tagállammá válását követelő országok olyan nyomást helyezzenek az uniós intézményekre, hogy érdemben lépjenek Ukrajna taggá válásának érdekében, mivel

ha Ukrajna taggá válna, akkor azt gazdaságilag pont ezek az országok sínylenék meg.

„Sok mindent kellene ehhez újratárgyalni, például a költségevtést is, hiszen hatalmas területű, viszonylag nagy népességű országról van szó, ami a legszegényebb tagállam lenne. A fejlesztési forrásokat, amelyeket a kevésbé fejlett tagállamok kapnak, jórészt át kellene csoportosítani így Ukrajna számára, hiszen a jelenlegi szabályok szerint rögtön ő kellene a legnagyobb kedvezményezett legyen” – fogalmazott, majd hozzátette, hogy ez mindössze csak egy szempont, és vannak mellette más kérdések is, például a közös agrárpolitika (KAP) kapcsán, amely jelentős költségekkel járó beruházásokat igényel.

„Ezeket a költségeket ki fizetné ki? Ezeket a szakpoltikai szabályok szerint lehet kijelenteni, de vannak biztonságpolitikai kérdések is, de nem valószínű, hogy fölülírhatják ezeket”

– zárta gondolatait a szakértő.

NYITÓKÉP: Az EP keddi rendkívüli plenáris ülésén az EP elnöke, Roberte Metsola tapsolja meg az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij beszédét. FOTÓ: Philippe Buissin / © European Union 2022 – Forrás: Európai Parlament