Pofon a kormánynak? Megkérdeztünk egy uniós szakjogászt is a jogállami mechanizmusról!

Utasítsa el a magyar és a lengyel kormány keresetét az Európai Bíróság a jogállami mechanizmussal kapcsolatban – javasolja a testület egyik szakértője. Holé Katalin, az ELTE oktatója szerint ugyanakkor a főtanácsnok érvelésében vannak vitatható elemek.

Utasítsa el az Európai Bíróság a magyar és a lengyel kormány keresetét a tervezett jogállami mechanizmussal kapcsolatban – így foglalt állást előzetesen a testület egyik szakértője, Campos Sánchez-Bordona főtanácsnok.

A két kormány azután fordult a luxemburgi testülethez, hogy tavaly decemberben politikai kompromisszum született a tagállamok között az EU következő hét éves költségvetéséről és a koronavírus járvány okozta gazdasági károk enyhítését célzó pénzalapról.

Magyarország és Lengyelország azért nem vétózott, mert az Európai Tanács döntéséhez olyan záradékot mellékeltek, miszerint az uniós támogatások felügyeletét biztosító jogállami mechanizmus

csak azután alkalmazható, hogy valamely tagállam kikéri az Európai Bíróság döntését az ügyben.

Ezt Varsó és Budapest természetesen meg is tette, most pedig az Európai Unió döntésének előkészületeként megszületett a már említett állásfoglalás. Ez még ugyan semmilyen jogi kötőerővel nem bír, de tény, hogy az ilyen előzetes vélemények általában erősen orientálják a későbbi bírósági döntést.

Pofonról beszél az ellenzék

Valószínűleg ezért is interpretálta azt állásfoglalást Ujhelyi István szocialista EP-képviselő úgy, hogy az

„újabb pofon a hazugságspirálba keveredett fideszes kormányzatnak”.

Dobrev Klára DK-s EP-képviselő szintén pofonról beszélt, ami miatt majd

„a magyar emberek nem jutnak uniós forrásokhoz”,

míg Donáth Anna a Momentum elnöke úgy reagált,

„itt az ideje, hogy az Európai Bizottság végre cselekedjen. Nincs több kifogás, nincs több mellébeszélés”.

Varga Judit igazságügyi miniszter szerint viszont a főtanácsnok „téves értelmezése” vezetett azt állásfoglaláshoz.

„Azt mondani, hogy a magyar és a lengyel kormány most már biztosan vesztesként kerül ki az eljárásból, egyenlő lenne azzal az állítással, hogy a vád képviselőjének mindig igaza van. Tény azonban, hogy az Európai Bíróság ítéletei nagy számban, főleg olyan tartalommal születnek meg, mint az előzetes főtanácsnoki indítványok" – mondta az Azonnalinak Holé Katalin uniós szakjogász, büntetőjogász,az ELTE adjunktusa.

Háromfrontos harc

Campos Sánchez-Bordona szerint a mechanizmusról szóló jogalkotói döntés az uniós intézmények mérlegelési jogkörébe tartozik, tehát az nem minősíthető tévesnek. A magyar álláspont ezzel szemben a kondicionalítás rendelet jogi hibáit három vonalon támadja, s ezek önmagukban, egyenként is indokolhatják a rendelet megsemmisítését, s a jogalkotó részéről annak korrekcióját.

A magyar kormány első érve, hogy a rendelet hibás jogalapra épül, azaz az egész jogállamisági mechanizmus az alapszerződés bújtatott módosítása, hiszen szerződés nem ad felhatalmazást az uniós szabályok ilyen alapvető megváltoztatására. A főtanácsnok ezzel szemben úgy látja, hogy

a mechanizmus egyértelműen költségvetési szabály, az uniós büdzsé védelmére született, ezért ebben a kérdésben a szerződés ad felhatalmazást jogalkotásra. 

Másodszor, a magyar állam azt állítja, hogy a jogállamiság, az uniós értékek védelmére már létezik jogintézmény az EU-ban, a sokat emlegetett 7-es cikkely szerinti eljárás (ami persze a gyakorlatban alkalmazhatatlan – ezt jól mutatja a már évek óta eredmény nélkül húzódó procedúra szintén éppen Magyarországgal és Lengyelországgal szemben – a szerk.), és ugyanarra a feladatra nem lehet másik, alacsonyabb szintű jogszabályt alkotni.

A főtanácsnok erre úgy reagált, hogy

a 7. cikk szerinti eljárás más, mint a jogállamisági mechanizmus,

ugyanis az első bármely uniós alapérték megértése esetén alkalmazható, míg az utóbbi csupán a költségvetésre hatással lévő jogallamisági problémákra vonatkozik. 

Végül a magyar és a lengyel kormány szerint éppen a jogállamisági mechanizmus alkalmazásával a jogállamiság olyan elvei sérülnek, mint  a jogbiztonság es a normavilagosság követelménye.

Ki lehet következtetni a jogállamiságot?

Campos Sánchez-Bordona szerint azonban a vitatott uniós jogszabály pontosan felsorolja a jogállamiság megsértésére vonatkozó ismérveket, ráadásul a korábbi uniós bírósági ítéletekből bárki számára világos lehet, hogy mi felel meg a jogállamiság követelményeinek és mi nem. Holé Katalin szerint ugyanakkor főtanácsnoki érvelés fontos eleme, hogy

az esetleges pénzügyi korrekciót a jogsértő tagállam viseli, s az nem hárítható át a források végső kedvezményezettjeire.

„Ettől függetlenül ebben az esetben persze mégis az adófizetők kénytelenek valamilyen formában állni majd a veszteséget” – mondta az Azonnalinak Holé Katalin. Az ügyben ítélet legkorábban az év legvégén, vagy január elején várható.