Puskás tudta, hogy Franco és a kommunisták is propagandára használják – Daniel Entrialgo, a Puskás-regény szerzője az Azonnalinak

Most már regény is készült a legnagyobb magyar focista életéről: Daniel Entrialgo egyszerre próbálja bemutatni az életútját és a XX. század politikai változásait. Interjú.

Puskás Ferencről már nagyjából mindent tudunk, amit tudni lehet: valószínűleg a történelem tíz legnagyobb hatású focistája közt van, az élettörténete egészen filmszerű több csúcsponttal és megható pillanattal, és úgy általában az a fajta figura, akiről az ember minél többet hall, annál inkább sajnálja, hogy nem foghatott vele kezet legalább egyszer az életben.

Ezt a regényszerűséget vette észre Daniel Entrialgo, a Forbes magazin madridi újságírója, aki arra vállalkozott, hogy egy non-fiction regényt ír a Budapest Honvéd, a magyar válogatott és persze a Real Madrid legendájának életéből. Ez azt jelenti, hogy

nem életrajzra kell számítani, hanem egy történetre Puskás Ferencről, ami történetesen nagyrészt igaz, csak nyilván nem lehet pontosan rekonstruálni mások által elmesélt beszélgetéseket.

A spanyolul 2018-ban, magyarul azonban idén megjelent Puskás – Második élet bemutatóján a szerzővel beszélgettünk.

Egy regényről van szó, de mit kell erről tudni, hogy aránylik benne a valóság a fikcióhoz?

Ez egy angolszász kifejezéssel élve nemfikciós regény, tehát ilyenkor megtörtént eseményről van szó.

A könyvben szereplő események 90-95 százaléka megtörtént eseményen alapul, de a párbeszédek regényes stílusban lettek feldolgozva, mert nem biztos, hogy pontosan így hangzottak el.

Az események megtörténtek: vagy onnan tudom, hogy dokumentálva vannak, vagy onnan, hogy Puskást ismerők mesélték el.

Egy regény és sok kutatás után ön szerint hol áll Puskás a futballtörténelemben?

Elsősorban azért, mert nagyon jó játékos volt, de úgy látom, hogy Magyarországon túl Puskás ismertsége nem éri el monjduk Cruyffét vagy Maradonáét.

Ennek két oka van: az egyik az, hogy az Aranycsapat elvesztette az 1954-es világbajnokság döntőjét, a másik pedig az, hogy az 1950-es években még nem léteztek a mai nagy elérésű médiumok.

Ha ezek léteztek volna, akkor vitán felül áll, hogy Lionel Messivel vagy Cristiano Ronaldóval vetélkedhetne.

Mi a személyes kedvenc spanyolországi története Puskás Ferencről?

Sok van természetesen, de az egyik kedvencem Puskás érkezése, amikor három hét alatt kellett leadnia 18 kilót.

De az is fontos róla, hogy

amikor Magyarországon játszott, akkor Puskás mindig elsőként lépett pályára, hiszen csapatkapitány volt, viszont a spanyolországi felvételeken az látható, hogy mindig utolsóként érkezik.

Ez azért van, mert Madridban di Stefano volt a vezéregyéniség, és ehhez alkalmazkodott. Ez nagyon fontos mentalitásbeli változást jelent szerintem.

Magyarországon mi jól ismerjük a Puskás-kultuszt, de Madridban ezt hogy kell elképzelni monjduk ahhoz képest, amilyen kapcsolat Nápoly és Diego Maradona közt van?

Ami Nápolyban van Maradona körül, az inkább vallás, természetesen nem olyan.

Puskás talán a legfontosabb játékosa volt annak a Real Madridnak az 1950-es években, ami az első hat BEK-címét megnyerte, de elsősorban inkább az idős szurkolók gondolnak rá és jellemzik minden idők egyik legjobbjaként.

A fiatalok inkább a mai játékosokat tisztelik, de bármelyik hivatalos Real Madrid-eseményen a klub történetének három-négy legjobb játékosa közt emlegetik.

Annak mi az oka, hogy Puskás Ferenchez hasonló élettörténeteket már nem nagyon termel ki a modern futball?

Ennek a XX. századhoz és az idők változásához van köze:

a modern futball azért nem termel ki ilyen színes életutakat és egyéniségeket, mert manapság a futballistapályában nem igazán van rizikó.

Az érdekes életutakat már talán Afrikában kell keresni.

Bár Puskásról illik mindenben a csúcsra illő csibészként beszélni, de van az életének egy olyan aspektusa is: látszólag soha nem volt problémája Magyarországon és Spanyolországban sem az uralkodó diktatúrákkal, és azzal, hogy mindenhol kirakatember lehetett, legitimálta ezeket a diktatúrákat. Ön szerint jogos kritika ez?

A mi nézőpontunkból teljesen megállja a helyét ez az olvasat, de Puskás élete nem a mi nézőpontunk volt. Az ő élete másik korban zajlott.

Úgy gondolom, hogy tisztában volt azzal, hogy mind a kommunista, mind a Franco-féle diktatúra propaganda célra használta fel őt, de érdemes megjegyezni, hogy ő is próbálta a legjobbat kihozni a helyzetből.

Ráadásul egy ember életéről van szó, aki egy kommunista diktatúrában futballozik, majd el kell menekülnie. Ha a menekülés egyetlen útja, hogy egy jobboldali diktatúrában telepszik le, akkor ezt fogja választani.

Arról van bármilyen emlék, hogyan látta személyesen Franco rendszerét Puskás Ferenc?

Szerintem ő soha nem foglalkozott igazán politikával.

Az igaz, hogy vannak róla fotók, ahogy kezet fog diktátorokkal és egyéb politikai vezetőkkel, de fontos megjegyezni, hogy akkoriban a fejlett világban több diktatúra volt, mint manapság, egy ilyen ismert embernek pedig nehéz volt elkerülni a kontaktust velük.

Arról tud, hogy Puskás személyét még halála után is felhasználják némi propagandára? Gondolok itt arra többek közt, hogy a magyar miniszterelnök falujában van egy róla elnevezett akadémia Kispest helyett úgy, hogy soha nem is járt ott.

Áh, Puskás Akadémia és Pancho Aréna! Csak nemrég fedeztem fel, páran meséltek már róla.

Szerintem Spanyolország és Magyarország esetében is el kell telnie a diktatúra után pár évtizednek, hogy az abban a korban élő emberekről lehessen beszélni. Ilyenkor ezek a személyiségek átértékelődnek, ami történt Puskással is, hiszen legenda.

Követi amúgy bármennyire a magyar futball jelenét?

Őszintén kell beszélni, a magyar futball nem igazán ismert Spanyolországban, de pár hír eljut hozzánk, például Szoboszlai Dominik, akit egy időben a Real Madridhoz is pletykáltak.

De a spanyol liga nagyon erős és sok helyről szippant magába játékosokat, de arra már jó ideje nem volt példa, hogy magyar játékos léphessen pályára. Az Európa-bajnokságon követtem az eseményeket, és láttam, hogy közel voltak ahhoz, hogy továbbjussanak.

Ha már itt van, kimegy pénteken a Puskás Arénába meccsre?

Sajnos már utazok haza előtte, de Puskás-turizmust folytattam Budapesten: elmentem a sírjához, megnéztem a 6-3-ra megemlékező falfestést, és a szobrához is ellátogattam.

Azt hiszem, ez jobb program is volt egy Magyarország-San Marinónál, köszönöm az interjút!

NYITÓKÉP: Fortepan / Kovács Márton Ernő