+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Fekő Ádám
2020. április 16. csütörtök, 14:55
A már évek óta milliárdos iparként működő labdarúgás is bajban van a koronavírus miatt, ami miatt a kluboknak el kell kezdeniük mostantól fenntarthatóvá válniuk. A tévés közvetítési díjak miatt jelenleg nézők nélkül is megérné lejátszani a meccseket.

A világ nagyjából minden ágazatával egyetemben a sport is nagy bajba került a koronavírus miatt: az egy dolog, hogy a profi sportolóknak edzeni sem nagyon lehet, de a látványsportok emellett még iszonyatos bevételtől is elesnek. A világ egyik legnagyobb szórakoztatóipari gépezeteként működő futball ennek a leglátványosabb esete. Nem véletlenül, hiszen a 2010-es években a klubfoci krémje iránti érdeklődés akkorára nőtt, hogy évről évre komolyan felvetődik egy amerikai mintára felépített zárt szuperliga is, ám ennek egyelőre több hagyományos nagycsapat is ellenáll.

 

Érdekes, hogy a leghangosabban az európai szövetség, az UEFA erősködik azért, hogy minden meccset lejátsszanak a kontinensen, különös tekintettel természetesen a Bajnokok Ligája döntőjére, de sokáig a szintén általuk szervezett nyári Európa-bajnokságról sem akarták beismerni, hogy maximum jövő év júniusában fogják tudni megtartani.

 

Az ok nyilván a pénz, amiből ahogy említettük, nagyon sok van a fociban: a Forbes becslése szerint a német Bundesliga például majdnem 800 millió eurótól esik el a szünet miatt, és hasonló összegekről van szó Spanyolországban (700 millió euró) és Olaszországban (700 millió-egymilliárd euró közötti összeget becsülnek). 

 

A legtöbb pénzt mozgató bajnokság, a brit Premier League nem közölt hasonló adatokat, de sokatmondó tény, hogy a Manchester Unitednek már az is meccsenként 4,3 millió font kiesést jelent, ha megrendeznék a meccseket, de nézők nélkül.

 

A meccsek kiesésével viszont nemcsak a jegyeladásról kell lemondani, hanem a tévés közvetítési díjakról is, ez pedig bizonyos meccsek, csapatok és bajnokságok esetén olyan magas, hogy még akkor is megéri lejátszani őket, ha be sem engednek rá senkit. 

 

2019-ben az angol bajnokság közvetítési díjait három idényre adták el 9,2 milliárd fontért.

 

Hasonló összegekről van szó a Bajnokok Ligájában is: a rendező UEFA 2018-tól szezononként 3,2 milliárd eurós bevételt célzott meg a közvetítési jogokból, amiről értelemszerűen nem szívesen mondanának le, hasonlóképp az egyéb bevételekhez.

 

Épp ezért annyira nem is megdöbbentő talán, hogy a legújabb hírek szerint augusztus végén mindenképp megtartanák a Bajnokok Ligája döntőjét, ráadásul a teljes biztonság kedvéért nézők nélkül.

 

Elsőre logikusnak tűnik, de tulajdonképpen ez csak annak a beismerése, hogy a szervezet is fél attól a hatástól, amit a koronavírus fog hozni: ebben a felállásban tulajdonképpen mindenki rosszul jár a szervezeten kívül,

 

hiszen se a meccs iránt a helyszínen érdeklődők nem kapnak semmit, se a döntőt rendező városok nem részesülnek a pár napra fellendült turizmus hatásaiból emiatt.

 

Érdekes módon valószínűleg egyedül a szigorúan vett sportrésznek nem fog különösen rosszat tenni a beomlás: az elemzők szerint most jó sok ideig búcsút mondhatunk az elszállt átigazolási összegeknek és fizetéseknek, amik a nyugati-európai bajnokságban már megszokottá váltak. A játékosok persze rosszabbul fognak keresni, de talán túlzás nélkül állítható, hogy objektíven nézve semmi olyan indok nem létezik, ami miatt Neymar játékjoga 200 millió eurót érne.

 

Csakhogy ahogy a Tifo Football videójában is kiemelték, a foci már rég nemcsak a fociról szól: még a kisebb csapatok stadionjai környékén található éttermek és kocsmák is bedőlhetnek, ha megszűnik a meccsnapokon várható extra bevétel.

 

Viszont közvetlenül a futballban dolgozók is megérezhetik, és ezt a játékosok fogják a legkevésbé: Spanyolországban a foci 1,4 százalékot tesz ki az ország GDP-jéből, nagyjából 200 ezer ember él közvetlenül a fociból.

 

Érdemes a végén megnézni a magyar helyzetet: nálunk az első osztályból egyedül a DVTK reagált eddig fizetéscsökkentéssel a helyzetre, de az NB II-ben a Siófoknál még mindig benne van a pakliban, hogy csődbe megy a klub. A magyar futballban úgy általában nem kell aggódni a jegybevételek kiesése miatt (erről itt írtunk bővebben), de az úgynevezett „egyéb bevételek” kiesése miatt már annál inkább: ezek az egyéb bevételek többek közt a taót és egyéb adományokat jelentik. Mivel a magyar futball fenntartója gyakorlatilag maga az állam, ha esetleg Orbán Viktor most kihátrál mögüle, akkor a balmazújvárosi példából látva jól kivehető, mihez hasonló dolgok fognak történni.

 

Igaz, minden jel szerint nem fog kihátrálni.

 

A Tifo Football elemzője a problémák sorolása mellett viszont a lehetőséget is meglátta az átalakulásban: például jó lehetőséget teremt a helyzet arra, hogy kicsit megreformálják a foci finanszírozását. A csapatok sokszor már előre elköltik a bevételeiket, ami miatt egy rossz döntés is sokba kerülhet: a világ legnépszerűbb és legnagyobb klubjai közé tartozó Barcelonáról lehetséges elnöke is elmondta, hogy tulajdonképpen minden pénzüket elköltik, az átláthatatlan pénzügyekből pedig csak annyi egyértelmű, hogy annak ellenére is adósságaik vannak, hogy amúgy rengeteg bevételük van.

 

Azt még nem látni, hogy az átrendeződés vissza fogja-e demokratizálni a futballt, vagy inkább mélyíteni fogja a szakadékot az elit és a kiscsapatok között, de az elmúlt évek után már így is meglepő, hogy az angol Arsenal például ahhoz kötötte a mostani fizetések maradását, ha bejut a csapat a Bajnokok Ligájába.

 

Ha valaki közelről akarja látni, mi történik a csúcsfociban, annak javaslom a Netflixen futó Sunderland 'Till I Die dokumentumfilm-sorozatot: az angol első osztályból épp kiesett Sunderlandet követve mutatkozik meg, mennyire kilátástalan pénzköltést is jelent az, ha az ember klubot akar üzemeltetni, csupa inkorrekt ügynökkel, nemtörődöm játékosokkal, és persze azzal a hazugsággal, hogy mindez azért még mindig a szurkolókért és a város öröméért van.

 

KIEMELT KÉP: Pixabay

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Volt olyan tüntető, akit legalább húsz rendőr ütött és rugdosott, miközben már rég a földön feküdt. Második estéje tüntetnek Belgrádban és országszerte Vučić és rendszere ellen.

A fából készült alkotást július 4-én, az amerikai függetlenség napján gyújtották fel.

A jobbközép Andrej Plenković annyira egyértelmű győzelmet aratott, hogy nem szorul rá egyetlen nagyobb pártra se koalíciós partnerként. Csak a kisebbségekre, lényegében.

Dorosz Dávid főpolgármester-helyettes szerint Budapesten rövid távon biztosan nem lesz ingyen a BKV. De mit és miért akarnak a bécsi zöldek?

Hónapok óta veszekszenek a Gödöt vezető politikusok. A Momentum vezetése polgármestere, Balogh Csaba pártjára állt, de mit gondol az ügyről a többi pártközpont?

Ahhoz, hogy Magyarországról valaki ellen eljárást indítsanak, részes tagállamban vagy ottani céggel kell az EU-s pénzt elcsalni. Ezt maga Laura Codruța Kövesi mondta nekünk.

A hét kérdése

Vége a parlamenti szezonnak, vége a járvány durvábbik részének, és már rendeleti kormányzásra való felhatalmazása sincs Orbánnak, ideje hát megnézni, profitált-e ebből bármelyik párt. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Három borásztehetség, bor, bogrács, vezetett kóstoló, dűlőtúra. Mád, július 11.

Duda vs. Trzaskowski: a párharcot többek közt Pál Benedek, az Azonnali szerzője is értékeli július 14-én délután!

Az egyik legszebb pincesoron nyit ki a Planina borház július 31-én este. Vigyázat, sokac temperamentum + jó borok!

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás