Az EU-s külügyminiszterek kranji konferenciáján pénteken Afganisztán volt a téma, főleg a menekültek ügye. Hiába írtuk meg, hogy Afganisztánban vannak olyan, korábban Magyarországon tanuló afgánok, akik jelenleg életveszélyben vannak, a külgazdasági- és külügyminiszter szerint már mindenkit kihozott Magyarország, akit akart.
Az EU-s miniszterek szlovéniai, kranji konferenciájáról jelentkezett be szeptember 3-án Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter. Ebben a saját Facebook-oldalán szereplő videóban közölte: a pénteki ülésnapon szó esett a miniszteri konferencián az afganisztáni menekültek ügyéről, illetve a tálib hatalomátvételről a NATO-csapatok kivonulása után. A miniszter ezzel kapcsolatban leszögezte:
„Magyarország egyetlen afgán menekültet sem kíván befogadni azokon kívül akiket már evakuáltunk, mert segítettünk nekik.”
Értékelése szerint Magyarország álláspontja a kérdésben világos, az Afganisztánban kialakult helyzet miatt nagy a kockázata egy nagyobb menekülthullám kialakulásának, ami a miniszter szerint Törökország és az EU határáig jelen pillanatban „akadálytalanul juthat el” és amelyet a kormány álláspontja szerint az uniónak minden eszközzel meg kell állítania. Ő maga ezt az álláspontot képviselte a pénteki megbeszéléseken.
A külgazdasági- és külügyminiszter pénteki bejelentése tulajdonképpen reakció is arra az ügyre, amit az Azonnali hozott nyilvánosságra pár napja. Eszerint az ENSZ Élelmezési- és Mezőgazdasági Szervezetével (FAO) együttműködésben végeztek mesterképzést magyarországi felsőoktatási intézményekben, és akik
azok közé az afgánok közé tartoznak, akiket most életveszély fenyeget azért, mert közük van a nyugati erőkhöz tartozó Magyarországhoz, de vízumot vagy segítséget az eddig nyilvános információk szerint nem kaptak a magyar kormánytól.
Az Azonnalinak sikerült elérnie olyan megszólalót is, aki hangsúlyozta: ő és családja már kapott fenyegetést a rezsimtől azért, mert magyarországi tanulmányain keresztül köze volt a nyugathoz, és emiatt a „keresztények bérencének” titulálják.
Olyan is van közöttük, aki az augusztus 31-ig tartó, kabuli repülőtéri menekítés idején ott tartózkodott, és beszámolt az Iszlám Állam helyi csoportja, a khoraszáni szervezet által elkövetett bombatámadás közben szerzett tapasztalatairól is:
A megszólalók mindegyike olyan fiatal afgán, akiket a helyzet most az országban való bujkálásra kényszerít, családjaik házában pedig már több házkutatást tartottak a tálibok. Egy, az Azonnalinak megszólaló, most vidéken meghúzódó férfi pedig a magyar kormány hozzáállásával kapcsolatban úgy nyilatkozott, segíteniük kell rajtuk, mert „ebben a szituációban csak ők segíthetnek nekünk.
– foglalta össze helyzetét.
A hivatalos adatok szerint viszont
Magyarország csak azokat hozta ki a repülős evakuáció során és helyezte el az országban, akik hivatalos szerződéssel segítették a honvédség afganisztáni misszióinak munkáját.
Azok viszont, akik ennél kevésbé hivatalos keretek között álltak kapcsolatban az országgal, és emiatt fenyegetésben élnek, ebbe a körbe már nem tartoznak bele.
Azokat egyébként, akiket valóban kihozott a Külgazdasági- és Külügyminisztérium, sajtóértesülések szerint először covid-karanténban a röszkei volt tranzit szállásain helyezték el, innen azonban már táborokba – Vámosszabadiba és Balassagyarmatra – szállították át a kiszabott, tíznapos karantén végeztével.
Az amerikaiak és más nyugati hadseregek augusztus 31-ig összesen több mint 100 000 afgán civilt is kimentettek saját Afganisztánban tartózkodó állampolgáraikon kívül, többségük most ideiglenes táborokban tartózkodik olyan, az Egyesült Államokkal szövetséges országokban, mint Németország, Katar, vagy Albánia.
A kranji, informális külügyminiszteri találkozó után egyébként az AP tudósítása szerint
az EU miniszterei megegyeztek például abban, hogy hajlandóak tárgyalni Afganisztán tálib vezetésével
abban az esetben, ha a humanitárius segítségek az unióból a dél-ázsiai országba akadálytalanul érkeznek meg, és ha az országból távozni szándékozókat az új rezsim valóban kiengedi a határokon.
Ezenkívül Josep Borrell külügyi főbiztos hangsúlyozta, a tálib rezsimnek „garanciákat kell adnia” arra nézve, hogy uralmuk alatt az ország nem válik ismét a nemzetközi terrorizmus egyik központjává, mint 2001 előtt.
NYITÓKÉP: Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter az Európai Tanács egyik brüsszeli kerekasztalán vesz részt 2021. január 25-én. FOTÓ: Európai Tanács, Facebook
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.