Pártos hovatartozástól függ még az is, ki mivel oltatja be magát

A kormánypárti szavazók az orosz és a kínai vakcinát preferálják, az ellenzéki érzelműek a nyugatiakat, de főleg az amerikai-németet, derül ki az IDEA Intézet friss közvélemény-kutatásából. Ahogy az is: a kormánypártiak és az ellenzékiek eltérően ítélik meg, hogy egyáltalán hozzáférhettek-e már az oltáshoz.

Az elmúlt években megszokhattuk, hogy a magyar társadalom végletesen megosztott politikai kérdésekben. Egy kormánypárti szavazó másképp látja ugyanazt a valóságot, mint egy ellenzéki. Boldogabbak, kiegyensúlyozottabbak, sőt még olyan objektívnek tekintett szociológiai dimenziók tekintetében is kimutatható különbség a véleményekben, mint a mobilitás.

Az IDEA Intézet 2021. május elején a koronavírus ellen kifejlesztett oltásokhoz való hozzájutás lehetőségét és az oltásokkal kapcsolatos attitűdöket egyaránt vizsgálta. Míg az utóbbi kérdések esetében – a hazai viszonyokat ismerve – senki sem csodálkozik azon, ha eltérő véleményt fejt ki egy kormánypárti, illetve egy ellenzéki szavazó, az már érdekesebb kérdéseket vet fel, hovatovább

Ahogy a vírus sem válogat egy ellenzéki vagy egy kormánypárti szavazó között, elvileg az oltás is mindenki számára azonos feltételekkel érhető el.

Magyarországon hatféle vakcinával oltanak 2020. december 28-a óta, amiből négyet, a Pfizer–BioNTech-et, a Modernát, az AstraZenecát és a Janssent engedélyezte az Európai Gyógyszerügynökség (EMA), a Sinopharmot az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) tette elérhetővé vészhelyzeti engedéllyel, míg az orosz Szputnyik V sem uniós, sem WHO engedéllyel nem rendelkezik. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) oldalán található legfrissebb adatok szerint (2021. 20. hétig bezárólag) Magyarországon 4 917 780 darab első oltást adtak be, aminek a 41,58 százaléka Pfizer–BioNTech, 20,59 százaléka Sinopharm-, 18,24 százaléka Szputnyik V-, 12,86 százaléka AstraZeneca- és 5,85 százaléka Modern-oltás.

Mindez azt jelenti, hogy a 18 éven felüli népesség kevesebb mint 40 százaléka keleti vakcinával van beoltva (a 16–18 éveseket mindenütt Európában, így Magyarországon is kizárólag nyugati vakcinával oltják) a hatvan százaléka viszont nyugatival. A kormányzati kommunikáció egyértelműen és következetesen a keleti vakcinákat létesítette előnyben, aminek talán a legnyilvánvalóbb szimbóluma, hogy a miniszterelnök saját közlése szerint kínai vakcinával oltatta be magát.

Ezek után lássuk a kutatás eredményeit!

Az IDEA Intézet május eleji mérése szerint a Fidesz–KDNP-szavazóinak 84 százaléka állította, hogy egyáltalán volt lehetősége beoltatnia magát, 8 százalékának nem volt és ugyanannyian nem tudtak vagy nem kívántak válaszolni a kérdésre.

Ez statisztikai hibahatáron túlmenő, igen jelentős különbség, amelyet tehát nem az adatfelvétel körülményei befolyásolhattak. Az adatok szerint egy kormánypárti és egy ellenzéki az oltás lehetőségeit tekintve is másképp látja a kialakult helyzetet.

Az, hogy nem pusztán a véletlen okozza ezt a nagyságrendi különbséget, mutatja a pártoktól távolságot tartók véleménye. A bizonytalanok és a pártpreferenciájukat titkolók 57 százalékának volt lehetősége felvenni a vakcinát, 9 százalékuknak pedig nem (mintegy harmaduk nem kívánt válaszolni a kérdésre). A kormánypárti szavazók véleménye tér el az ellenzékiek és a pártoktól távolságot tartókétól, vagyis a Fidesz–KDNP hívei a lehetőségstruktúrát is kedvezőbben értékelik, mint a társadalom többi tagja.

Mi lehet ezen eltérés hátterében?

Mindenekelőtt lehet – van – különbség a politikai tömbök szociodemográfiai és szociokulturális hátterében. A Fidesz szavazói idősebbek, tehát hamarabb kezdték el őket oltani. A táboron belül magasabb a kistelepülésen élők aránya, akik úgy tűnik, fegyelmezetten vették fel a számukra jutó vakcinákat. Végül a kormánypártiak iskolázottsági szintje – a fenti két tényező eredőjeként – valamivel alacsonyabb, mint az ellenzéké, ami szintén okozhatja az oltási lehetőség megítélésében kimutatható nagyságrendi különbséget.

Véleményünk szerint ezek a logikus, és empirikusan alátámasztható okok önmagukban mégis kevesek a különbség megmagyarázására. Az oltás első adagját ugyanis minden vizsgált réteg nagyjából hasonló arányban kapta meg (80–85 százalék), ezen a téren tehát semmilyen érdemi különbség nincs a válaszokban. Érdemes megjegyezni, hogy a második adag felvételében már kimutatható az eltérés az egyes választói csoportok között.

A magyarázat talán a következő ábrában lehet. Úgy tűnik, hogy a felvett első vakcinák típusa igencsak eltérő a különböző szavazói csoportoknál. A Fidesz–KDNP-szavazóinak 54 százaléka, saját bevallása szerint keleti vakcinát kapott (26 százalék Sinopharm, 28 százalék Szputnyik V) és jóval kisebb a Pfizer–BioNTech (21 százalék) aránya.

Ezzel szemben az ellenzéki szavazóknál, illetve a bizonytalanoknál dominál az amerikai-német vakcina (45 százalék, illetve 41 százalék), a keleti vakcinák aránya pedig lényegesen alacsonyabb. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ honlapján közölt adatokhoz képest tehát a kormánypártiak körében felülreprezentált a keleti vakcinák felvétele, az ellenzékieknél pedig némileg a nyugati, bár ebben az esetben talán kisebb az eltérés.

Ennek fényében az már nem is meglepő, hogy a kormánypártiak a Szputnyikot tartják a legmegbízhatóbb oltásnak (1–5 skálán 4,5 átlagpont), amit azonban nem a kínai, hanem a Pfizer–BioNTech (4,3 átlagponttal) követ. A kormánypártiak tehát az orosz vakcinában bíznak a leginkább, de a kínai, amelyet feltűnően nagy arányban kaptak, egy kissé kevéssé megbízható számukra, ugyanakkor a kormánypártiak véleménye – az AstraZenecát kivéve – lényeges eltérést nem mutat.

és véleményük nagyobb szóródást is mutat. Jól látható módon a Pfizer–BioNTech-vakcinát tartják a legmegbízhatóbbnak (4,0 átlagpont), míg a keleti vakcinákat leértékelik (Sinopharm 2,1 pont, Szputnyik V 2,8 átlagpont). Még hozzájuk képest is kedvezőtlenebb a politikai preferenciájukban bizonytalan vagy azt eltitkoló szavazók véleménye az oltások megbízhatóságáról. A Pfizer–BioNTech-vakcinát tartják relatíve a legmegbízhatóbbnak (3,6 átlagpont), a Szputnyikot az ellenzéki szavazókhoz hasonlóan ítélik meg, a kormány által erősen preferált Sinopharmot azonban ők is jelentősen leértékelik (2,3 pont).

Mint azt látjuk az adatokból, Magyarországon a különböző koronavírus-ellenes vakcinák felvétele is pártpolitikai hovatartozástól függ. Ez a vakcinák megítélésére vonatkozó általános megítéléshez képest is egy sajátos (pártos) polarizáció jele. Finoman szólva, nem szerencsés, hogy egy ilyen fontos járvány- és egészségügyi ügyben sincs széles(ebb) konszenzus. Sokatmondó tehát, de ebből következtetéseket levonni csak az adott pillanatra – az adatfelvétel idejére – célszerű,

Egyelőre a kormány az első körös beoltási hullámot a maga javára tudta fordítani. Pontosabban elvégezte a kötelezőt. És ez a válságkezelés induló és egyébként fennálló ellentmondásossága ellenére sem magától értetődő.

A két szerzőről: Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet kutatási igazgatója, főpolgármester-helyettesi tanácsadó. Szabó Andrea politológus, szociológus, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének tudományos főmunkatársa.

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali