Olvasónk egy nyári munkától esett el a védettségi igazolvány hiánya miatt, egy másik olvasónk pedig az évtizedek óta meglévő állását félti. Kérheti a munkáltató a védettségi igazolványt? Jogosult-e egyáltalán arra, hogy megtudja: rendelkezik-e védettséggel a munkavállaló? Az Adatvédelmi Hatóság elnökével és munkajogásszal jártuk körbe a kérdést.
Az Azonnali élénken foglalkozik a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedések jogszerűségével, illetve azzal, hogy megállja-e a helyét ezek egy részének feloldásához feltételként szabni a védettségi igazolvány meglétét. Karsai Dániel ügyvéddel, alkotmányjogásszal több anyagban is körbejártuk a korlátozások szélesebb témáját, illetve konkrétan a védettségi igazolványok ügyét is. Főszerkesztőnk, Bakó Bea pedig az Alkotmánybírósághoz és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul a védettségi igazolvánnyal nem rendelkezők intézményes megkülönböztetésének ügyében.
Védettségi igazolványhoz kötött munka
Olvasónkat, Gábort – aki megváltoztatott keresztnévvel szerepel a cikkben – a munkavállalás terén érte hátrány a védettségi igazolvány hiánya miatt. Gábor pedagógus, két budapesti középiskolában is tanít. Alapvetően nem oltásellenes, de a nemrég kifejlesztett oltásokban nem bízik, nem hajlandó beoltatni magát velük.
Gábor azért kereste meg az Azonnalit, mert pedagógusként jelentkezett egy nyári napközis táborba gyermekfelügyelői feladatra, hogy kiegészítse a tanári fizetését.
„Érvényes védettségi igazolványt kérünk (amely abban az esetben is lehet, ha valaki igazoltan átesett a fertőzésen), illetve arról kérünk igazolást, hogy a jelentkező a tábori turnus megkezdése előtt legalább 2 héttel korábban be lett oltva” – írták Gábornak.
A szervezők a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) április elsejei ajánlására hivatkozva azt írták: „a munkáltató jogszerűen kérdezhet rá a védettségre akkor, ha ehhez munkajogi, munkavédelmi, munkaszervezési célokat (érdekeket) tud igazolni. Ezen kívül
Alapos indokunk van rá, hiszen a táborozó gyermekeket, családjaikat, és munkatársainkat akarjuk védeni, és a lehető legnagyobb biztonságban szeretnénk megtartani a tábort, elkerülve a nyilvánvaló közegészségügyi kockázatot”.
A szervezők szerint Gábornak joga van nem beoltatni magát, ők viszont úgy gondolják, joguk van védettséghez kötni a gyermekfelügyelők felvételét.
Egy másik olvasónk, Katalin – neki szintén nem ez az igazi keresztneve – 23 éve dolgozik egy szociális otthonban. Az otthon vezetője csak olyanokkal szeretne együtt dolgozni, akik be vannak oltva – mondja az Azonnalinak Katalin. Ő ugyan rendelkezik védettségi igazolvánnyal, mert januárban átesett a fertőzésen, a kártyája azonban augusztusban lejár. Katalin szintén nem bízik az oltásban, nem is szeretné beoltatni magát, így nem tudja, mire számítson, ha lejár a védettségi igazolványa.
A NAIH csak az adatvédelemről tud nyilatkozni
Az Azonnali megkereste a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot, hogy megérdeklődje: az állásfoglalásuk az ő értelmezésükben lehetőséget ad-e arra, hogy a védettségi igazolvány hiánya legyen az oka annak, hogy valakit nem vesznek fel egy munkára. Afelől is érdeklődtünk, hogy általában mit gondolnak arról, hogy a hiányzó védettség tényének megismerése – vagyis a védettségi igazolvány hiánya – diszkriminációhoz vezethet.
Kérdéseinkre a NAIH elnöke, Péterfalvi Attila válaszolt telefonon, aki hangsúlyozta az Azonnalinak, hogy az Adatvédelmi Hatóság csak az adatkezelésről nyilatkozhat.
Az állásfoglalásunk adatvédelmi része nagyon szűk – mondja a NAIH elnöke: a munkáltató nem másolhatja az igazolványt, nem továbbíthatja sehova, csak a tartalmát jogosult feljegyezni, és azt annyi ideig tárolhatja, ameddig szükséges és arányos.
Az ajánlás kialakításához előfeltételként azokat a körülményeket értékelték, amelyeket a munka törvénykönyvből és a munkavédelmi törvényből vezettek le. Eszerint egy,
A szociális intézményekben dolgozók esetében ez egy egyértelmű helyzet – rájuk az állásfoglalás is kitér, mint olyan munkakört betöltőkre, akik esetében szükséges és arányos a munkáltató részéről annak a ténynek a megismerése, hogy a munkavállaló védett-e vagy sem.
Munkavégzésre irányuló jogviszonyt nemcsak a munka törvénykönyve alapján lehet létesíteni, a NAIH ajánlása viszont csak ezekre vonatkozik – hívja fel rá a figyelmet a NAIH elnöke –, így az nem alkalmazható a megbízási szerződéssel foglalkoztatottakra, a vállalkozási típusú jogviszonykra vagy a közszférában alkalmazottakra.
Az állásfoglalásunk alapvetően „azt sugallja”, hogy azokról van szó, akik már állományban vannak – mondja az Azonnalinak Péterfalvi –, vagyis
Az eleve egy különleges eset, hogy a munkáltató egészségügyi adatot kezel – mutat rá a NAIH elnöke –, mert általában ezt nem a munkáltató teszi, hanem a foglalkoztatás-egészségügyi intézet vagy az üzemorvos. A munkáltató csak azt ismerheti meg, hogy alkalmas-e a munkavállaló a munkára vagy sem, azt nem, hogy miért nem alkalmas.
Kellene egy jogszabály
Péterfalvi szerint teljesen életszerű elvárás – és magánemberként akár egyet is tud érteni vele –, hogy bizonyos munkakörök betöltésének feltétele legyen a védettség; hogy egy óvónő, egy pedagógus, vagy akár egy nyári táborban gyermekfelügyeletet ellátó személy védett legyen.
– emlékeztet rá Péterfalvi.
Így az lenne szerencsés és jó megoldás a NAIH elnöke szerint,
Ennek hiányában azonban az Azonnali által kérdezett konkrét példáról Péterfalvi ódzkodna bármit is mondani. A NAIH elnöke úgy látja, életszerű elvárás, hogy egy pedagógus rendelkezzen védettséggel, azonban jogszabály hiányában távol tartaná magát a konkrét választól.
Miután nem az ő hatásköre,
Ha egy olyan munkakörről van szó, ami kockázatosnak lett értékelve, akkor Péterfalvi szerint rá lehetne kérdezni a védettség meglétére, de abban már nem biztos, hogy egy munkaügyi bíróságon ez megállná-e a helyét.
Méltányolható érdek
Ez egy bonyolult kérdés, amire nem lehet igen-nem válaszokat adni – mondja az Azonnalinak Fodor T. Gábor munkajogász arra a kérdésünkre, hogy jogszerű-e védettségi igazolványhoz kötni a munkavállalást.
Fodor szerint a NAIH állásfoglalásából egyértelmű, hogy a munkáltatónak van lehetősége kezelni azt az adatot, hogy a munkaválalló rendelkezik-e védettségi igazolvánnyal, legalábbis
Ha például valaki úgy végzi otthon egyedül a munkáját, hogy soha senkivel nem találkozik, akkor kevésbé mutatható ki a munkáltatói érdek a védettség megismeréséhez – mutat rá a munkajogász, hozzátéve: egy idősotthonban dolgozó esetében viszont egyértelmű, hogy van ilyen érdek a munkáltató részéről.
Az igazán izgalmas kérdés Fodor szerint az, hogy mi van a két véglet között. Ezeknek az esetnek a megítélése a munkajogász szerint azonban
Ha fertőzik egymást a munkavállalók, felmerülhet a munkáltató kárfelelőssége, ha kiesik valaki a munkából, az nem fog termelni, helyettesről kell gondoskodni, ez plusz költséget, kieső bevételeket jelent, egy csomó cégnél kötbért kell fizetni, ha nem tudják határidőre legyártani a termékeket – sorolja a munkáltatói érdekeket a munkajogász az Azonnalinak.
mert egy jogász nem tudja megítélni, hogy egy-egy konkrét esetben mekkora a veszélye a fertőzésnek. Bejáratott módszerek erre még nincsenek, hiszen ez egy teljesen új téma – mondja Fodor.
Ha tehát a munkáltató kellően alátámasztja egy közegészségügyi indokkal az érdekét, akkor nincs akadálya annak, hogy ezeket az adatokat kezelje – mutat rá Fodor. Ez azonban a munkajogász szerint egy nagyon bonyolult, szinte munkavállalónként, de legalábbis munkakörönként vizsgálandó kérdés.
A munkajogász úgy látja: a NAIH állásfoglalásából az is következik, hogy nemcsak az állományban lévők esetében,
A munkáltatók korábban is kezelhettek egészségügyi adatot
Fodor szerint az az állítás sem állja meg a helyét, hogy eddig nem kezelhetett a munkáltató egészségügyi adatot, hiszen erre számtalan példa volt eddig is – ha például valaki mozgáskorlátozott vagy várandós, annak az erre vonatkozó adatát eddig is kezelte a munkáltató.
Rengeteg munkajogi előírás van arra vonatkozóan, hogy a munkavállaló egészségi állapotával összhangba kell hozni a munkavégzési körülményeket – emlékeztet rá Fodor. Például egy kerekesszékest alkalmazó munkáltató ahhoz, hogy biztosíthassa számára az akadélymentes közlekedést – amit kötelező megtennie –, elengedhetetlen, hogy kezelje azt az adatot, hogy a munkavállalója kerekesszékes.
Ha tehát egy egészségügyi adat összefüggésbe hozható a munkaviszonnyal, akkor a munkáltató kezelheti az egészségügyi adatot. Ez pedig Fodor szerint
hiszen számtalan más esetben is kezel a munkáltató olyan egészségügyi adatot, ami nem valamilyen általánosan kötelező vizsgálat vagy oltás meglétéről szól.
A helyzetet Fodor szerint is egy jogszabály rendezné; ha jogalkotó alkotna erre jogszabályt, akkor a védettségi igazolvány körüli munkajogi és adatkezelési viták megszűnnének.
NYITÓKÉP: Fortepan / FŐFOTÓ
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.