+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2021. április 6. kedd, 17:00
Igencsak érdekes interjút adott Paul Nolte. A berlini történészprofesszor úgy látja: a járvány olyan hosszú ideig húzódhat el, hogy a most ideiglenesnek tűnő változások hosszútávon is velünk maradnak. Szerinte nincs visszaút már a régi világba, a szájmaszkot bent nem vesszük már le soha, és sokan az anonimitásukat is féltik.

Paul Nolte, a berlini Freie Universität történészprofesszora a jobboldali Focus hetilapnak adott interjúban elemezte a járvány várható következményeit. Úgy látja: azok az optimista forgatókönyvek, amelyek egy V- vagy U-alakú válsággal számoltak, nem igazolódnak be. Ezeknek az volt a lényegük, hogy a járvány hatására gyors gazdasági és társadalmi beomlás, de egy ugyanilyen gyors fellendülés lenne várható (erről szól a V-modell), vagy legalábbis egy rövid válságos időszak után lassabban, de egyértelműen térnénk vissza a régi világhoz (ez pedig az U-modell).

 

L-modell

 

Ezzel szemben Nolte azt mondja: vélhetően egy L-modellel kell számolni. Azaz

 

gyors és zuhanó gazdasági és társadalmi beomlás után nem lesz már sohasem visszatérés a járvány előtti világhoz

 

– az L alsó szára már nem emelkedik a magasba. Szerinte

 

„bizonyosan visszatérünk egy normalitásba, de ez a normalitás már nem a régi lesz”.

 

A történész szerint az „új normalitás” azt jelenti, hogy azon folyamatok – például a digitalizáció felgyorsulása vagy a turizmus visszaesése –, amelyek a járványidőszakot kísérték, megmaradnak. Azaz a koronavírus-járvány bizonyos, már korábban is megindult folyamatoknak lenne a katalizátora – a strukturális változásokat, amelyek akár a környezetvédelemmel, akár a munka világának megváltozásával összefüggnek, a járvány csak egyszerűen begyorsította.

 

PAUL NOLTE A BERLINI FREIE UNIVERSITÄT PROFESSZORA, EGYBEN A BERLINI EVANGÉLIKUS AKADÉMIA ELNÖKE. TÖRTÉNÉSZKÉNT A 19. SZÁZAD ESZME- ÉS TÁRSADALOMTÖRTÉNET, VALAMINT A MODERNITÁS ÉS A TRANSZTATLANTI KAPCSOLATOK A KUTATÁSI TERÜLETE. FOTÓ: CAPITAL / FB

 

Kiürülnek a belvárosok

 

Az egyik ilyen jelentős változás Nolte szerint az, hogy felgyorsulhat a belvárosok kiürülése. Már korábban is számos üzletnek, étteremnek az online tér jelentős konkurencia volt, és Nolte úgy véli, hogy a járvány után vélhetően

 

sokan megmaradnak az online vásárlásoknál és az online ételrendeléseknél.

 

Azon cégek, amelyek nem tudnak erre átállni, eleve eltűnhetnek, de a történész úgy véli, hogy azoknak is be kell zárniuk a belvárosi üzleteiket, akik sikeresen veszik a digitalizációs kihívásokat. Nolte szerint fel kell tennünk tehát annak kérdését, hogy van-e annak értelme, ha a kormányok megmentik a belvárosi üzleteket, éttermeket, azaz nem inkább el kellene fogadnunk ezek bezárását, mint a digitalizáció szükségszerű következményét.

 

De a professzor szerint a munka világában is jobban el fog terjedni a home office, valamint számos konferencia, megbeszélés a járvány vége után is online lesz megtartva, ami az utazások számának csökkenéséhez vezethet.

 

A kulturális terekbe nem térünk vissza

 

A változások különösen keményen érinthetik a kulturális tereket. Nolte szerint

 

illúzió azt gondolni, hogy hamar megint megnyílhatnak a színházak, mozik, illetve mehetünk koncertekre.

 

A BERLINI VOLKSBÜHNE SZÍNHÁZ 2020-BAN AZ ELLEN TILTAKOZOTT, HOGY A SZÉLJOBBOLDAL A LOCKDOWNT ELLENZI. FOTÓ: KOVÁTS ESZTER / AZONNALI

 

Szerinte évekbe fog telni, míg a kulturális terek ismét megjelennek az emberek életében. Addig az ő esetükben is a digitalizáció veszi át a szerepet, de ez a kulturális világban nagyon sok intézmény végleges eltűnését fogja jelenteni. Szerinte ugyanis az egész lockdown olyan hosszú ideje tart már, hogy

 

ha meglenne az átoltottság, akkor se mennének sokan ismét kulturális terekbe.

 

Ennek három okát látja. Egyrészről az emberekben továbbra is lesz félelem, hiszen nem tudni még, meddig véd az oltás. Másrészről vélhetően meg fognak jelenni újabb mutációk, amelyek miatt a kulturális terek tényleges kinyitása eleve nem várható se idén, se jövőre. Másrészről eleve az emberekben kialakult egy nagyobb egészségügyi félelem, ami miatt leszokhatnak a nagyobb, tömeges rendezvényekről.

 

A szájmaszkot már soha nem vesszük le

 

Nolte mindezek miatt azt jósolja, hogy eleve számos intézkedés, amely ma ideiglenesnek tűnik, örökké velünk marad. Szerinte nagy a valószínűsége annak, hogy például a szájmaszk viselete számos helyen megmarad kötelezőként, elvégre ez más vírusoktól is védhet. Ezért Nolte azzal számol, hogy

 

a zárt terekben ezentúl már csak szájmaszkban lehetünk.

 

Ráadásul azzal, hogy ha állandóan igazolnunk kell a védettségünket – ennek módjáról persze még szólnak a viták –, az oda is vezethet, hogy

 

sokan bizonyos kulturális tereket eleve nem akarnak majd felkeresni, mert fel kellene adniuk az anonimitásukat,

 

mivel az emberek szokásai eleve jobban követhetőbbekké válnak.

 

Az emberi kapcsolatok is átalakulnak

 

A professzor szerint a járvány az emberek közötti kapcsolatokra is kihathat. Számos érintkezési forma – akár csak a kézfogás – végleg eltűnhet, és nagyobb óvatossággal, bizalmatlansággal közelíhethünk a jövőben az idegen emberekhez. Ez azzal is járhat, hogy

 

az emberek az eddigi baráti és családi köreikbe húzódnak vissza.

 

Nolte történészként azzal számol, hogy kollektív trauma kísérheti a járvány utáni időszakot. Szerinte szükség lehet majd történészi feldolgozásokra , de akár egy emlékmúzeumra is. Amint az Azonnali beszámolt róla: több német humánértelmiségi is azt követeli, hogy legyen nyílt vita a lockdownról és annak következményeiről. Ők éppen azt szeretnék, hogy vissza lehessen térni a régi világba.

 

NYITÓKÉP: A budapesi Örkény István Színház nézőtere / Örkény, FB

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Kedden Markus Söder, bajor kormányfő visszavonulót fújt, és elfogadta a CDU elnökségének hétfői döntését Armin Laschet kancellárjelöltségéről. Vele szemben még a zöld kancellárjelölt is esélyes.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Újabb fejezetéhez érkezett az Angela Merkel utódlásáért vívott hatalmi harc a német jobboldalon: most minden szem Münchenre szegeződik.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

Egy most nyilvánosságra került, 2010-es jelentés szerint az akkori lakosság majdnem 40 százalékának hívásaihoz voltak képesek hozzáférni a kínaiak.

A hét kérdése

Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás