+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2021. március 26. péntek, 16:25
Ulrike Guérot német politikafilozófus több társával kiáltványt tett közzé, amiben szabadabb és nyíltabb vitát szorgalmaznak a járványhelyzetről. Azt mondják, a média felizgatott túlzásait el kell kerülni, és a járványkezelés kritikáját az értelmiség nem engedheti át a szélsőségeseknek. Több, mint húsz vezető értelmiségi csatlakozott felhívásukhoz.

A német szélsőbaloldali Freitag hetilap március 25-én megjelent számának címlapja nagy betűkkel hirdeti:

 

„Félelem nélkül vitázni a koronavírusról”.

 

A címlap apropóját az adja, hogy az újság leközölt egy kiáltványt – „Kiáltvány a nyílt társadalom mellett” címmel –, amelyben Ulrike Guérot berlini politikafilozófus, Jürgen Overhoff münsteri egyetemi tanár, Markus Gabriel bonni filozófus, Hedwig Richter müncheni történész és René Schlott potsdami történész azt követeli, hogy a koronavírus-járványban is maradjon meg a szabad, nyílt, csak a tárgyra, nem a személyre koncentráló vita lehetősége. Az a céljuk, hogy

 

a koronavírus kapcsán „a média felizgatott túlzásait” elkerüljék, különben szerintük a járványkezelés kapcsán felmerülő kritikákat az értelmiség átengedi a szélsőségeseknek és az összeesküvés-elméletek hívőinek.

 

Az értelmiségiek azt írják, fel kell adni „az igazodási kényszert, a táborlogikát, a fekete-fehér gondolkodásmódot”. Az aláírók szerint nem lehet előzetesen kijelenteni egy véleményről, hogy az tévedés lenne – ezért szorgalmaznak „nyitottságot a lehetséges tévedéssel szemben” is, mert szerintük egy értelmes vitának mindig az az alapja, hogy a másik félről is feltételezzük: akár neki is lehet igaza.

 

A nyilatkozathoz

 

több mint 20 vezető német értelmiségi is csatlakozott, bár egyetlen kivétellel egyikük sem természettudós, orvos például nincs köztük.

 

Az ő soraikból válogattunk ki párat, amikben azt indokolják, miért is támogatják Guéroték kiáltványát.

 

Svenja Flaßpöhler, a Philosophie Magazin főszerkesztője: „Az, hogy már barátok tanácsolják nekem, hogy inkább ne nyilvánuljak meg kritikusan a szövetségi kormány koronapolitikájával szemben, mert ezzel könnyen tönkre lehet tenni a hírnevünket, és azonnal jobboldaliként sorolhatnak be minket, igazán aggaszt.” Ő inkább azt találja veszélyesnek a demokráciára nézve, hogy

 

„elfelejtjük vagy nem merjük a differenciált kritikát megfogalmazni”.

 

Caroline Link, rendező: „A demokrácia csak akkor működik, ha minden egyes ember alapvetően elfogadja, hogy a másként gondolkodók véleményét is meg kell hallgatni.” Szerinte „a világ bonyolult”, azaz nem lehet egyetlen választ adni a felmerülő problémákra.

 

Uwe Eric Laufenberg, a wiesbadeni Hesseni Állami Színház intendánsa: „Egy demokráciában intelligensebb megoldások kellenek, mint hogy mindenkit elzárunk.” Szerinte vallásként kezd el a tudomány viselkedni, ezért azt mondja:

 

„az ortodoxiát és a katolicizmust nem csak a vallásban kell megkérdőjelezni”.

 

Wulf Kansteiner, a dániai Aarhus egyetemének történészprofesszora: „Elborzaszt a határok – minden racionális orvosi megfontolást nélkülöző – lezárása és a »nemzet« képzelt terének felértékelődése.”

 

Rebecca Niazi-Shahabi, publicista:

 

„A totalitarizmusban nem az a rossz, hogy a gonosz gonoszságot tervez, hanem hogy a jószándék mértéktelenül lesz kiterjesztve

 

– mindaddig, amíg minden mást a társadalomban el nem nyel.”

 

Helmut Schleich, humorista: „Kulturálatlanok a kormányzók?” Ezt annak kapcsán feltételezi, hogy a kormányok nem gondolhatják komolyan, hogy ilyen hosszú ideig zárják el az embereket a kultúra normális élvezetétől.

 

Sebastian Pflugbeil, az egykori NDK-s ellenzéki Új Fórum alapítója: „Talán azon polgárok, akik a proletárdiktatúrában nőttek fel, és 1989 őszén szembehelyezkedtek a hatalommal, valamivel érzékenyebbek.” A fizikus úgy látja, hogy a jelenlegi intézkedésekkel az NDK-beli időkhöz hasonlóak jöhetnek.

 

Mithu M. Sanyal, kultúrantropológus:

 

„Nem a biztonság versus szabadságról van szó, hanem arról, hogy észrevegyük: ellentétes igényeknek is megvan a maguk létjogosultsága.”

 

Thorsten Kingreen, alkotmányjogász, a regensburgi egyetem tanára: „Azt kívánom, hogy szabadítsuk ki magunkat a több vagy kevesebb lockdownt érintő, rövidlélegzetű bináris vitából, és ehelyett arról vitázzunk közösen, miként tudunk mint társadalom tartós megelőzés révén ezzel és egy következő vírussal együttélni megtanulni, anélkül hogy szétvernénk magunkat mint oktatási, kulturális és gazdasági helyet.”

 

Ulrike Guérot, berlini politikafilozófus: „Olyasvalakiként, aki már két halálos fenyegetést is kapott, mert nyilvánosan kritikusan nyilvánult meg a lezárásokkal szemben, a nyilvános vita eddig nem ismert polarizációját önmagam vonatkozásában élem meg – azaz egy olyan helyzetet, amiben a kritikus emberek megszilárdult és az alapfelteveséiben magát elbarrikádozó vita szélére szorulnak és még fenyegetésnek is vannak kitéve.”

 

ULRIKE GUÉROT BERLINI POLITIKATUDÓS, FILOZÓFUS, A KIÁLTVÁNY EGYIK ALÁÍRÓJA, AZ AUSZTRIAI KREMSI MAGÁNEGYETEM PROFESSZORA, AKI TÖBBEK KÖZÖTT ROBERT MENASSE OSZTRÁK ÍRÓVAL KÖZÖS MOZGALOMBAN SZORGALMAZZA EGY EGYSÉGES EURÓPAI KÖZTÁRSASÁG MEGTEREMTÉSÉT. FOTÓ: NEUE EUROPÄISCHE BEWEGUNG SCHWEIZ / FB

 

Michael Meyen, müncheni kommunikációkutató: „Egy nyílt társadalomnak szüksége van azon színpadra, amelyen mindenki mindenki szeme láttára cselekedhet – megbélyegzés (összeesküvő, náci, antiszemita) és az élettéért való félelem (Julian Assange) nélkül.”

 

Franziska Augstein, publicista: „A rendeleti kormányzás nem demokratikus.”

 

Sabine Leutheusser-Schnarrenberger, egykori liberális igazságügyi miniszter, az FDP pártalapítványának alelnöke: „Vitatkozzunk tények alapján és tisztelettel egymással, az érveket keresve, személyes sértések és szidalmazások nélkül. Ez a demokrácia sava és ereje.”

 

Ulf Erdmann Ziegler, író:

 

„Lassan véget ér a virológusok uralma. A Covid-19 mégsem maga volt a pestis, meg kell tanulnunk vele együtt élni”.

 

Magnus Klaue, irodalmár: „Az absztrakt liberalizmus melletti és az obskurus gondolatok elleni kiállásnál fontosabbnak tűnik nekem felszólalni azon obskurusság ellen, amit a [járványügyi] intézkedések támogatóinál figyelhetünk meg.”

 

Uwe Volkmann, jogfilozófus, a frankfurti egyetem tanára: „Minél hosszabb ideig tart a járvány, annál sürgetőbb lesz a kérdés, hogy az alapvető szabadságjogaink milyen korlátozásait fogadjuk el a járvány lekűzdése érdekében; hol kell húzódjék egyáltalán az állami és az egyéni egészségügyi felelősség közötti határ; és milyen kockázattal vagyunk készek mint társadalom együtt élni.“

 

ULRIKE GUÉROT A BERLINI BALKONJÁN ÁLL KI TÖBB SZABADSÁG MELLETT. FOTÓ: UG / FB

 

Michael Esfeld, tudományfilozófus: „Pánikoltatás helyett a járvánnyal való együttélés különféle stratégiáiról szóló vitára kellene váltanunk, amelyben minden ésszerűen előadott hangot figyelembeveszünk.”

 

Moritz Rudolph, politikafilozófus: „Szükségünk van különböző értelmezésekre, hogy megértsük a koronavírust – akár elrugaszkodottakra is. Egyes [értelmezések] mellémennek majd. De akkor is meg kell őket hallgatni.”

 

René Schlott, potsdami történész: „A rendkívüli állapot egyre inkább megszokottá válik. Fatalizmus, letargia, empátiahiány terjed. Semmi sem veszélyesebb a demokráciánkra, mint a közömbösség.”

 

Ha érdekel, hogy a kiáltvány egyik kezdeményezője, Ulrike Guérot mit nyilatkozott tavaly ősszel az Azonnalinak, itt olvashatod vissza a vele készült interjúnkat.

 

NYITÓKÉP: A német tudosók egy része. Azonnali-montázs

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Kedden Markus Söder, bajor kormányfő visszavonulót fújt, és elfogadta a CDU elnökségének hétfői döntését Armin Laschet kancellárjelöltségéről. Vele szemben még a zöld kancellárjelölt is esélyes.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Újabb fejezetéhez érkezett az Angela Merkel utódlásáért vívott hatalmi harc a német jobboldalon: most minden szem Münchenre szegeződik.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

Egy most nyilvánosságra került, 2010-es jelentés szerint az akkori lakosság majdnem 40 százalékának hívásaihoz voltak képesek hozzáférni a kínaiak.

A hét kérdése

Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás