+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Dercsényi Dávid
2021. március 5. péntek, 22:05
A volt SZDSZ-es politikus interjújában arról beszélt, az ellenzéknek a kis pártokat is beépítve nemzeti szövetséget alkotva kellene készülnie egy bűnszövetkezet, a Fidesz leváltására, megkérdőjelezve a kormánypárt legitimitását.

Interjút adott Magyar Bálint, egykori SZDSZ-es oktatási miniszter, szociológus, jelenleg a CEU Democracy Institute-jának tudományos munkatársa a CEA Magazine-nak, ahol Kész Zoltán volt libertáriánus országgyűlési képviselő kérdezte őt. Magyarországon a 2022-es kormányváltásra az esélyek nem túl jók, mondja Magyar, az orosz hatalomváltó esélyeknél persze még jobbak, mert az EU-ban vagyunk, ami jelent még némi védelmet. Oroszországhoz képest nálunk annyi a különbség, hogy EU-tagként

 

nem tudja a hatalom a fizikai fenyegetést olyan mértékben bevetni, ahogy a Putyin-rezsim teszi.

 

Ezért kell, hogy a propaganda olyan erővel dübörögjön Magyarországon, hogy úgymond „meggyőzze” az embereket, mondja Magyar.

 

Az ellenzéki összefogás, hogy egy kormánypárti jelölttel szemben csak egy ellenzéki álljon szemben 2022-ben, szükséges, de nem elégséges feltétele a hatalomváltásnak Magyar szerint. Mert az ellenzéki pártok két megközelítés közt ingáznak: vagy teljes rezsimváltás legyen, ez a rendszerkritikus szemlélet, vagy csak kormányváltás.

 

A kormányt csak egy rendszerkritikus gondolatrendszer talaján állva lehet leváltani, jelenti ki a volt oktatásügyi miniszter.

 

Nem elég minél jobb választási eredményre törekedni, hanem teljes ellenzéki szövetség kell a jobb- és baloldali pártok teljes összefogásával, a kis pártokéval is, mint Pálinkás József Új Világ Néppártja, vagy Márki-Zay Péter Modern Magyarországért Mozgalma.

 

Így kijelenthetnék, hogy „ők képviselik a nemzetet egy bűnszervezet ellenében”.

 

Ez pedig fontos lenne egy teljes rezsimváltás legitimitásához. Miközben a Fidesz 2002 óta megkérdőjelezi az ellenzéki leigitmitását, az ellenzék ezt jóval kevésbé teszi meg. Ha nem jelentik ki, hogy

 

az orbáni rendszer csak egy bűnszövetkezet, ami ellen meg kell vívni a szabadságharcot,

 

akkor nehezen fognak tudni győzni.

 

És igen, a volt liberális politikus Magyar Bálint azt mondja,

 

ha egy jobbikos jelölt lesz az ő körzetében az ellenzéki jelölt, akkor bizony rá fog szavazni.

 

Demokráciák, autokráciák, diktatúrák

 

A politikai pályafutása után kutatással, oktatással foglalkozó, az Orbán-rezsimről több könyvet is író Magyar beszélt legutóbbi könyvéről is. Szerinte a posztkommunista rezsimek nem írhatóak le a liberális demokráciák fogalmi keretei közt, és az csak a 90-es évek végéig fennálló illúzió volt, hogy a posztkommunista rezsimek egy átmeneti idő után liberális demokráciákká válnak. 2000 körül lett világos, hogy ez nem így lesz. Ekkortól egy másik megközelítés alakult ki, amely megpróbálta ezeket a rezsimeket a demokráciák és diktatúrák között elhelyezni egy skálán.

 

Magyar kutatóként nem tartotta ezt elegendőnek, hanem más fogalmakkal próbálta meg bővíteni a leíró eszkötárat, mint a patronalitás fogalma. Ez azt jelenti, hogy a gazdasági és közösségi tevékenységekhez a politika támogatására, patronálásra van szükség. és ennek mértéke és az ehhez való közeledés vagy ettől való távolodás is fontos leíró jegye egy-egy rezsimnek.

 

Így a rendszerek besorolásához a tengely helyett egy háromszög alakul ki. Ezt egészítették ki a Kornai János-féle felosztással, amely az államokat demokráciára, diktatúrára és autokráciára osztotta fel. Így létrejött egy hatos felosztás, amellyel az államok leírhatók mint

 

liberális és patronális demokráciák,

 

konzervatív-bürokratikus és patronális autokráciák, illetve

 

klasszikus és piackihasználó diktatúrák.

 

A patronális demokráciában az egymással versengő pártok igazából rivális uralmi-klienshálózatok fedőszerveként működnek. Amíg ezek versengenek, és nem kerül egyikük sem monopolhelyzetbe, addig beszélhetünk patronális demokráciáról. Ilyen államok Kelet-Európában Bulgária, Románia és Szlovákia Magyar Bálint szerint.

 

Amikor az egyik oligarchikus hálózat legyőzi a többit, és monopolhelyzetbe kerül, akkor már patronális autokráciáról beszélünk, mondja Magyar. Ami megakadályozza ennek kialakulását, az Magyar szerint egyrészt egy arányos választási rendszer, illetve a végrehajtó hatalom valamiféle felosztása, például a miniszterelnök és az elnök között, amikor mindkettőnek van valamekkora hatalma.

 

A klasszikus bürokratikus autokrácia pedig azt jelenti, hogy a politikai hatalom egy kézbe kerül, de a gazdaság nem lesz egy patron-kliens rendszeré, ilyenre látunk példát Lengyelországban. Az Orbán-rendszerre hajazó Kaczyński-rezsim egy autokratikus próbálkozás,

 

„az Orbán-rezsim pedig már nem is egy próbálkozás, hanem egy kiépült autokrácia”.

 

A patronális autokráciában egy politikai erő „átalakítja az államot egy bűnszervezetté”, ami kisajátítja és központosítja a korrupciót, és

 

„a kormány bűnszervezetként működik”.

 

Nemcsak a politikai, hanem a gazdasági szférát is patron-kliens rendszeré változtatja. Magyarország, Oroszország és több posztszovjet köztársaság is ilyen állam, fejtegette a megszűnt SZDSZ emblematikus politikusa.

 

A podcast itt hallgatható meg, angolul van.

 

NYITÓKÉP: Magyar Bálint Facebook-oldala

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mivel nem látnak garanciát arra, hogy ne kerülhetnének megint politikai nyomás alá, maradnak mindenképpen Bécsben.

„Nem várhatja el tőlem, hogy egy nappal később már egy teljesen kidolgozott tervvel állok elő” – védekezett a brit miniszterelnök szóvivője.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

A hét kérdése

Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás