Mivel nem látnak garanciát arra, hogy ne kerülhetnének megint politikai nyomás alá, maradnak mindenképpen Bécsben.
„Nem várhatja el tőlem, hogy egy nappal később már egy teljesen kidolgozott tervvel állok elő” – védekezett a brit miniszterelnök szóvivője.
A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.
Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.
Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.
A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.
A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.
A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.
Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!
Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.
Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.
A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.
Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!
Megjelentek Olaszországban a kétes eredetű vakcinákat közvetítő ügynökök, a felgyorsuló oltásversenyben az alvilág is meglátta az üzletet. Az olasz Corriere Della Sera cikke több példát is felsorol, amikor az olasz tartományok vezetőit keresték meg titokzatos közvetítők.
„Halló, kell vakcina?”
Múlt héten Rómában csöngött a telefon egy járványügyi intézményben, a vonal túlsó végén valaki Brazíliából így szólt:
Az ajánlat AstraZeneca-vakcinára vonatkozott, amiről a WHO a héten mondta ki, hogy 65 éven felülieknek is adható. A közvetítő azt is közölte, hogy az ár alkuképes, az fiolánként 15-20 euró között mozog. „Nem, köszönöm”, válaszolt az egyszeri egészségügyi dolgozó, aki felvette a kagylót – erre megszakadt a vonal.
Csak a miheztartás végett: az Európai Bizottság kéteurós árban egyezett meg annak idején az AstraZenecával, amikor megrendelte a 100 millió adagot, amiből mára 80 millió lett, és 40 milliót szállítanank le belőle.
Az eset nem egyedi: az egyre élesedő vakcinaéhség egyre bátrabbá teszik a legalitás határán, de inkább a túloldalán igyekvő játékosokat. Egyre több rejtélyes közbeiktatott szereplő jelenik meg a színtéren, és csörgeti meg az illetékeseket, miközben az áruk minősége és eredte erősen kétséges.
Trükközés Svájcon át
Ezt megtapasztalhatta a nyitóképünkön látható Domenico Arcuri olasz járványügyi biztos is, aki az elmúlt három napban három e-mailt is kapott három különböző e-mail címről, amelyben oltást ajánlottak fel neki – Pfizer/BioNTech-et és AstraZenecát is.
A leveleket persze nem a cégek írják, hanem közvetítők, és az ár borsosabb, mint az EU-val kötött megállapodás szerinti. Arcuri az olasz csendőrség közegészségügyért felelős egységéhez (NAS) fordult a levelekkel.
De akad olyan közvetítő is, aki Svájcon keresztül próbálja lepapírozni az ügyletet. Milánóban Luigi Crespi vállalkozót és Alessandro Arrighi könyvelőt kereste meg egy közvetítő, mindketten jó kapcsolatokat ápolnak a tartományi vezetéssel. Az olasz közvetítő azzal kereste meg őket, hogy van egy olasz és egy svájci cége is, és injekciós üvegenként, fiolánként 13 euróért AstraZenecát, 75 euróért Pfizer-vakcinát ajánlott megvételre.
A szállítmányok Svájcba érkeznének, ami nem EU-tag, így
még 2020-ban (AstraZeneca, Sanofi, Johnson&Johnson, Pfizer-BioNTech, CureVac, Moderna). De Svájcon keresztül már – jogilag legalábbis – lehetne szállítani.
Van egy kis baj a fürkészéssel-portyázással
Veneto tartomány is szeretne gyorsabban és több vakcinát, erről a kormányzó Luca Zaia is többször beszélt nyilvánosan. Ez felhívás keringőre az üzérkedőknek: kapott hívásokat a saját mobiljára, de kollégáit is keresték az önkormányzati irodákban. De Emilia-Romagna tartomány vezetését is megkeresték már állítólagos kelet-európai eredetű szállítmányokkal.
A helyzet azért érdekes, mert bár
ha az egészségügyi ügynökségeiken keresztül vásárolnak. A csábítás nagy, ugyanakkor, jegyzi meg a Corriere Della Sera cikke, ha egy tartomány beszerez egy adag vakcinát legális forrásból, ezeket levonják az országnak az EU által kiutalt keretéből, és az megy a közösbe – csak éppen jóval drágábban.
Olaszország egyébként január végén bejelentette, hogy beperli a Pfizert és az AstraZenecát, amiért nem szállítják le a megígért szállítmányokat. Persze az olasz kormány most épp szappanopera-hosszúságú teleregénybe alakul át, itt olvashatsz a legutóbbi epizódról, a Lega-vezér Matteo Salvini EU-párti pálfordulásáról, amire a Lega kormánypárttá alakulása miatt volt szükség, és itt írta meg Techet Péter, miért ilyen kaotikus az olasz politika.
NYITÓKÉP: Luca Corzani egy 2020-as eseményen. Olasz Polgári Védelmi Osztály / Wikimedia Commons
Mivel nem látnak garanciát arra, hogy ne kerülhetnének megint politikai nyomás alá, maradnak mindenképpen Bécsben.
„Nem várhatja el tőlem, hogy egy nappal később már egy teljesen kidolgozott tervvel állok elő” – védekezett a brit miniszterelnök szóvivője.
A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.
Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.
Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.
A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.
A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.
A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.
Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!
Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.
Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.
A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.
Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!