+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Varsányi Bence
2021. január 15. péntek, 11:33
Aláírásgyűjtést indít a Mi Hazánk a járványügyi lezárások ellen. Dúró Dóra, a szélsőjobboldali párt országgyűlési képviselője következetlennek tartja a kormány lockdown-politikáját: szerinte igenis meg lehetne nyitni az uszodákat, sportközpontokat és akár a vendéglátóhelyeket is, csak át kellene gondolni, hogyan. Az oltásnál az önkéntességet hangsúlyozza. Interjú!

Sajtótájékoztatót tartott péntek délelőtt a magát egy ideje „az egyetlen lezárásellenes pártként” aposztofáló Mi Hazánk Mozgalom, ahol a párt elnökhelyettese Dúró Dóra bejelentette, hogy

 

aláírásgyűjtést indítanak a lezárások ellen.

 

Az Azonnali az aláírásgyűjtés kapcsán a lezárásokról, lehetséges alternatív megoldásokról és az oltásról kérdezte Dúrót.

 

Miért nem akar lezárásokat a Mi Hazánk?

 

Úgy gondoljuk, hogy most már kezdeményezni kell a vendéglátóhelyek, sportcsarnokok, edzőtermek, uszodák, színházak és más szórakozóhelyek újranyitását. Különösen nagy probléma van a vendéglátóegységek esetében, hiszen többségében kisvállalkozásokról van szó, amelyek egyszerűen nem fognak bírni tovább zárva tartani. Tönkre fognak menni, tavaly is nagyjából négy hónapig zárva kellett lenniük, miközben a bérleti díjat teljes egészében vagy részben fizetniük kellett.

 

A munkavállalóknak is nagy kárt okoz az a bizonytalanság, amiben a kormány tartja őket: sokan azért nem mentek el egy-két hónapra más ágazatba dolgozni, mert nem tudták, hogy mikor kell ismét helytállniuk a szünetelő munkahelyükön. Mindig csak harminc napra előre jelentette be a kormány a korlátozásokat, és reménykedtek abban, hogy ezek meg fognak szűnni.

 

Nyilván a járványvédelmi szempont elsődleges, de

 

egy vendéglátóhelyen egyszerűen nem tartózkodik egyszerre több ember, mint például egy átlagos élelmiszerüzletben.

 

Nem is beszélve a plázákról, ahol az előző hónapban a karácsonyi bevásárláskor többezer ember is jelen volt egyszerre. Ugyanígy zsúfoltságot eredményez a hétórás zárás az élelmiszerüzletekben: munkaidő után, fél öt és fél hét között ha bemegy az ember, akkor elképesztő zsúfoltságot tapasztal, miközben az egészség megőrzését szolgáló uszodákba és edzőtermekbe senki se járhat továbbra sem, ahogyan a szabadtéri sportolás is tiltott este nyolc után. Ez leginkább a családosokat sújtja, indokolatlannak tartjuk, hogy a lakóhely környékén sem lehet elmenni este nyolc után biciklizni, futni vagy sétálni, holott ezek a lehetőségek is jó hatással lennének az egészségre.

 

Van olyan formája a lezárásoknak, amit még támogatnának, vagy mindenféle lezárást elutasítanak?

 

Következetlennek tartjuk a kormány lezárásait, úgy gondolom, hogy kicsit meg is spórolják annak a végiggondolását, hogy mondjuk hogyan lehetne a vendéglátóhelyeket biztonságosan működtetni. Azt nyilván elismerjük, hogy este sok helyen, ha már több alkoholt fogyasztottak az emberek, nehéz a távolságtartásra és hasonlókra figyelni, de

 

lehetne olyan szabályokat hozni, amikkel ezt meg lehetne oldani.

 

Van ötletük arra, hogy hogyan lehetne ezt szabályozni?

 

Elképzelhető, de ezt nyilván a szakmával kéne egyeztetni. Nagyon sok jelzés érkezett hozzánk szórakozóhelyektől, vendéglátóiparban dolgozóktól, akiknek vannak konkrét javaslataik. A bértámogatás és a járulékkedvezmény, illetve eltörlés valóban szükséges volt az esetükben, de nagyon sokan arra panaszkodtak, hogy a bérleti díjat ugyanúgy fizetniük kellett, tehát kizárólag a jelenlegi gazdasági kedvezményekkel nem menekülnek meg a csődtől.

 

Indokoltnak tartjuk a bérleti díjaknak legalább a halasztását, részletfizetési lehetőséget, vagy elengedését, például az önkormányzati bérlemények esetében, ameddig zárva kell tartaniuk.

 

Arra is felhívnám a figyelmet, hogy most, 2021 januárjában egészen más a helyzet a vírussal kapcsolatban, mint tavaly március-április körül volt, amikor még az iskolákat is bezártuk, mert nem ismertük pontosan a vírust. Nem volt elég tapasztalat arról, hogy kire veszélyes, kinél okozhat kárt vagy akár halált is, de most már ez látható, hiszen az oltások esetében is meghatározták a sorrendet a veszélyesség alapján. Már a szakma és a kormány is be tudta azonosítani, hogy kik azok, akikre ez veszélyes, a velük szembeni védelmet továbbra is indokoltnak tartjuk.

 

Rájuk továbbra is vigyázni kell, de a nem veszélyeztetettek életének a folytatását is indokoltnak látjuk.

 

Miért pont mostanra időzítették az aláírásgyűjtést? Van köze a koronavírus elleni oltatás megkezdéséhez?

 

Nem kifejezetten. Már a január 11-i bejelentést megelőzően is kértük a kormányt, hogy oldják fel a korlátozásokat. Egyrészt úgy látjuk, hogy a gazdasági hatások most rendkívül súlyosabbak lettek, másrészt pedig az is indokolná, hogy megint alacsonyabb a fertőzések száma. A velünk szomszédos Szlovéniában például megnyitották az uszodákat és az edzőtermeket.

 

Hány aláírásra számítanak a lezárások ellen?

 

Nem szeretnék becslésekbe bocsátkozni ezzel kapcsolatban.

 

Az oltásról egyébként van a Mi Hazánknak hivatalos álláspontja?

 

Van. Nem fogadjuk el azt, hogy hátrányos megkülönböztetés érje azokat, akik nem élnek az oltással, mindenkinek legyen joga dönteni. Aki úgy érzi, hogy veszélyes rá a vírus, az nyilván oltassa be magát, de azzal, hogy valaki beoltatja magát, saját magát védi, így nem érheti hátrány azt, aki nem szeretne élni ezzel a lehetőséggel.

 

Azt szeretnénk, hogy mindenki dönthessen a saját sorsáról, és ne diszkriminálják azt, aki másként gondolkozik.

 

Ön be fogja oltatni magát?

 

Ez még nem aktuális, körülbelül fél év múlva kerülnék csak sorra, de még nem regisztráltam.

 

És fog?

 

Nem tudom, még meglátom.

 

Azt tudja, hogy melyik oltást favorizálná, ha az oltás mellett döntene?

 

Még nem.

 

Egy hasznos tipp Dúró Dórának is: az Azonnali vakcinaügyi összefoglalójában elmagyarázzuk, melyik oltás hogyan működik, kinek melyik való, és mik az egyes típusok erősségei, gyengeségei.

 

NYITÓKÉP: Dúró Dóra / Mi Hazánk

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A szabadságpárti Herbert Kickl „egészségügyi apartheidnek“ nevezte Izrael sikeres oltási politikáját.

Az országot irányító. Abdel Fattah el-Sziszi altábornagy amúgy brutális katonai rezsimje 2013-ben puccsal vette el a hatalmat az Izrael- ellenes és antiszemita Muszlim Testvériségtől, most eltökélte, hogy a zsidóságról is oktatni fogja a fiatalokat.

Az EP-beli szavazás ugyan titkos lesz, de az Azonnali utánajárt, hogyan fognak szavazni a magyar EP-képviselők.

Miután Lengyelországban életbe lépett Európa egyik legszigorúbb abortusztörvénye, a dán liberális Radikális Párt azt szeretné, ha Dánia ingyenes abortuszt biztosítana az arra rászoruló lengyel nőknek.

Generációk nőttek fel az általa magyar nyelvre átültetett rajzfilmek szövegén. Mégis: a kádári kultúrpolitika meglehetősen mostohán kezelte Romhányi József munkásságát.

De Szlovákiában a Pfizer-BioNTech vakcinája is csak egy kicsit elfogadottabb az orosz vakcinánál egy felmérés szerint, amiből az is kiderül: félmillió ember kizárólag Szputnyik-vakcivával oltatná be magát.

Amíg a magyar közbeszédet a parizer uralja, tőlünk délre szerencsére még tudják, mik a fontos dolgok az életben.

A hét kérdése

Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az új, 2020-as Egri Csillagok virtuálisan kerülnek a boruniverzumba. Március 15-én.

Ezt is szerettétek

A fideszes EP-képviselők kiléptek az Európai Néppárt frakciójából, de merre tovább, és hogyan hat majd a szakítás a Fidesz német gazdasági körökkel és Angela Merkellel ápolt jó kapcsolatára?

Varga Balázs, a Fekete Zaj alapítója és főszervezője, a Tixa jegyiroda ügyvezetője szerint a zeneiparnak óriási szüksége lenne egy erős, egységes szervezetre, amely nyomást gyakorolhat a kormányra.

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Twitter megosztás Google+ megosztás