+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Vass Csaba
2020. december 28. hétfő, 10:05
Ha a nőverés lehetséges variációi miatt kattintottál ide, akkor szégyelld magad. Ha nem, akkor mutatunk valamit, amiről lehet, nem is fogsz többé hallani, ha ezt a cikket nem olvasod el.

Először is, hátrébb az agarakkal: itt egyáltalán nem holmi nőverő hagyományról van szó, amit népszerűsíteni akarunk, hanem egy olyan keresztény hagyományról, amit magyar nyelvterületen már Bod Péter korában, a 18. században is ünnepeltek. Az aprószentekről. De honnan eredeztethető az ünnep? Mi a lényege, és miért a lányok megvesszőzéséről szól? És mi köze az egésznek Dávid királyhoz és az újévi köszöntőkhöz? 

 

Eleve, kik az aprószentek?

 

Máté evangéliumában szerepel az a rész, amely szerint Heródes haragra gerjedt, mert rájött, hogy a napkeleti bölcsek kijátszották őt, és nem tértek vissza hozzá Betlehemből, hogy elárulják a gyermek Jézus születésének helyét, akit Heródes meg akart öletni, mert féltette tőle a hatalmát:

 

„Amikor Heródes látta, hogy a bölcsek kijátszották, haragra lobbant és Betlehemben meg a környékén minden fiúgyermeket megöletett kétéves korig, a bölcsektől megtudott időnek megfelelően. Így beteljesedett, amit Jeremiás próféta jövendölt: Kiáltozás hallik Rámában, keserves sírás és jajgatás: Ráchel siratja fiait, s nem akar vigasztalódni, mert nincsenek többé.”

 

Az ún. aprószentek tehát azok a két év alatti fiúgyermekek, akiket Heródes király megöletettet, mert azt remélte, hogy ezáltal a Messiásnak nevezett gyermek Jézussal is végezni fog.

 

Mivel a Szentírás és az egyházi hagyományok nem adnak hírt arról, hogyan hívták ezeket a gyerekeket, és azt sem tudni, hányan lehettek, ezért a katolikus egyház aprószentekként kollektíve egyszerre ünnepli őket december 28-án, ugyanazon a napon, amikor a katolikus naptárban Dávid király névnapját is ünneplik.

 

Mivel az aprószenteket Jézus születése után gyilkolták le, ezért logikus volt, hogy azok emléknapját is a karácsonyi ünneplőbe építsék be, és mivel Betlehem – ahol az ezeket a gyermekeket lemészárolták – az Izraelt Kr. e. 1010 és 970 között vezető Dávid király szülővárosa, így az sem véletlen, hogy Dávid királyra is ezen a napon emlékeznek a katolikusok.

 

Mi is az aprószentekelés?

 

Aprószentek napján a házas férfiak, legények és a gyermekek is vesszőkkel vagy fenyőágakkal felszerelkezve járják végig azokat a házakat, ahol lányok, asszonyok tartózkodnak. Mégpedig azért,

 

hogy megvesszőzzék őket.

 

AZ ERDÉLYI, AZON BELÜL IS MAROS MEGYEI SZÉKELYHODOS FIATAL GYERMEKEI APRÓSZENTEKELNI INDULNAK 2015-BEN. FOTÓ: BÁLINT ZSIGMOND

 

Természetesen nem brutális vesszőzésre kell gondolni, hanem inkább rituális, fájdalommentes vesszőzésre. A folyamat alatt a vesszőző házas férfiak, legények vagy a gyermekek apró mondókákkal, versekkel kívánnak minden jót a megvesszőzött félnek és családjának a következő esztendőre, eközben pedig a kezükben lévő vesszővel vagy fenyőággal vesszőzést mímelnek.

 

Ezt a szokást az erdélyi és székelyföldi magyar falvakban tartották és tartják ma is, de csángómagyar gyimesi falvakban is népszerű. Barabás László erdélyi néprajzkutató – aki néprajzi kutatásai során maga is foglalkozott ezzel a hagyománnyal, és Székelyföld különböző településein néprajzi gyűjtéseket is végzett – az Azonnalinak elmondta: ha megnézzük az aprószentekelési hagyományokat, akkor azt látjuk, hogy

 

az élet, a növekedés, az egészség biztosításának egy ősi rituális mentalitása, óhaja és cselekvésmódja itatódott át a betlehemi gyermekgyilkosságra való emlékezéssel.

 

„Többrétegű és többfunkciójú népszokásról van szó, ami minden más kalendáris népszokás esetében is így van” – magyarázta a néprajzkutató. Bod Péter erdélyi református lelkész és irodalomtörténész már a 18. század derekán is közölt feljegyzéseket az aprószentekelési hagyományokról az 1757-ben megjelent Szent Heortokrátes című művében:

 

„Ezen a napon a gyermekecskéket jó reggel megütögetik az atyák vagy mások annak emlékezetére, hogy gyermekek szenvedtek Krisztusért, s nekik is szenvedni kell a világi életben.”

 

Barabás László elmondása szerint a 18. században még talán tényleg kellett, de az elmúlt ötven évben már biztosan nem kellett az aprószentek napi vesszőzéstől tartani, mivel az rendkívül játékos formában zajlott és zajlik.

 

Hogyan zajlott, és hogyan zajlik napjainkban?

 

Noha Erdély, Székelyföld és a gyimesi csángó falvakban alapvetően különböző módon zajlik a vesszőzés, egy hármas felosztást szinte minden településen megfigyelhetünk:

 

+ a kiskorú gyermekek ezen a napon bármelyik házba elmehetnek aprószentekelni, ahol női személy tartózkodik;

 

+ a legények, azaz a 18 éves kort betöltött fiúk csak oda, ahol velük hasonló korban lévő hajadon lány él;

 

+ míg a házas férfiak saját családjukban, szintén házas barátaiknál, idősebb női rokonaiknál vesszőznek.

 

KISGYERMEKEK APRÓSZENTEKI MEGVESSZŐZÉSE EGY UGYANCSAK SZÉKELYHODOSI CSALÁDNÁL 2015-BEN. FOTÓ: BARABÁS LÁSZLÓ.

 

A nők megvesszőzését egyébként az indokolja, hogy

 

Heródes fiúkat gyilkoltatott meg, így – a hagyomány szerint – mivel ebből a szenvedésből a nők anno kiestek, most ezt nekik kell viselniük.

 

Az aprószentekelést természetesen nem egyedül végzik a férfiak, legények, gyermekek: kisebb csapatokba verődve járják a házakat, ahol a vesszőzésért a gyermekek pénzt és süteményt, a legények és házas emberek bort, pálinkát, és egyéb szeszesitalokat kapnak.

 

Ameddig létezett a sorkatonaság, addig Erdélyben és Székelyföldön a katonasorban lévő legények, vagyis az ún. regruták voltak az aprószentekelés legfontosabb főszereplői, akik csoportokba verődve keresték fel azokat a házakat, ahol azok a lányok laktak, akinek a csoport valamelyik tagja udvarolt. Barabás László elmondása szerint ezeket a legénycsoportokat illett fogadni minden háznál, ahová bekopogttak, mert ha ez nem történt meg, akkor voltak települések, ahol a legényeknek ilyenkor jogukban állt ellopniuk a házigazda kapuját – vagy mivel a legények látogatására sokszor már este, éjszaka került sor –, felzavarni annak tyúkjait a fészkükről.

 

A lényeg lényegében ugyanaz

 

Erdély-szerte minden falunak volt sajátos szokásrendje az aprószenteki hagyományok megülését illetően, de a történések mozdulatai, eseményei nagyrészt hasonlítottak. Ez ugyancsak elmondható a mondókák szövegéről is: mindig az Aprószentek Dávid, Dávid vagy az Aprószentek, Szent Dávid felütéssel kezdődtek, de vannak települések, ahol a versike befejeződik egy Isten éltessen sokáig második sorral, míg máshol több szakaszon keresztül zajlanak a jókívánságok:

 

Aprószentek, Dávid, Dávid / Hegyen lakik, korcsolyázik.

Eltörött a korcsolyája / Nincsen, aki megcsinálja.

 

Fúrta, faragta, mégis faragatlan hagyta / Hallottam, hogy vágtak egy nagy disznót.

Hoztam egy kicsi csípős tormát / Hogy meg nem büdösödjön a hús.

 

Ezt a versikét a Maros megyei Görgényüvegcsűrön mondják az aprószentekelők. Nem kell nagy verselemzőnek lenni ahhoz, hogy rájöjjünk, az üdvözlők a disznóhús kiváló minőségének megőrzését kívánják. A településen – ahogyan a Kárpát-medencében általában – a disznóvágást a karácsonyi ünnepek előtt tartották, a disznóhús kiváló minősége felé irányzott jókivánságok pedig igencsak nagy illendőségnek számítottak, hiszen a disznóhús az ünnepi és az újévi étkezések egyik elengedhetetlen tartozéka volt.

 

APRÓSZENTEKELÉS A MAROS MEGYEI JOBBÁGYTELKÉN 2011-BEN. FOTÓ: BARABÁS LÁSZLÓ

 

Az aprószentekelés hagyománya az erdélyi magyar falvak elnéptelenedése miatt sokat veszít régi fényéből. Napjainkban, sőt ma is számos erdélyi településen művelik, és őrzik ezt a hagyományt, de létfontossága ugyanannyira okafogyottá válik, mint a disznóvágásoké. Bár a disznóvágást a fogyasztói társadalmi berendezkedésnek köszönhetően az erdélyi falvak népe is sok helyen elengedte már, hiszen disznóhúst bármelyik sarki boltban kapni lehet, azért az

 

„egy aprószentekelést kérnék” mondatra a „kettő lett, maradhat?” válasz biztos soha nem fog divatba jönni. Kár. De talán nem így lesz.

 

És mit csinálnak ilyenkor a románok? Megírtuk azt is!

 

NYITÓKÉP: Barabás László

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Hetvenöt éve írta alá azt az egyezményt, amely lehetőséget adott Csehszlovákiának arra, hogy területéről magyar lakosokat telepítsen át Magyarországra, és fordítva.

A kontinens legjobb sorozatával, archívumával, tojástörőjével és még sok minden mással!

A 2010-es évek elején még fagyos volt a viszony, de mostanra eljutottak egészen addig, hogy a Fidesz már az RMDSZ ellenében induló erdélyi jobboldaliakat hazaárulózza. Hogyan jutottak el idáig?

Most ismerte el először valaki a Bizottságban, hogy talán nem minden volt rendben a vakcinabeszerzésekkel.

Közel három és fél óráig kellett magyarázkodniuk az EP-ben a vakcinagyártó cégek vezetőinek, hogy mikor érkeznek meg az EU-nak ígért vakcinák.

Nem tetszik neki egy szabálymódosítás, aminek segítségével a komplett Fidesz-delegációt ki lehetne tessékelni a néppárti frakcióból.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

Twitter megosztás Google+ megosztás