+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Vass Csaba
2020. november 27. péntek, 13:20
Az USR PLUS azt ígéri az erdélyi magyaroknak, ha kormányra kerülnek, akkor támogatni fogják, hogy a csíksomlyói búcsú felkerüljön az UNESCO világörökségi listájára, és úgy tűnik, a székely zászló használatáról is tárgyalnának. Ennyire jófejek lennének, vagy csak a szavazatokra hajtanak? És különben is: hogy gondolkodtak ezekről a kérdésekről eddig?

Romániában december 6-án tartanak parlamenti választásokat. A magyarul rendre kampányoló és kommunikáló progresszív-liberális USR PLUS szerdán tette közzé kormányprogramjának kisebbségekre vonatkozó intézkedéseit. A román Momentumként is emlegetett liberális pártszövetséget korábban sem lehetett magyarellenességgel vádolni, még akkor sem, ha napvilágot látott, hogy a korábban még önálló pártként működő PLUS-t vezető Dacian Cioloș egykori román technokrata miniszterelnök – aki jelenleg az Európai Parlamentben a Renew Europe-frakciót vezeti – korábban a hírhedt magyarellenes Vatra Românaescă szervezet kolozsvári funkcionáriusa volt.

 

A program érdekessége azonban az, hogy a kisebbségekre vonatkozó tervezett intézkedések között találunk olyanokat is,

 

amelyek korábban éppen Dacian Cioloș rövid miniszterelnöksége idején nem teljesülhettek, vagy maga a párt nem támogatta azokat.

 

Igaz, az USR éppen Cioloș miniszterelnöksége (2015 őszétől 2017 legelejéig) alatt alakult meg 2016 augusztusában, a PLUS pedig jóval később, 2018 novemberében. De 2020 van, ez az az év, amikor nemcsak az ACDC áll újra össze, hanem a politikusok is nyíltan felvállalnak már olyan javaslatokat, amelyeket korábban teljes egészében visszautasítottak.

 

Nézzük is a programot! 

 

A kisebbségekre vonatkozó intézkedések első két pontja inkább nevezhető udvarias gesztusokat, mintsem konkrét intézkedéseket tartalmazó tervezetnek: továbbra is garantálnák az etnikai kisebbségek jogaira vonatkozó nemzetközi szerződések tiszteletben tartását, amelyeket a román törvények eddig is biztosítottak a kisebbségek számára. Ez magyarul azt jelenti, hogy azok a jogok, amelyek most is megilletik mondjuk az erdélyi magyarokat – mint például az anyanyelvi oktatáshoz való jog a bölcsődétől egészen a felsőoktatással bezárólag –, továbbra is biztosítva lesznek egy esetleges USR PLUS-kormány esetén. Erre egyébként a tervezet későbbi pontjaiban garanciát is vállalnak.

 

Elismerik a Románia területén élő etnikai közösségeket, és azok kulturális, történeti és etnikai sajátosságait is. Ígérik: támogatni fogják minden romániai régió környezeti adottságainak a hasznosítását, a falusi turizmust és a hagyományos kézműipar megőrzését is. Ez a székelyföldi települések számára hasznos is lenne, hiszen infrastrukturális szempontból a Maros, Hargita és Kovászna megyéket magába tömörítő Székelyföld Románia egyik legelhanyagoltabb régiójának számít,

 

amennyiben a román kormány valóban a falusi turizmus fejlesztésébe kezdene a térségben, az óhatatlanul magával vonzaná azt is, hogy fejlesszék Székelyföld út- és vasúthálózatát is.

 

Ennek megvalósítása azonban még várat magára, és hogy pontosan mire is gondoltak az USR PLUS-nál, amikor ezt beírták a programpontok közé, csak akkor fog kiderülni, ha a párt december 6-át követően kormányra kerül.

 

Az izgalmas rész a kisebbségeket támogató intézkedéseik negyedik pontjánál kezdődik, itt a párt azt írja:

 

„Támogatni fogjuk a nemzeti kisebbségekhez tartozók jogát, hogy anyanyelvüket használhassák a közigazgatásban, a szükséges küszöb 10 százalékra csökkentésével, hogy így valamennyi állampolgár érezze, hogy Románia mindannyiunk közös hazája. Az Alkotmánynak megfelelően biztosítani fogjuk az anyanyelv használatát az igazságszolgáltatásban. A Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Chartája szellemében fogunk eljárni, amelyet Románia a 282/2007-es törvénnyel fogadott el, és amely szorgalmazza a regionális vagy kisebbségi nyelvek használatát a közéletben.”

 

Ez azért érdekes, mert, korábban az RMDSZ már a parlament elé vitt egy ugyan ilyen törvényjavaslatot, amit még 2017-ben nagy többséggel leszavazott a román parlament, és ott maga a USR sem támogatta azt, mégpedig azért, mert az RMDSZ „nagyon szerencsétlen módon tette a közbeszéd tárgyává” a javaslatot. 

 

De mit jelent ez? Ehhez egészen 2017-ig kell visszamennünk, amikor még Liviu Dragnea vezette az akkor még kormányzó baloldali Szociáldemokrata Pártot (PSD). Dragneát 2019 májusában ítélték 3 év 6 hónap letöltendő szabadságvesztésre hivatali visszaélésre való felbujtásért, azonban a pártelnök 2016-ban is kapott már két év felfüggesztett börtönbüntetést a Traian Băsescu volt államfő leváltását célzó 2012-es népszavazással kapcsolatos korrupciós perben. Dragneat 2016-ban azért találta bűnösnek a bíróság, mert bebizonyosodott, hogy a befolyását felhasználva csalásra bujtotta fel a választási bizottságok tagjait a fent említett népszavazás idején.

 

Mivel Dragneát jogerősen elítélték, ezért nem tölthette be a miniszterelnöki tisztséget, hiába nyerte meg az általa vezetett párt 2016 végén a parlamenti választást. Annak érdekében, hogy Dragnea mégis miniszterelnök lehessen, és ne csak az általa kinevezett, tőle egyre inkább függetlenedni próbáló báboknak kelljen kormányozniuk, a Szociáldemokrata Párt igazságügyi reformot akart végrehajtani, amit súlyosan elleneztek az ellenzéki pártok. Bár az RMDSZ nem lépett kormányra a kormányt alkotó baloldali PSD-vel és a liberális ALDE-val, de támogatta a kormány bizonyos törvénytervezeteit, cserébe viszont azt várta volna el, hogy a kormány is támogassa az általuk benyújtott kisebbségi törvényjavaslatokat, köztük azt is, hogy a romániai kisebbségek akkor is használhassák a közigazgatásban az anyanyelvüket, ha a településen, ahol élnek, a számarányuk csak a tíz százalékot éri el. (Ez a számarány most 20 százalék.)

 

Az ellenzéki pártok szemében azonban úgy tűnt, hogy az RMDSZ a korrupt PSD-t támogatja, ezért szinte minden kisebbségi törvényjavaslatot leszavaztak, amit a magyarok benyújtottak. Az USR is éppen ezért helyezkedett arra az álláspontra, hogy az RMDSZ „nagyon szerencsétlen módon tette a közbeszéd tárgyává” az anyanyelvi küszöb 10 százalékra csökkentését – amit végül a kormányuk kívülről való támogatása ellenére még a PSD is leszavazott.

 

A csíksomyói búcsú helyett inkább a márciuska

 

Az USR-PLUS azt is ígéri, hogy kormányra kerülésük esetén mindent megtesznek azért, hogy

 

a csíksomlyói zarándoklat (Közép-Kelet-Európa legnagyobb katolikus zarándoklata) felkerüljön végre az UNESCO világörökségi listájára.

 

Ez a javaslat azért érdekes, mert 2018 novemberében Hegedüs Csilla, az RMDSZ jelenlegi szóvivője – aki Kelemen Hunor 2014-es minisztersége idején a kulturális tárca államtitkáraként dolgozott azon, hogy a bukaresti kormány felterjessze a csíksomlyói búcsút  az UNESCO listájára – azzal vádolta Dacian Cioloș egykori technokrata miniszterelnököt, hogy az ő 2015 novembere és 2017 januárja között kormányzó kabinetje kaszálta volna el, hogy a csíksomlyói zarándoklat felkerüljön az UNESCO világörökségi listájára, mivel Cioloș kormánya „fenyegetésnek tekintette” a magyar zarándoklatot.

 

Tény: a Cioloș-kormány kulturális államtitkára, Alexandru Oprean kaszálta el a búcsú UNESCO-s listára történő felvételét azzal, hogy 2016-ban az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottságának ülésén a román kormány képviselőjeként nem állt ki amellett, hogy a csíksomlyói búcsút a világörökség részévé nyilvánítsák. (Erről videófelvétel is tanúskodik.) Emiatt a testület aztán nem is tárgyalta tovább az ügyet.

 

Ettől persze még nem kell rögtön ráhúzni a vizes lepedőt a technokrata kormányra, a 2014 óta államtitkárkodó Opreant a Cioloș-kormány ugyanis megörökölte elődjétől, a baloldali Ponta-kormánytól. Az államtitkárt csak 2018-ban rúgta ki a kultuszminisztériumból az akkori baloldali kormány, ez azonban nem tartott sokáig, a 2019 óta kormányzó jobbközép PNL-kormány ugyanis visszarakta oda, azaz nagyon megbízható káderről lehet szó. Ennek tükrében tehát nem jelenthető ki egyértelműen, hogy a búcsús dossziét a Cioloș-kormány utasítására utasította volna vissza az államtitkár, ugyanakkor tény, hogy a Cioloș-kabinet sem tett konkrét lépéseket arra vonatkozólag, hogy a csíksomlyói búcsú mindenképpen a világörökség részévé váljon. Igaz, a 2017-2019 között több kormányt is adó Szociáldemokrata Párt (PSD) kormányainak sem volt sürgős az ügy, pedig őket sokáig még az RMDSZ is támogatta kívülről.

 

Székely zászló a hivatalokon? Let's talk!

 

Vissza a programra: az USR PLUS azt is ígéri, hogy védelmet fognak nyújtani a hátrányos megkülönböztetés ellen és támogatni fogják azon projektek előmozdítását, amelyek Románia kulturális sokszínűségének bemutatását célozzák. Ígéretük szerint elő fogják segíteni a

 

„többnemzetiségű közösségekben folytatott párbeszédet és egyeztetést az őket képviselő szimbólumokról és identitáselemekről”.

 

Az ezzel foglakozó programpont azért fontos Székelyföld szempontjából, mert a román állam mondhatni üldözi a székely szimbólumok használatát, sok székelyföldi polgármestert sújtottak az elmúlt években komoly pénzbírságokkal, amiért a polgármesteri hivatalokra kitűzték a székely zászlót. Bár az USR-PLUS nem ígéri, hogy az a kérdés egyik napról a másikra megoldódik, de bizakodásra ad okot, hogy párbeszédet kezdeményeznének a kérdésről. Ezt korábban egyetlen román párt sem vállalta fel nyilvánosan.

 

A kisebbségekre vonatkozó intézkedési javaslatok egyik fontos pontja még, hogy az USR-PLUS a kormányra lépése esetén szorgalmazná az etnikai kisebbségek történelmének felvételét a tankönyvekbe. Arról már az erdélyi magyar nyelvű sajtó is cikkezett, hogy a román történelemtankönyvekben csak elvétve esik szó a magyarokról, és akkor is sok a félinformáció vagy a régről maradt, mitizált kép. Azt persze nehéz megmondani, hogy az USR PLUS kisebbségekre vonatkozó ígéreteiből mennyi valósulna meg, ha ők kerülnének kormányra, az mindenesetre biztató, hogy más román pártokkal ellentétben úgy tűnik, legalább figyelnek az erdélyi magyarok óhajaira.

 

Ió, ció, koalíció

 

A december 6-i választás előtt készült közvélemény-kutatások szerint a választás győztese szinte biztosan a kormányzó jobboldali Nemzeti Liberális Párt (PNL) lesz, 25-28 százalék közé mérik őket. A második helyért a szociáldemokrata PSD (21-24 százalék) és az USR-PLUS (20-23 százalék) küzd. Egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy a két jobboldali erő koalícióra lép december 6-át követően: Dan Barna, az USR PLUS társelnöke eleve ebben gondolkodik, Ludovic Orban miniszterelnök pedig az USR PLUS-t, a nacionalista-konzervatív PMP-t és az RMDSZ-t jelölte meg lehetséges koalíciós partnereként. Utóbbi két párt akkor jönne szóba, ha akkorát tarol a PNL, hogy elég neki a két kicsi a parlamenti többséghez.

 

Amennyiben az USR PLUS és a PNL közösen fog kormányozni, kérdésessé válik, hogy milyen szerep jut majd a román kormányokat rendre a koalíció részeként vagy épp kívülről támogató RMDSZ-nek, és hogyan fogja a román liberálisokat rendre bíráló, Kelemen Hunor vezette párt a továbbiakban alakítani kapcsolatait USR PLUS-szal, akik úgy tűnik, nem zárkóznak el a magyarság problémáitól, de akik szerint – miközben az RMDSZ hű szövetségese az illiberális Fidesz-kormánynak – a „Budapesttel való kapcsolatot a liberális demokrácia értékeire kell alapozni”.

 

Természetesen ez még nem jelenti azt, hogy ha két politikai erő külpolitikai kérdésekben nem ért egyet, akkor a belpolitikai dolgaikat sem tudnák egyeztetni, mindenesetre izgalmassá válhat a jövőbeli román és magyar kormány közötti kapcsolat egy esetleges PNL-USR PLUS-RMDSZ-koalíció létrejötte esetén, ahol a kormánykoalíció két tagja élesen elhatárolódik a magyar kormánytól és annak miniszterelnökétől. Gondoljunk csak Ludovic Orban jobboldali román miniszterelnök nemrég elejtett poénjára, miszerint

 

„én a jó Orbán vagyok!”

 

NYITÓKÉP: USR-PLUS / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A szállítmányért éjjel titokban ment a szlovák légierő gépe. Igor Matovič szlovák kormányfő egy hónapja még nagyobb EU-s tagállami fegyelmet sürgetett a keleti vakcinákkal szemben.

Ez egyelőre azt jelenti, pár régióban bezárnak az éttermek három hétre, miután megnőtt a fertőzések száma. A finneknél sokkal jobb az általános járványhelyzet, mint nálunk.

Március 1-jétől a hónap végéig kell hordani a márciuskát: a szokást Erdély egyes részein magyarok is átvették. Mi ez?

Az ellenzék az előválasztási bejelentésében csak a leendő parlamenti frakcióikba beülő civilekről beszél, más pártokról nem. Pálinkásnak van sejtése, hogy ez mennyire szándékos.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás