+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bárány Balázs
2020. november 23. hétfő, 09:44
Margaret Thatcher tizenöt évig vezette a brit Konzervatív Pártot, tizenegy évig pedig a szigetország első női miniszterelnöke volt. Nevét ma már – Ronald Reagan amerikai elnöké mellett – mindenki a hetvenes-nyolcvanas évek neokonzervatív fordulatával köti össze. De miért is mondott le 1990. november 22-én?

Margaret Hilda Roberts 1925-ben született a Lincolnshire-i Granthamben, ahol metodista lelkész apja egy ideig polgármester is volt. Vegyészként végzett Oxfordban, és először ezen a területen is helyezkedett el, ám politikai érdeklődése erősebb volt.

 

A negyvenes évek végén csatlakozott egy konzervatív egyesülethez, melynek 1948-ban képviselője is lett. Csak 1951-ben lépett be a Konzervatív Pártba, ahol megismerte jövendőbeli férjét, Denis Thatchert. Ő volt, aki mindvégig támogatta mind ügyvédi oklevelének megszerzésében, mind politikai karrierjében. Két gyermekük született: Mark és Carol.

 

Még egyetemi évei alatt olvasta Friedrich von Hayek Út a szolgasághoz című könyvét, ami nagy hatással volt rá: Hayekre később politikusként is inspirációként tekintett. Az ő nevével fémjelzett osztrák közgazdaságtani iskola ellenzi az állami beavatkozást, helyette inkább a laissez-faire típusú megoldásokban hisz, ahol a gazdaságot a piaci automatizmusokra kell bízni. Állítólag

 

amikor Thatchert 1975-ben megválasztották a toryk elnökévé, akkor az osztrák közgazdász egy másik művét (The Constitution of Liberty) csapta az asztalra, miközben kijelentette: „Ebben hiszünk.”

 

1984-ben az ő javaslatára tüntette ki Hayeket II. Erzsébet a Companions of Honour érdemrenddel.

 

Gazdaságfelfogására az amerikai Milton Friedman is nagy hatással volt. A brooklyni közgazdász a szabad piac rendíthetetlen védelmezőjeként lépett fel, mellyel gyakorlatilag a neoliberális gondolkodás alapjait fektette le. Bár napjainkban a „konzervatív” és a „liberális” fogalom roppant terhelt, azt fontos látni, hogy a huszadik század végének meghatározó irányzatát kétféleképpen is leírhatjuk: amit a politikában Thatcher képviselt, az neokonzervatív (azaz: antikommunista, vallásos érzelmű, patrióta), míg gazdaságpolitikája neoliberális (értsd: az állami beavatkozásoktól mentes szabad piac híve).

 

Mrs. Thatcher pártbeli karrierje szépen ívelt felfelé: 1959-ben lett parlamenti képviselő, karakteres megszólalásai egyre nagyobb figyelmet keltettek, Harold Macmillan kormányában társadalombiztosítási államtitkár, Edward Heath mellett pedig oktatási miniszter lett.

 

FRIEDRICH VON HAYEK ÉS MILTON FRIEDMAN. FOTÓK: WIKIMEDIA COMMONS

 

Viktoriánus neoliberalizmus

 

Az 1973-as olajválság az egész nyugati világot megrengette, ami a hetvenes évek végére Nagy-Britanniát sem kerülte el: a szigetország ekkorra már több gazdasági és társadalmi nehézséggel is küzdött. A munkáspárti Harold Wilson miniszterelnöksége idején került sor a font leértékelésére, melyet a Közös Piachoz való csatlakozás sem enyhített, de ekkor újult ki ismét az északír válság is. Ezalatt Mrs. Thatcher egyre népszerűbbé vált a toryk között, 1975-ben elfoglalta a pártelnöki széket és ezzel az ellenzék vezetője lett. Időközben Wilson kénytelen volt átadni a kormányzást külügyminiszterének, James Callaghannek.

 

Az új választást 1979-ben már a toryk nyerték. Thatcher azzal kampányolt, hogy az ország a szakszervezetek foglya lett, amitől meg kell szabadítani. A hatvannyolcas balos gondolatok az olajválság hatására nem voltak már olyan vonzók, sokaknak pedig imponált Mrs. Thatcher viktoriánus erkölcsisége.

 

Maga Milton Friedman mondta róla, hogy ő nem is egy tory, hanem egy 19. századi liberális.

 

Kormányfőként pénzügyi liberalizációt hajtott végre: Anglia közvéleménye széleskörben megismerte a „privatizáció” kifejezést. Takarékos asszonyként lépett fel, politikáját szigorú monetarizmus (ti. a forgalomban lévő pénz mennyiségének szabályzása) jellemezte, amelynek szimbolikus lépése az ingyenes iskolatej megszüntetése volt („Thatcher, Thatcher, milk snatcher” – csúfolták a „tejlopó” miniszterelnök-asszonyt az újságok).

 

Népszerűsége az 1982-es Falkland-szigeteki háború idején szárnyalt, amelyet a két évvel későbbi tizenkét hónapos bányászsztrájk sem ingatott meg. Ekkor próbálkoztak meg merénylettel is ellene az északír terroristák Brightonban, melyből sikeresen megmenekült.

 

Az európai egyesülési folyamattal kapcsolatban meglehetősen szkeptikus volt: a Közös Piac nem volt ellenére, de a mélyebb gazdasági integrációhoz nem fűlött a foga. Sőt, ő már akkor brüsszelezett, amikor az még nem volt annyira menő, mint napjainkban:

 

„A sikeres Európai Közösség felépítésének legjobb módja a független és szuverén államok önkéntes és aktív működése. [...] nem azért szűkítettük Nagy-Britanniában az állami cselekvés határait, hogy azokat európai szinten állítsuk vissza, egy olyan európai szuperállam keretében, amelyet Brüsszel irányít.”

 

A brit szokások szerint minden miniszterelnök heti beszámolóval tartozik az uralkodónak, ez alól Mrs. Thatcher sem volt kivétel. Érdekesség, hogy csupán fél évvel volt idősebb II. Erzsébetnél, akivel törekedett korrekt viszonyt ápolni. Kapcsolatuk minőségét jól mutatja, hogy a királynő a brit miniszterelnökök közül Churchill 1965-ös temetése óta csak a Vaslady 2013-as búcsúztatásán vett részt.

 

A hidegháború végén azzal kellett szembesülnie, hogy Nagy-Britannia szava már nem akkora súlyú, mint fél évszázaddal korábban volt. A második német egység létrejöttét kifejezetten ellenezte, bár kénytelen volt vele megbarátkozni. Magyarországon kétszer is járt: 1984-ben Kádár Jánossal, 1990-ben pedig Antall Józseffel találkozott.

 

MARGARET THATCHER A BUDAPESTI VÖRÖSMARTY TÉREN 1990. SZEPTEMBER 19-ÉN. FOTÓ: FORTEPAN / SZIGETVÁRY ZSOLT

 

A Vaslady bukása és öröksége

 

1983-as harmadik választási győzelmét követően a takarékos Mrs. Thatcher úgy gondolta, hogy megnyirbálja a munkáspárti vezetés alatt álló önkormányzatok költekezését. Az ekkor hatályban lévő, vagyoni helyzethez igazított ingatlanadót ezért az ún. kommunális adóval váltotta fel, amelyet már személyenként kellett fizetni, mértékéről pedig a helyi hatóságok döntöttek. Ez a „fejadó” a szegényebb társadalmi csoportok tagjait meglehetősen hátrányosan érintette, így bevezetését heves tiltakozások követték: a tüntetéseken számos esetben rongáltak meg Thatchert ábrázoló képeket, bábukat.

 

Bukását végül egy párton belüli szakadás hozta el: a toryk egyik fele ugyanis támogatta az európai gazdaság mélyebb integrációját, Thatcher nem.

 

A vezetői posztért e csoportból korábbi hadügyminisztere, Michael Heseltine hívta ki. A szavazáson (melyet utólag árulásként emlegetett) végül Thatcher elbukott, majd bejelentette lemondását. Többen úgy látták, hogy könnyek között távozott a Downing Streetről. 2013 áprilisában hunyt el, 87 éves korában.

 

 

A neokonzervativizmus hetvenes-nyolcvanas évekbeli népszerűségét egyértelműen Margaret Thatchernek és Ronald Reagnannek köszönheti. Örökségük a mai napig érezhető: a neoliberális gazdaságpolitika (2008-as gazdasági válság ide vagy oda) továbbra is meghatározó tudott maradni. Jelszavaikat napjaink jobboldali fordulataiban ismét hallani (ilyen pl. a „Make America Great Again”, amit Reagan és Donald Trump is használt), Orbán Viktor pedig nőnapi köszöntőhöz kölcsönzött idézetek mellett minden bizonnyal az európai integráció kapcsán is elődként tekint a Vasladyre.

 

CÍMLAPFOTÓ: Thatcher és Reagan 1984-ben / Wikimedia Commons

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Marosvásárhelyi Rádió műsorvezetői csütörtök esténként sikeresen teremtenek olyan hangulatot, amiben a rádióhallgató azt érzi: egy mikrofontól mentes baráti beszélgetésbe csöppent bele.

Miközben a világ Joe Bidenra figyelt, az internet népe Bernie Sandersből csinált sztárt.

A közfeladatok ellátását veszélyeztető kormányzati intézkedésekről szóló kampány összesen 22 millió forintjába kerül a budapestieknek.

Korábban António Costa azt nyilatkozta, nem áldozná fel a most tanuló generációt, a katasztrofális járványadatok most más álláspontra terelték.

Az FFP2-szájmaszkok áfáját meg eltörölték.

A kormányinfón megtudtuk azt is, hogy később a háziorvosnál sem lehet majd regisztrálni a koronavírus elleni vakcinára.

A máltai miniszterelnök azt is fontosnak tartja, hogy az új okmány segítse, ne pedig akadályozza a szabad mozgást.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Twitter megosztás Google+ megosztás