+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2020. október 20. kedd, 15:30
A Cambridge Egyetem kutatása szerint egy generáció sem ábrándult még ki annyira a demokráciából, mint a mai fiatal felnőtteké. Ennek okát a fiatalok gazdasági nehézségeiben és a nem demokratikus rendszerekről szerzett tapasztalat hiányában kell keresni. Az Orbán Viktorhoz hasonló populista politikusok azonban visszaadhatják a demokráciába vetett hitüket – igaz, csak ideiglenesen.

Érdekes kutatással állt elő a Cambridge Egyetem arról, hogyan is viszonyulnak a demokráciához a mai fiatalok, pontosabban az 1981 és 1996 között született „milleniálok".

 

A globális, 160 ország (köztük Magyarország) 1973 óta gyűjtött adataira építő elemzés tanúsága szerint a mostani fiatal felnőttek rendkívül elégedetlenek a demokratikus politikai rendszerekkel.

 

Miért ábrándulnak ki a fiatalok a demokráciából?

 

Ez persze önmagában nem lenne nagy szó, ha nem tennénk hozzá: az 1973-as adatgyűjtés kezdete óta globálisan

 

a milleniálok az elsők, ahol többségbe kerültek az elégedetlenek. A harmincas éveik közepére ennek a generációnak az 55 százaléka ábrándul ki a demokráciából.

 

Összehasonlítva: az 1965-1980 között született X-generációban ennek kevesebb, mint fele érzett hasonlóan akkor, amikor ők jártak a harmincas éveik közepén. Ugyanez figyelhető meg a kutatás tanúsága szerint a korábbi generációknál – a baby boomereknél, akikről az elhíresült ok boomer-mém is szól, és a két világháború között születetteknél.

 

JÓL LÁTHATÓ A TENDENCIA: MINÉL FIATALABB GENERÁCIÓT VIZSGÁLUNK, ANNÁL JOBBAN NŐ A DEMOKRÁCIÁVAL ELÉGEDETLENEK ARÁNYA.

 

És pont ez az egyik magyarázata annak, hogy a most fiatal felnőttek miért viszonyulnak negatívabban a demokráciához, mint szüleik és nagyszüleik: nekik már nincs érdemi összehasonlítási alapjuk, hiányoznak a tapasztalataik a korábbi, rosszabbul teljesítő politikai berendezkedésekről és eseményekről, a demokratikus átmenettel járó nehézségeket viszont a bőrükön érzik – utóbbi leginkább a latin-amerikai, a szubszaharai vagy a dél-európai fejlődő demokráciákban tényező.

 

A fejlett demokráciákban (így Magyarországon is) a legnagyobb magyarázó erővel a jelenkori demokráciák gazdasági anomáliái bírnak:

 

„Magasabb adósságok, kevesebb esély a saját lakásra, nagyobb kihívások a családalapításban, és az öröklött vagyonra való támaszkodás (kényszere – a szerk.) a kemény munkával és a tehetséggel elért siker helyett – ezek mind hozzájárulnak a fiatalok elégedetlenségéhez”

 

– kommentálta az eredményeket dr. Roberto Foa, a kutatás vezetője.

 

A demokrácia megmentője a populizmus?

 

A Cambridge kutatása azonban kimutatott egy másik, igencsak érdekes jelenséget is: ha csak időlegesen is, de a milleniálok demokráciába vetett bizalma visszatér akkor, ha egy populista vezető kerül hatalomra.

 

Ennek magyarázata, hogy a fiatalok számára vonzó a populisták (például Orbán Viktor) üzenete, hogy újraélesztik a valódi demokráciát, az emberek akaratát veszik figyelembe a politikai elit érdekei helyett, és szakítanak az elavult politikai gyakorlatokkal.

 

Ez a pozitív hatás azonban csak rövid ideg működik: 

 

az átlagosan 16 százalékpontos javulás a demokráciával való elégedettség terén csak a populista vezetők első két hatalomban töltött évében figyelhető meg, utána a milleniálok elégedettségi szintje visszaesik.

 

A POPULISTÁK A HATALOMBA KERÜLÉSÜK UTÁN NAGYJÁBÓL KÉT ÉVIG TUDJÁK NÖVELNI A FIATALOK DEMOKRÁCIÁBA VETETT HITÉT, A NEM POPULISTÁK CSAK FÉL ÉVIG.

 

Ennek oka, hogy a milleniumi generációt ugyan meg lehet valamennyire nyerni a szép ígéretekkel, de azok általában olyan grandiózusak és betarthatatlanok, hogy a populistákból is kiábrándul két év után ez a generáció. Továbbá a populista vezetők sem tudják sokszor leküzdeni a hagyományos politikai intézmények jelentette akadályokat az ígéreteik teljesítése érdekében.

 

Orbánnal a fiatalság?

 

Ettől függetlenül az összefüggés tagadhatatlanul fennáll: a populisták ideiglenesen vissza tudják hozni a fiatalok demokráciába vetett hitét. Ebben a tekintetben nincs különbség aközött, hogy milyen irányultságú populizmusról beszélünk: ugyanúgy tudnak hinni a milleniálok Jarosław Kaczyński vagy Andrej Babiš jobboldali, mint a görög Sziriza vagy a spanyol Podemos baloldali populizmusában.

 

A kutatók érdekes módon egyetlen kivételt azért találtak:

 

Donald Trumpot, akinél a fiatalok körében abszolút nem volt megfigyelhető a demokráciába vetett hit visszaépülése,

 

még a Trump 2016-os megválasztását követő két évben sem.

 

Ennek magyarázata a kutatók szerint az lehet, hogy sokan azt várták Trumptól, hogy megválasztása után komolyabb, „elnökibb” hangnemet fog megütni. Ehelyett Trump gyakorlatilag a kampányban megszokott bombasztikus, álhírekre építő retorikájával vitte végig az elmúlt négy évet, ami a fiatalabb generációk számára nem volt nyerő.

 

Nem jelent ilyen kivételt a kutatás tanúsága szerint a jobboldali populista Orbán-kormányzás: a Cambridge kutatói szerint a milleniálok leginkább az olyan gazdasági intézkedések miatt ítélhették meg pozitívabban a magyar demokráciát 2010 után,

 

mint a jövedelmi egyenlőtlenségeket a városok és a vidéki települések között csökkentő közmunkaprogram.

 

GRAFIKONOK: A Cambridge Egyetem kutatása

NYITÓKÉP: Old White Truck / Wikimedia Commons

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ez a’ Tsúfos Tükör, mely a’ jó-kedvnek istápja, ’s kímélet nélkül való ostora mind a’ kevély hatalmasságoknak, ’s meg-általkodott rosszaknak, mellyek e’ Hazát ’s a’ Világot fenyegetik.

Hogyam gyógyíthat meg egy pszichológus egy sárkányt? Mit lépjünk, ha az erdei boszorkány fura dologra kér minket? Minden kiderül Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2020 című válogatásból.

Ingyen netet most nem adnak, inkább a digitális oktatáshoz és a gazdaság újraindításához kapcsolódó oldalakat teszik szabadon elérhetővé.

A Vaslady tizenöt évig vezette a brit Konzervatív Pártot, és tizenegy évig a szigetország első női miniszterelnöke volt.
De miért is mondott le
1990. november 22-én?

Hétvégén mérsékelt érdeklődés mellett zajlott Szlovákiában a tömeges tesztelés harmadik fordulója. A kormánykoalíción belüli feszültségekből két újabb válságkezelési terv is született.

Ma több hír esik arról a magyar médiában, hogy mi folyik innen 5000 kilométerre, mint a magyar határtól 200 kilométerre. Ezt szerettük volna megváltoztatni egy kicsit erre a pár napra.

Van-e helye Boszniának az Európai Unióban? És miért lógott sokáig Orbán Viktor irodájának falán az ország térképe? Politikusok válaszolnak. Videó!

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

A Külügyi és Külgazdasági Intézet november 26-i online kerekasztal-beszélgetése.

Ezt is szerettétek

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás