+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2020. október 20. kedd, 15:30
A Cambridge Egyetem kutatása szerint egy generáció sem ábrándult még ki annyira a demokráciából, mint a mai fiatal felnőtteké. Ennek okát a fiatalok gazdasági nehézségeiben és a nem demokratikus rendszerekről szerzett tapasztalat hiányában kell keresni. Az Orbán Viktorhoz hasonló populista politikusok azonban visszaadhatják a demokráciába vetett hitüket – igaz, csak ideiglenesen.

Érdekes kutatással állt elő a Cambridge Egyetem arról, hogyan is viszonyulnak a demokráciához a mai fiatalok, pontosabban az 1981 és 1996 között született „milleniálok".

 

A globális, 160 ország (köztük Magyarország) 1973 óta gyűjtött adataira építő elemzés tanúsága szerint a mostani fiatal felnőttek rendkívül elégedetlenek a demokratikus politikai rendszerekkel.

 

Miért ábrándulnak ki a fiatalok a demokráciából?

 

Ez persze önmagában nem lenne nagy szó, ha nem tennénk hozzá: az 1973-as adatgyűjtés kezdete óta globálisan

 

a milleniálok az elsők, ahol többségbe kerültek az elégedetlenek. A harmincas éveik közepére ennek a generációnak az 55 százaléka ábrándul ki a demokráciából.

 

Összehasonlítva: az 1965-1980 között született X-generációban ennek kevesebb, mint fele érzett hasonlóan akkor, amikor ők jártak a harmincas éveik közepén. Ugyanez figyelhető meg a kutatás tanúsága szerint a korábbi generációknál – a baby boomereknél, akikről az elhíresült ok boomer-mém is szól, és a két világháború között születetteknél.

 

JÓL LÁTHATÓ A TENDENCIA: MINÉL FIATALABB GENERÁCIÓT VIZSGÁLUNK, ANNÁL JOBBAN NŐ A DEMOKRÁCIÁVAL ELÉGEDETLENEK ARÁNYA.

 

És pont ez az egyik magyarázata annak, hogy a most fiatal felnőttek miért viszonyulnak negatívabban a demokráciához, mint szüleik és nagyszüleik: nekik már nincs érdemi összehasonlítási alapjuk, hiányoznak a tapasztalataik a korábbi, rosszabbul teljesítő politikai berendezkedésekről és eseményekről, a demokratikus átmenettel járó nehézségeket viszont a bőrükön érzik – utóbbi leginkább a latin-amerikai, a szubszaharai vagy a dél-európai fejlődő demokráciákban tényező.

 

A fejlett demokráciákban (így Magyarországon is) a legnagyobb magyarázó erővel a jelenkori demokráciák gazdasági anomáliái bírnak:

 

„Magasabb adósságok, kevesebb esély a saját lakásra, nagyobb kihívások a családalapításban, és az öröklött vagyonra való támaszkodás (kényszere – a szerk.) a kemény munkával és a tehetséggel elért siker helyett – ezek mind hozzájárulnak a fiatalok elégedetlenségéhez”

 

– kommentálta az eredményeket dr. Roberto Foa, a kutatás vezetője.

 

A demokrácia megmentője a populizmus?

 

A Cambridge kutatása azonban kimutatott egy másik, igencsak érdekes jelenséget is: ha csak időlegesen is, de a milleniálok demokráciába vetett bizalma visszatér akkor, ha egy populista vezető kerül hatalomra.

 

Ennek magyarázata, hogy a fiatalok számára vonzó a populisták (például Orbán Viktor) üzenete, hogy újraélesztik a valódi demokráciát, az emberek akaratát veszik figyelembe a politikai elit érdekei helyett, és szakítanak az elavult politikai gyakorlatokkal.

 

Ez a pozitív hatás azonban csak rövid ideg működik: 

 

az átlagosan 16 százalékpontos javulás a demokráciával való elégedettség terén csak a populista vezetők első két hatalomban töltött évében figyelhető meg, utána a milleniálok elégedettségi szintje visszaesik.

 

A POPULISTÁK A HATALOMBA KERÜLÉSÜK UTÁN NAGYJÁBÓL KÉT ÉVIG TUDJÁK NÖVELNI A FIATALOK DEMOKRÁCIÁBA VETETT HITÉT, A NEM POPULISTÁK CSAK FÉL ÉVIG.

 

Ennek oka, hogy a milleniumi generációt ugyan meg lehet valamennyire nyerni a szép ígéretekkel, de azok általában olyan grandiózusak és betarthatatlanok, hogy a populistákból is kiábrándul két év után ez a generáció. Továbbá a populista vezetők sem tudják sokszor leküzdeni a hagyományos politikai intézmények jelentette akadályokat az ígéreteik teljesítése érdekében.

 

Orbánnal a fiatalság?

 

Ettől függetlenül az összefüggés tagadhatatlanul fennáll: a populisták ideiglenesen vissza tudják hozni a fiatalok demokráciába vetett hitét. Ebben a tekintetben nincs különbség aközött, hogy milyen irányultságú populizmusról beszélünk: ugyanúgy tudnak hinni a milleniálok Jarosław Kaczyński vagy Andrej Babiš jobboldali, mint a görög Sziriza vagy a spanyol Podemos baloldali populizmusában.

 

A kutatók érdekes módon egyetlen kivételt azért találtak:

 

Donald Trumpot, akinél a fiatalok körében abszolút nem volt megfigyelhető a demokráciába vetett hit visszaépülése,

 

még a Trump 2016-os megválasztását követő két évben sem.

 

Ennek magyarázata a kutatók szerint az lehet, hogy sokan azt várták Trumptól, hogy megválasztása után komolyabb, „elnökibb” hangnemet fog megütni. Ehelyett Trump gyakorlatilag a kampányban megszokott bombasztikus, álhírekre építő retorikájával vitte végig az elmúlt négy évet, ami a fiatalabb generációk számára nem volt nyerő.

 

Nem jelent ilyen kivételt a kutatás tanúsága szerint a jobboldali populista Orbán-kormányzás: a Cambridge kutatói szerint a milleniálok leginkább az olyan gazdasági intézkedések miatt ítélhették meg pozitívabban a magyar demokráciát 2010 után,

 

mint a jövedelmi egyenlőtlenségeket a városok és a vidéki települések között csökkentő közmunkaprogram.

 

GRAFIKONOK: A Cambridge Egyetem kutatása

NYITÓKÉP: Old White Truck / Wikimedia Commons

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Január 20-ig három szakaszban oldják fel az eddigi szigorú járványügyi korlátozásokat.

Logikusnak nevezte Volner János az általa benyújtott választásitörvény-módosítási javaslatot. Szerinte úgy is lehet értelmezni az ügyet, hogy megvalósították a DK szándékát.

A többségében németnyelvű olasz autonóm tartomány szerdán fejezte be lakosságának letesztelését – kevesebb, mint egy százalék koronavírusos.

Kovács Gergely szerint nem az a legszomorúbb, hogy az ő indulásuk megnehezül, hanem hogy a sem Orbánhoz, sem Gyurcsányhoz tartozni nem akaró kicsiket fojták meg vele.

Ők is behódolnak az antigénteszteknek, a miniszterelnöknek pedig jelenleg az a nagy álma, hogy azokhoz még karácsony ingyenesen hozzá lehessen férni

Térjünk vissza mielőbb a schengeni zónán belüli szabad mozgáshoz, sürgeti az Európai Parlament. Mindezt a fideszesek is megszavazták, pedig Orbán már szeptember óta zárva tartja a magyar határokat.

A gyógyszergyártó szerint azonban nem verseny, hogy kinek milyen hatékonyságú vakcinája van az előzetes tesztek alapján, mert a világnak úgyis sokféle vakcinára lesz szüksége.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

A Külügyi és Külgazdasági Intézet november 26-i online kerekasztal-beszélgetése.

Ezt is szerettétek

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás