+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szolga Bálint
2020. október 15. csütörtök, 16:22
Egyes szülők azért kényszerülnek egyházi iskolába íratni a gyereküket, hogy a csöppségre kisebb eséllyel omoljon rá a vakolat, fagyjon rá a szék. Az út szélén hagyott gyerekekkel a magyar állam láthatóan nem törődik.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Újabb tanévkezdésnek lehetünk szemtanúi a keresztény-konzervatívnak álcázott posztapokaliptikus szélsőjobboldali disztópiában, Magyarországon. A kormány a digitális oktatás hibáiból tanulva azonnal nekiállt kijavítani az oktatás legégetőbb hibáit – példaul ötszáz iskolába középiskolai végzettséggel sem feltétlenül rendelkező iskolaőröket vezényeltek ki, akár akarták az intézmények, akár nem. Az új Nemzeti Alaptanterv segítségével sikeresen csökkentették a maximális óraszámot egy darab órával, ráadásul sikerült pár szélsőjobboldali költőt is a kötelezők közé csempészni.

 

A látszatmegoldások azonban több kárt okoznak, mint hasznot.

 

Hiába hitte a Fidesz, hogy ennyire könnyen tudja majd tematizálni az oktatásról szóló diskurzust, ez teljesen félresikerült.

 

Kezdjük az alapoktól. 2010 előtt az oktatási intézmények jelentős hányada önkormányzati kézben volt. Az önkormányzati fenntartás a Fidesz által centralizált oktatási rendszerhez képest sikeresebbnek volt mondható. Ugyan voltak olyan önkormányzatok, amelyek nem tudtak megfelelő körülményeket teremteni, azonban az állami finanszírozás egy olyan volumenű problémát hozott a felszínre, amelynek tudatában máris sokakban elkezdtek megszépülni az önkormányzati évek emlékei.

 

A második Orbán-kormány színrelépése után két évvel született meg a döntés, hogy kiszervezik az iskolákat az önkormányzatok kezéből, és állami fennhatóság alá helyezik őket. Így született meg a régebben KLIK (Klebelsberg Intézményfenntartó Központ) néven futó, ma pedig a KK (Klebelsberg Központ) névre hallgató torzszülött 2012-ben.

 

A szervezet és az egész állami fenntartás alapvető problémája az alulfinanszírozottság.

 

A fénysebességnél is gyorsabban sikerült adósságba fullasztani az egész központot, ami egy iskolákat fenntartó organizmusnál nem a legjobb hír. A KK évek óta egy nagymértékű adósság lavinát görget maga előtt, ez pedig súlyos következményekkel jár. Emlékezetes az az eset, amikor iskolák újrafestéséhez csak a festéket tudták biztosítani, festőre már nem tellett. Előfordult olyan is, hogy a fűtést kellett tél közepén felfüggeszteni egy Budapesti gimnáziumban, mert kikapcsolták a gázt a kifizetetlen számlák miatt.

 

Az állami gimnáziumok és általános iskolák színvonala a kellő támogatás hiányában hamar romlani kezdett. Orbánék ezzel akarva-akaratlanul óriási teret nyitottak a magániskolák és egyházi fenntartású intézmények előtt. Egyre több egyház gondolta úgy, hogy itt az idő az állami iskolák fenntartásának átvételére, ezzel párhuzamosan pedig megjelentek az új elitiskolák, erre láthattunk példát Debrecenben is.

 

Az egyházak kezében lévő iskolák számának a megsokszorozódása aggályos trend. Alapvetően a vallásossággal nincs semmi baj, de amikor szekularizmus teljes hiánya mellett (hiszen Orbán Viktor maga jelentette ki hogy kereszténydemokrata államot hozott létre) az egyházi iskolák sok helyen monopol helyzetbe kerülnek, amellett már nehéz elmenni szó nélkül. Az egyházak uralma az oktatás fölött még nem teljes, de szépen lassan haladunk egy ilyen valóság felé. 

 

A vallásszabadsághoz való jogot az Alaptörvény VII.cikkének első bekezdése minden magyar állampolgárnak garantálja. Ehhez képest mára oda jutottunk, hogy

 

egyes szülők azért kényszerülnek egyházi iskolába íratni a gyereküket (akár vallásosak, akár nem), hogy a csöppségre kisebb eséllyel omoljon rá a vakolat, fagyjon rá a szék, vagy hogy ne kelljen bemenni a tantermeket Da Vinci módra festegetni.

 

Az egyházi iskolák ráadásul rendkívül szegregálóan viszonyulnak a halmozottan hátrányos helyzetű és a kisebbségi tanulókhoz. Természetesen a szegregáció nem nyílt. Sok egyházi iskola olyan feltételeket teremt (a lelkészi ajánlás és az egyházadó fizetésének kötelezettségével vagy a kötelező hitéletre hivatkozva), amellyel egy halmozottan hátrányos helyzetű vagy egy etnikai kisebbséghez tartozó diák nem képes megbirkózni – így marad az önkormányzati iskola.

 

Mivel pedig az állami iskolákban törvény tiltja a szegregációt, ezzel a taktikával sikerült egy olyan képet kialakítani – legfőképpen vidéken –, ami az egyházi fenntartású intézmények malmára hajtja a vizet. Sok helyen épült be a köztudatba, hogy ameddig az egyházi iskolába a jól tanuló, rendezett anyagi és családi körülményekből érkező gyerekek járnak, addig az állami oktatási intézményekbe a halmozottan hátrányos helyzetű és kisebbségi diákok. 

 

Ez a viselkedés a keresztény egyházaktól – amelyeknek pont, hogy ellenkezőképp kéne cselekedniük a Biblia tanításai alapján – elfogadhatatlan. Természetesen nem célom az általánosítás, szép számmal vannak az integrációt támogató, a keresztény értékrend szerint működő intézmények – Iványi Gábor iskolái például–, azonban sajnos a többség a fent említett módon jár el.

 

Ami pedig az egészben a legrosszabb: ezek nem jóslatok, hanem olyan jelenségek, amik a következő 5-10 évben valósággá fognak válni. Egy 2018-ban a G7 oldalán megjelent statisztika, amely a KSH adataira támaszkodik, arra mutat rá, hogy ameddig 2005-ben a diákok 21,1 százaléka tanult nem állami intézményben, addigra ez a szám 2017-re 33,6 százalékra növekedett.

 

Ami pedig még aggasztóbb – míg 2005-ben az egyházi fenntartású iskolákban tanulók száma 91 468 volt, addig ez a szám 2017-re 206 122-re növekedett. A fent bemutatott folyamatokat és a számszerű változást figyelembe véve kijelenthetjük, hogy

 

fejvesztve menekülnek a diákok az állami oktatási rendszerből az egyház ölelő” karjaiba.

 

A Fidesz álláspontja egyértelmű a témával kapcsolatban – keresztény országba keresztény iskolát. Olyan lehetőségeket és helyzetet teremtettek tízéves kormányzásuk alatt, hogy a sokakat szegregáló egyházi iskolák osztódással tudnak szaporodni, és a magyar vidék egy részén az egyetlen valódi alternatívát már ezek az iskolák jelentik. Ezzel magyar diákok esélyét veszik el egy világnézetileg semleges oktatástól.

 

Mindeközben egy 2016-os felmérés szerint az ateista gondolkodású fiatalok (15 és 29 év közöttiek) száma az utóbbi 16 évben 28 százalékról 41 százalékra emelkedett. Pontosan mi is indokolja tehát az egyházi iskolák térhódítását? A válasz egyértelmű: a magyar diákok államilag vezérelt kereszténnyé nevelésére való igény, amit a Fidesz és a KDNP 2010 óta folyamatosan erőltet.

 

Az állami iskolák kivéreztetése lassan, de biztosan beérik –

 

azzal pedig, hogy az egyházi iskolák által út szélén hagyott gyerekekkel mi lesz, a magyar állam láthatóan nem törődik.

 

A szerző diákjogi aktivista. Vitáznál vele? Írj!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Politico által megszerzett felmérés az Európai Parlament megrendelésére készült, a jogállamisági feltételt az egész EU lakossága is inkább támogatja, mint ellenzi.

A WHO szerint akkor lehet nyomon követni a járvány alakulását, ha a tesztek pozitivitási rátájának a hétnapos átlaga 5 százalék alatt van. Ez utoljára Magyarországon szeptember 3-án teljesült.

A bevándorlásellenes Heinz-Christian Strache sajnálhatja, hogy nincs több szerb bevándorló Bécsben, mert köztük már most is megugrotta volna a parlamenti küszöböt. A bécsi szerbség között a szélsőjobboldali Szabadságpárt (FPÖ) is jobban szerepelt.

Miért nem elfogadható egy olyan orvos, aki még életében nem műtött, de alkalmas jelölt a Kúria élére egy olyan személy, aki még életében nem bíráskodott? Parlamenti képviselőket kérdeztünk.

A döntést a járványhelyzet súlyosságával indokolja a párt.

A Brit Egészségügyi Szolgálatnál arra készülnek, hogy decemberre már hatásos koronavírus elleni vakcina áll majd rendelkezésükre. Erről beszélt parlamenti képviselőknek a tisztifőorvos-helyettes. Boris Johnson egyelőre óvatos.

A környező országok közül lehagyta Magyarországot Szlovákia a lakosságarányos aktív fertőzések számában, de ez nem jelenti azt, hogy itthon javulna a járványhelyzet.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Hogyan lehet a szolidaritás kultúráját intézményesíteni a művészeti világban? Milyen egzisztenciális terheket és elvárásokat vehet le ez az alkotók válláról? Kerekasztal-beszélgetés, október 19.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás