Kolozsvár polgármesterének lenni nem kell félnetek jó lesz

Van-e bárkinek is esélye legyőzni vasárnap Kolozsvár regnáló jobbközép polgármesterét? Kik a kihívói? Mivel kampányolnak a magyarok, és milyen bakikat követtek el eddig? Meg eleve: miért hálátlan feladat Erdély Bukarest helyett inkább Budapesthez és Bécshez igazodni próbáló fővárosát vezetni?

Kolozsvárt az erdélyi románok és magyarok is szívesen nevezik Erdély fővárosának, és Romániában kevesen vitatják, hogy a város az ország második legfontosabb központja Bukarest után. A romániai sajtó is előszeretettel hoz le olyan cikkeket, melyek azt taglalják, hogy Kolozsvár éppen miben körözte le ismételten a fővárost, és ilyenkor nemcsak a magas albérlet- és ingatlanárak kerülnek középpontba, hanem például Kolozsvár tömegközlekedésének fejlesztése is.

Kolozsváron azonban mégis sikerült kitalálni ,hogyan lehet beinteni a fővárosnak. Amikor a város tömegközlekedési hálózatát felturbózták svájci elektromos buszok megvásárlásával, az nemcsak az országos médiában mutatott jól, hanem tovább erősítette azt a brandet is, miszerint Kolozsvár egy okos és környezettudatos város, holott korántsem az.

A város – történelmi öröksége apropóján is – a politikai pártok játszótere már a rendszerváltás óta, ennek a hatását a hétköznapokban is érzik az ott élők, a közeledő szeptember 27-i önkormányzati választások miatt pedig különösen.

Kolozsvár előszeretettel szereti olyannak mutatni magát, mint Románia legelfogadóbb, legkörnyezettudatosabb, legliberálisabb városa, holott a Gheorghe Funar polgármestersége alatt kék-sárga-pirosra festett kukák szelleme még mindig kísérti őket, és a Karjala (Coastei) utcából a kolozsvári szemétlerakó melletti gettóba, Patarétre száműzött romák kitelepítését sem tudják soha lemosni magukról. Arról aztán meg ne is beszéljünk, hogy mennyi erőfeszítésbe került elfogadtatni a városvezetéssel, hogy Cluj-Napoca magyar nevét is kiírják a város bejáratainál lévő helységnévtáblákra.

A városnak a romániai statisztikai hivatal adatai szerint 327 ezer lakosa van, szeptember 27-én pedig számos polgármesterjelölt szál ringbe azért, hogy elnyerje a választok bizalmát, mellettük pedig több tucat tanácsosjelölt is arra törekszik, hogy helyet kapjon a városi önkormányzatban.

Szinte mindenki számára lejátszott meccsnek tűnik, hogy Emil Boc jelenlegi polgármester ismét elnyeri a tisztséget, mi azért bemutatjuk a posztra legesélyesebb jelölteteket, plusz a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelöltjét, Csoma Botondot is, aki bár talán maga sem hiszi, hogy polgármester lehet, mégis: a szövetségnél úgy láthatták, hogy erősebb húzónév, mint Oláh Emese jelenlegi alpolgármester, akit az RMDSZ továbbra is erre a tisztségre szán.

Kik is ők?

+ A regnáló. Emil Boc jelenlegi polgármestert 2004-ben választották meg először Kolozsvár élére. A várost azóta vezeti, habár 2008 és 2012 között volt egy kis szünet, mert ekkor a gazdasági világválság miatt pont Románia miniszterelnöke volt kisebb-nagyobb sikerrel. Az 54 éves nemzeti liberális párti (PNL) vezető történelem és filozófia szakon szerzett diplomát, valamint jogi végzettséggel is rendelkezik. Vagyonnyilatkozata szerint az elmúlt évben 72 ezer euró csücsült a bankszámláján, az éves polgármesteri fizetése pedig 150 ezer lej (kb. 11 millió 215 ezer forint) volt, ehhez még tartozik évi 58 ezer lej (kb. 4 millió 337 ezer forint) egyetemi tanári fizetés is. Csak összehasonlításképpen: a magyar törvények szerint Karácsony Gergely főpolgármesteri havi illetménye megegyezik a miniszterek törvényben szintén meghatározott illetményével, így a budapesti főpolgármester évente csaknem 18 millió forintnyi fizetésre jogosult.

+ A kihívó. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szinte a megalakulása óta a PNL legnagyobb vetélytársa a kolozsvári liberális szavazók körében. Nincs ez másképp most sem, hiszen az USR-s Emanuel Ungureanu Emil Boc legnagyobb riválisa a polgármesteri székért folyó harcban. Ungureanu jelenleg parlamenti képviselőként tevékenykedik, népszerűsége pedig nem lebecsülendő. Érdemes elmondani róla azt is, hogy idén márciusban – amikor Romániában már javában tombolt a koronavírus-járvány – nyílt levélben panaszolta be Kolozs megye prefektusánál és a megyei közegészségügyi igazgatóság vezetőjénél a román ortodox egyház kolozsvári és Kolozs megyei papjait, akik a járványügyi szabályokra fittyet hányva – a vallási hagyományaik miatt – ugyanazon kanálból áldoztattak meg többtucat hívőt.

Romániában kevés karriergyilkosabb cselekedet van annál, mint kritizálni az ortodox egyházat, Ungureanu ezt mégis be merte vállalni, igaz, az ő szavazói nem is ebből a közegből kerülnek ki. A közelmúltban még néhány partizán akciót is levezényelt: így került ki egy videófelvétel a Kolozs megyei sürgősségi kórház alagsorában uralkodó áldatlan állapotokról. Ungureanu a képviselőházban is az egészségügyi és családügyi bizottságokban tevékenykedik, így kampányát is ezekre a témákra élezi ki.

+ Az esélytelen. Boc harmadik legesélyesebb kihívója a Szociáldemokrata Párt (PSD) színeiben ringbe szálló Valentin Cuibus, aki jelenleg a megyei tanácsban tölt be képviselői tisztséget és, aki nem is a neve miatt, hanem talán a PSD országos ismertsége miatt tekinthető befolyásos tényezőnek. Cuibus korábban fizikatanárként tevékenykedett, de állt már a megyei főtanfelügyelőség élén is. Viszont a PSD finoman szólva sem örvend hatalmas népszerűségnek Kolozsváron az elmúlt évek korrupciós botrányai miatt, és PSD-s színekben indulni a polgármesteri székért Kolozsváron sokkal hajmeresztőbb vállalkozás, mint nyíltan kritizálni az ortodox egyház áldoztatási hagyományait.

+ A magyar. Az sajnos már évtizedek óta lehetetlen vállalkozásnak tűnik, hogy Kolozsvárnak magyar polgármestere legyen, de az RMDSZ azért igyekszik nyeregben maradni a városban. Oláh Emese alpolgármester mellett Gergely Balázs, Nistor Dániel, Rácz Levente és Kinizsi Zoltán is képviselői tisztséget töltenek be jelenleg is a városi önkormányzatban. Érdekes, hogy a szövetség nem Oláh Emese alpolgármestert, hanem Csoma Botondot, az RMDSZ parlamenti képviselőjét és a szövetség Kolozs megyei szervezetének elnökét jelölte most polgármesternek Kolozsváron. Önkormányzati tisztségre pedig jó eséllyel Oláh Emese, Rácz Béla, Rácz Levente, Fugel Edina és Nadacs Zsolt Levente esélyesek. Oláh Emese egyébként nagy valószínűséggel a következő ciklusban is a város egyik alpolgármestere lesz.

A kolozsvári RMDSZ egyébként egy 100 megvalósításból álló brosúrát is összeállított, melyek között azért akadnak olyanok is, amelyekben nem az RMDSZ vállalta az oroszlánrészt, vagy nem feltétlenül köthető hozzájuk. Az elsősorban a magyar nyelv széles körű használatáért küzdő Musai-Muszáj civil szervezet fel is rótta szövetségnek, hogy

Az RMDSZ a „Kolozsvár nekünk, magyaroknak is jár!” jelszóval kampányol a városban, a jelenlegi városvezetést meg amiatt kritizálják, mert szerintük a városi infrastruktúra fejlesztése nem tart lépést a város fejlődésével. Ebben pedig van igazság is, hiszen a túlzsúfolt utak mindenki számára a város rákfenéjét jelentik, és akkor még nem is említettük az egyik legnagyobb problémát: a lakhatás kérdését.

A legégetőbb téma: a lakhatás

A Szociális lakásokat most! (Căși sociale acum!) szervezet aktivistái a választások miatt felhívást is intéztek a soron következő városvezetéshez, hogy a továbbiakban azok méltányosabb, egyenlőbb és szolidárisabb megoldást találjanak a kolozsvári lakhatási problémákra.

Mivel Kolozsvár Románia egyik legnagyobb egyetemi központjának számít, ez a város ingatlanpiacára is rendkívüli hatással van. Évente legalább 70 ezer egyetemista érkezik tanulni Mátyás király szülővárosába, mellettük pedig számos munkavállaló is érkezik a városba.

A következő városvezetés legnagyobb kihívása mindenképpen a város infrastruktúrájának fejlesztése lesz, ami egyre nehezebben birkózik meg a gazdasági növekedés hozadékaként felhalmozódó tömegekkel. A fent említett szervezet aktivistái szerint ideje lenne felismerni azt, hogy Kolozsváron a lakhatás szempontjából a város többek között akkor lesz élhető, ha lakható is, illetve, ha senki nem kényszerül túlzsúfolt lakásban vagy zsúfolt környezetben élni, illetve senki nem költi lakásfenntartásra jövedelmének több mint 30 százalékát.

Emil Boc polgármester kampánya ezzel szemben a győztesek nyugalmát tükrözi. Az elmúlt évek során megvalósított projektekről posztol folyamatosan a Facebookon, természetesen az olyan kudarcokról, mint a szelektív hulladékgyűjtési rendszer kiépítésének a csődje, mélyen hallgat. A városban a szelektív hulladékgyűjtés elvileg már tavaly július elsejétől be kellett volna induljon, de ez mind a mai napig nem történt meg. A hulladékkezelő központ már 22 éve bénázik, a Kolozs Megyei Tanács az integrált hulladékkezelő központtal kapcsolatos malőrjei miatt pedig évek óta működtet „ideiglenesen” szeméttelepeket. A „ideiglenes” alatt azt kell érteni, hogy van, ahol ez már több mint öt éve tart.

Kolozsvár polgármesterének lenni irigylésre méltó, de még hálátlan feladat, a város pedig amúgy is inkább a történelmi, földrajzi és az ebből következő gazdasági elhelyezkedése miatt tart ott, ahol, kevésbé a polgármesterek áldásos vagy átkos tevékenységeinek köszönhetően. A Funar-korszak utáni fellendülést Emil Bocnak mindenképp sikerült a javára fordítania, még akkor is, ha a már említett szerencsés körülmények sokkal nagyobb szerepet játszottak a fellendülésben, mint ő maga.

Kolozsvár egyébként sokkal inkább igyekszik Budapesthez, illetve Bécshez igazodni, mint Bukaresthez, és most nem csak arra gondolok, hogy a karácsonyi vásárokon szeretné lekörözni nyugati szomszédait. Mindenesetre mielőtt Kolozsvár soron következő polgármestere még az okos, környezettudatos és toleráns városok Szent Péter-bazilikájává nyilvánítaná a várost, előtte még megoldhatná a szelektív hulladékgyűjtés problémáját, elgondolkodhatna a városi dugókon, és azon is, hogy egy szeméttelep melletti gettóban lakni nem európaihoz, nem román állampolgárhoz és főleg nem emberhez méltó körülmény.

FOTÓK: A jelöltek FB-oldalai.

NYITÓKÉP: Bakó Bea / Azonnali, 2018