+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Petróczi Rafael
2020. szeptember 16. szerda, 18:58
Te sem érted, hogy Mesterházy miért nem indul az MSZP szombati tisztújításán? Nem tudod eldönteni, hogy ki lehetetlenített el kit? Segítünk: összefoglaljuk, miért maradt kihívó nélkül Tóth Bertalan és Kunhalmi Ágnes a társelnökségért.

„Őszintén nem értem, mi történik az MSZP-ben, de ha érteném is, akkor sem akarnám kommentálni” – így reagált Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke az Azonnali kérdésére, hogy mennyire gondolja legitimnek azt, hogy szombaton végül az MSZP kongresszusa mind Kunhalmi Ágnest, mind Tóth Bertalant kihívó nélkül fogja megválasztani társelnöknek. Ugyanis ellenfeleik, Havas Szófia és Mesterházy Attila végül szeptember 14-én kiestek a versenyből, miután nem sikerült felállítaniuk a jelölti listájukat.

 

Itt már zavart érezhet az erőben még a hardcore politikafogyasztó is:

 

hogy milyen lista? Miért kellett volna egyáltalán ilyet állítania bárkinek? Miért nem sikerült ez a kihívóknak, és miért lázadoznak ez ellen?

 

Elmerültünk minden elemző és politikatudós rémálmában, a szocialisták kacifántos alapszabályában – amire ugye nyáron még rá is kontrázott a kongresszus, amikor elfogadta például a társelnöki rendszert bevezető módosításokat –, hogy választ kapjunk minden kérdésre.

 

Hogyan lesz valakiből elnök a szocialistáknál – normális esetben?

 

Az MSZP tisztújítása már nyáron esedékes lett volna, azonban ezt végül – a koronavírus-járványra hivatkozva – eltolta a párt szeptember 19-re. Most szombaton a 299 küldöttből álló kongresszus meg fogja választani többek között a két társelnököt, a párt alelnökeit, elnökhelyetteseit és elnökségi tagjait, továbbá az MSZP választmányi elnökét is (a választmány szerepe lényegében az, hogy az elnökséggel közösen meghatározza a párt irányvonalát).

 

A tisztújítás kitűzését követően kezdődött meg a jelölti kampányidőszak – ilyenkor az egyes tisztségekre pályázók bemutatják az MSZP helyi szervezeteinek az elképzeléseiket, és követőket verbuválnak.

 

Alapesetben a jelöltté váláshoz hivatalosan csak annyi szükséges, hogy az ún. jelölőbizottságban – ami egy tisztújítás előtt kötelezően felállítandó szerv, és ahol az MSZP területi alapon szerveződő küldötteit képviselik a tagok – elnyerje az összes küldött legalább egyharmadát képviselő tagok támogatását. Ezzel validálják mondhatni, hogy a kongresszuson egyáltalán lehessen szavazni a jelöltekről. Tehát míg a jelölőbizottság megadja a zöld lámpát az induláshoz, magán a kongresszuson a küldöttek szavazzák meg, hogy végül kit milyen pozícióban szeretnének látni.

 

Teszik mindezt egyéni szinten: tehát külön szavaznak a társelnökökről, az alelnökökről, stb. Ily módon

 

a szavazás rendkívül hosszú procedúra lehet, főleg úgy, hogy nem mindig van az első szavazás után eredmény: az elnökségi tagok megválasztásánál például könnyen előfordulhat, hogy nincsen meg egyből a szükséges (abszolút) többség

 

– ilyenkor csökkentik a jelöltek számát, és új szavazást rendelnek el. Az, hogy egy-egy pozíciót több szavazási kör után sikerül csak valakinek betölteni, egyáltalán nem MSZP-specifikus, más pártoknál is hasonló módon zajlik a tisztújítás.

 

Miért nem lehet most így szavazni?

 

Ez tehát az az MSZP alapszabályában többséginek nevezett szavazási folyamat, ami bevett gyakorlat volt eddig a szocialista tisztújításoknál, és amivel – elmondása szerint – Mesterházy Attila is számolt. És ezt az egészet kavarta meg teljesen szeptember 9-én az elnökség, amikor eldöntötte, hogy a járványhelyzetre való tekintettel online tisztújítást tart.

 

Ugyanis – mint azt egy belső MSZP-s forrásunk elmondta – az online formátumnak szükségszerűen együtt kellett járnia a szavazási módszer változásával is. Mint azt korábban Szekeres Imre, a jelölőbizottság elnöke kifejtette, technikailag kivitelezhetetlen egy olyan hosszadalmas választási procedúrát online levezényelni, amiben háromszáz embernek kellene akár több tucat szavazási körben leadnia a szavazatát, arról nem is beszélve – mint azt belső forrásunk hozzátette –, hogy azért

 

az MSZP-s küldöttek között sem tolonganak a modern technikában jártas, magukat gyorsan feltaláló fiatalok.

 

Ráadásul online körülmények között rendkívül megnehezülhetnek az informális politikai egyeztetések és egyezkedések is, hogy például egy-egy jelölt kiesése után az egyes párton belüli erőközpontok ki mögé és milyen feltételekkel soroljanak be.

 

Ezért döntött végül még szeptember 9-én a jelölőbizottság is arról, hogy a többségi helyett az úgynevezett zárt listás szavazást fogják alkalmazni.

 

Miről szól a zárt lista?

 

A név sokat elárul: a jelölteknek egyrészt meg kell nevezniük azokat az embereket, akikkel együtt szeretnék irányítani a pártot (a pártelnöktől az elnökségi tagokig) – ez az a bizonyos lista, amire a szocialisták úton-útfélen felállítandó csapatként hivatkoznak.

 

A név másik eleme is fontos: zárt ez a lista, tehát a szavazáskor nem lehet változtatni a jelöltek sorrendjén, azaz nem fordulhat elő, hogy valakit csak alelnöknek jelölnek, de annyira népszerű, hogy a küldöttek végül társelnöknek választják.

 

Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt egyrészt, hogy

 

a jelölteknek ahhoz, hogy elindulhassanak, végül nem egy, hanem két feltételt kellett teljesíteniük: egyrészt ugyanúgy el kellett nyerniük a jelölőbizottságban a szükséges támogatást, másrészt listát is kellett állítaniuk.

 

Továbbá praktikus szempontból az is változott, hogy a kongresszusi küldöttek nem az egyes jelöltekre, hanem a jelölti listákra fognak szavazni, így egy füst alatt választják meg a teljes pártvezetést, amit a nyertes listákon szereplő személyek fognak betölteni. A szavazás így lényegesen lerövidül és leegyszerűsödik.

 

Hol bukott el Mesterházy Attila és Havas Szófia?

 

Jogilag ez az eljárás teljesen rendben volt: az MSZP alapszabálya évtizedek óta lehetőséget ad erre a fajta szavazásra, ráadásul még a listaállításra is hagyott elég időt a jelölőbizottság, kitolva a határidőt szeptember 14-ig. Az alapszabály szerint ugyanis a tisztújítás előtt öt nappal kell minden, a kongresszus megtartásához szükséges részletet letisztázni, például azt is, hogy kik és milyen pozícióért indulnak a pártban. Tekintve, hogy a tisztújítás szeptember 19-én lesz, a szeptember 14-i határidő még ehhez pont illeszkedett.

 

Kifogást emelni jogilag tehát nem, legfeljebb politikailag lehet

 

– ezt teszi például Mesterházy Attila is. Bár a zárt listás rendszer nem ismeretlen az MSZP-ben, parlamenti választások előtt az országos pártlistán szereplő jelölteket így is választottak már, azonban tisztújításon ezt még nem alkalmazták. Így valóban meglepetésként érhette a jelölteket, hogy nekik most gyorsan össze kéne szedniük, hogy kikkel akarják a pártot vezetni.

 

Másrészt a zárt listás szavazásnak van egy demokrácia-felfogásbeli vetülete is:

 

teljes szabadságot adjunk a küldötteknek abban, hogy kiket válasszanak meg (többségi szavazás), vagy szűkítjük a mozgásterüket azzal, hogy egyénekre nem, csak listákra szavazhatnak?

 

Mesterházy Attila az előbbire hivatkozva döntött úgy, hogy a tiltakozását azzal fejezi ki, hogy nem állít listát – márpedig lista híján ő nem teljesítette az induláshoz szükséges egyik feltételt, így kiesett a versenyből, és Tóth Bertalan kihívó nélkül maradt a férfi társelnöki posztért.

 

Ráadásul Mesterházy még az ellen is szót emelt, hogy a regnáló pártvezetés – szerinte az ő esélyei rontásának szándékával – végül feloszlatta az elmondása alapján nagy számban őt támogató Pest megyei területi MSZP-szervezetet arra hivatkozva, hogy az a párt alapszabályába és a gazdálkodási szabályzatába ütközően működött. Így végül a kongresszuson a 29 küldöttet adó Pest megyei MSZP sem tudja magát képviseltetni. 

 

Kunhalmi Ágnes már nem egészen ennek köszönheti, hogy Havas Szófia még névleg sem fogja veszélyeztetni a társelnökké választását. Ugyan Havas is a listaállításon bukott el, azonban Mesterházyval ellentétben – aki meg sem próbált listát állítani – ő egyszerűen csak nem járt sikerrel abban, hogy találjon másik tizennégy embert, aki vele együtt dolgozna. Így végül Havas Szófia sem tudott listát állítani, és egyértelművé vált: szeptember 19-étől az MSZP társelnökeit Kunhalmi Ágnesnek és Tóth Bertalannak hívják majd.

 

MONTÁZS: Tóth Bertalan, Kunhalmi Ágnes és Mesterházy Attila Facebook-oldala, Havas Szófia esetében Végh Tibor / Wikimedia Commons

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A TUI már építi át ennek megfelelően a portugáliai és Kanári-szigeteki hoteljeit.

Kedden három fontos magyar közéleti személyiség koronavírus-tesztje is pozitív lett. Van, aki már a tüntetek kezelésekor otthoni karanténba vonult, és van, aki örül, hogy nincs tüdőgyulladása.

Hol tart majd Magyarország 2030-ban? EU-tagok leszünk-e akkor még? Milyen adottságaink vannak? Kihasználjuk-e ezeket? Mit kellene tenni? Elolvastuk az Egyensúly Intézet új kötetét.

A romániai megyei közegészségügyi hivatalok már nem állnak a helyzet magaslatán, most két település nevét keverték össze.

Daniel pátriárka figyelmeztette őket: '89-ben a kommunisták is valami hasonlóval rukkoltak elő, s lám, hamarosan el is buktak.

Az ápolásért felelős államtitkár azt tanácsolja a családoknak, ünnepeljék a karácsonyt inkább kétszer és kisebb létszámban.

Mutatjuk, hogyan néz ki a gyakorlatban a szoft lockdownnak nevezett lélekölés. Fotóriport Firenzéből!

A hét kérdése

Egy hét múlva véget ér az amerikai elnökválasztás. Te kinek örülnél, ki győzzön?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás