+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Kulcsár Árpád & Tóth Helga & Vass Csaba
2020. szeptember 8. kedd, 10:51
Száz éve még Magyarország része volt, Trianont követően Romániáé, 1940-től pár évre ismét Magyarországé, azóta pedig Romániáé Máramaros Tiszától délre fekvő része. Itt élnek az ország harmadik legnagyobb kisebbségét alkotó ukránok. De kik ők? Milyen a viszonyulások az országhoz, amelyben élnek?

Románia harmadik legnagyobb kisebbségét alkotják az ukránok: több, mint ötvenezren élnek az országban, főleg az északi részén, az ukrán határ közelében. De mikor kerültek ide, és mi a perspektívájuk a jövőre? Máramarosba látogattunk, hogy beszélgessünk velük.

 

 

A háború sosem hoz semmi jót, de ahhoz képest, ami máshol van, mondhatni, hogy Románia mintaország a kisebbségi jogok területén, véli egy romániai ukrán iskolaigazgató. Egy helyi polgármester szerint a kisebbségek közül a romániai magyarok érdekérvényesítő képessége a rengeteg parlamenti képviselőjük és szenátoraik meg a budapesti kormány támogatása miatt jobb, mint az övék. Nekik egy nemzetiségi képviselőjük van csak a bukaresti parlamentben, az ukránokat képviselő szövetségnek pedig kultúrára ad csak támogatást a román állam, fejlesztésekre nem.

 

„Sokan az emberek közül fel sem fogták, milyen hatásokkal jár rájuk nézve, ha egy másik országba kerülnek” – fogalmaz az iskolaigazgató. Az utcán megkérdezett ukránok közül volt, aki vissza tud még emlékezni az ún. magyar időkre, azaz amikor a második bécsi döntés 1940-ben újra Magyarország részévé tette Észak-Erdélyt, így vele együtt Máramarost is. Neki édesanyja és a nővére is magyar iskolába járt akkor:

 

„Nem tudtunk annak idején románul, mind ukránok voltunk. De ha nem tudtál magyarul köszönni egy jó reggeltet, kaptál huszonöt botütést.”

 

A helyi ukrán ortodox pap ennél is régebbre emlékezett vissza. Mint mondta, az Osztrák-Magyar Monarchia idején, azaz Trianon előtt, mind a templomban, mind az egyházmegyei tanácsban, mind a polgármesteri hivatalban magyar alkalmazottak voltak csak: „Akkoriban ráerőszakolták az emberekre, hogy elmagyarosítva írják az ukrán neveket. Így lett a Nikolajból Miklós. De mi akkor is azok maradtunk, akik vagyunk és leszünk: ortodox egyházunk elkötelezett gyermekei.” A kommunista Romániában se lett sokkal jobb a helyzet: ha például valaki valamely kisebbséghez tartozott, akkor lehetett csak mondjuk rendőrfőnök, ha letagadja a nemzetiségét., meséli az iskolaigazgató.

 

Vannak persze magyarok még ma is az ukránok lakta részeken. Felsőróna polgármestere fel is emlegeti, hogy amikor a magyar településrészen, Rónaszéken újít fel egy utat, a többi közösség reklamálni kezd, hogy nekik miért nem jut valami: „Így nehéz, úgy kell valahogy megoldani, hogy abból a kevésből, ami van, mindenkinek jusson.”

 

Az ukrán közösség legnagyobb problémája ma egyébként az, hogy évente vagy 800-an vannak kevesebben, ennyien hagyják ugyanis el Romániát közülük, mióta megnyíltak az EU-s határok előttük. Ez tíz év alatt 8000 ember, vagyis két falu lakossága. A helyiek közül van, aki megérti, miért költöznek nyugatra a fiatalok, van, aki szerint ez csak ideiglenes, és visszajönnek majd úgyis.

 

És hogy jobb lenne-e nekik Ukrajnában? 

 

„Román földön vagyunk, román kenyeret eszünk, román pénzt használunk. Tehát a románok mellé kell állnunk” – zárta rövidre egy néni.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Legának nem sikerült bevennie az ötven éve vörös Toszkánát, az Öt Csillag az északi régiókban gyakorlatilag eltűnt, a déliekben összeomlott.

Hónapok kérdése, és közvetlen vasúti összeköttetése lesz a román főváros repülőterének a belvárossal. Eddig csak buszozni vagy taxizni lehetett.

A koronavírus miatt idén hiány volt a külföldi munkaerőből.

A ma újrainduló parlamentben már bevezetett az Országgyűlés Hivatala a koronavírus-fertőzést megelőző intézkedéseket, azok azonban a politikusokra nem vonatkoznak. De akkor hogyan védekeznek majd a politikusok?

Az untig ismert sorosozás mellett az is kiderül a miniszterelnök Magyar Nemzetben megjelentetett cikkéből, hogy a brüsszeli politika a németet követi.

Grafikonon mutatjuk, hogyan áll a járvány Magyarországon és a környező országokban!

A legtöbb helyen kötelező lesz a maszkviselés, annak betartásáért pedig az adott hely lesz a felelős. Részletek!

A hét kérdése

A legújabb módi az lett, hogy ingyenes koronavírus-teszteket követel az ellenzék a kormánytól. De valóban szüksége van erre mindenkinek, a kisnyugdíjastól a kőgazdag vállalkozókig? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Biciklis túra azoknak, akik szeretnének bringázni, de eddig Budapesten nem mertek biciklire ülni. Több időpontban, egészen szeptember 22-ig.

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29., Művész Kávéház és Cukrászda.

Ezt is szerettétek

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Twitter megosztás Google+ megosztás