+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Kulcsár Árpád & Tóth Helga & Vass Csaba
2020. szeptember 8. kedd, 10:51
Száz éve még Magyarország része volt, Trianont követően Romániáé, 1940-től pár évre ismét Magyarországé, azóta pedig Romániáé Máramaros Tiszától délre fekvő része. Itt élnek az ország harmadik legnagyobb kisebbségét alkotó ukránok. De kik ők? Milyen a viszonyulások az országhoz, amelyben élnek?

Románia harmadik legnagyobb kisebbségét alkotják az ukránok: több, mint ötvenezren élnek az országban, főleg az északi részén, az ukrán határ közelében. De mikor kerültek ide, és mi a perspektívájuk a jövőre? Máramarosba látogattunk, hogy beszélgessünk velük.

 

 

A háború sosem hoz semmi jót, de ahhoz képest, ami máshol van, mondhatni, hogy Románia mintaország a kisebbségi jogok területén, véli egy romániai ukrán iskolaigazgató. Egy helyi polgármester szerint a kisebbségek közül a romániai magyarok érdekérvényesítő képessége a rengeteg parlamenti képviselőjük és szenátoraik meg a budapesti kormány támogatása miatt jobb, mint az övék. Nekik egy nemzetiségi képviselőjük van csak a bukaresti parlamentben, az ukránokat képviselő szövetségnek pedig kultúrára ad csak támogatást a román állam, fejlesztésekre nem.

 

„Sokan az emberek közül fel sem fogták, milyen hatásokkal jár rájuk nézve, ha egy másik országba kerülnek” – fogalmaz az iskolaigazgató. Az utcán megkérdezett ukránok közül volt, aki vissza tud még emlékezni az ún. magyar időkre, azaz amikor a második bécsi döntés 1940-ben újra Magyarország részévé tette Észak-Erdélyt, így vele együtt Máramarost is. Neki édesanyja és a nővére is magyar iskolába járt akkor:

 

„Nem tudtunk annak idején románul, mind ukránok voltunk. De ha nem tudtál magyarul köszönni egy jó reggeltet, kaptál huszonöt botütést.”

 

A helyi ukrán ortodox pap ennél is régebbre emlékezett vissza. Mint mondta, az Osztrák-Magyar Monarchia idején, azaz Trianon előtt, mind a templomban, mind az egyházmegyei tanácsban, mind a polgármesteri hivatalban magyar alkalmazottak voltak csak: „Akkoriban ráerőszakolták az emberekre, hogy elmagyarosítva írják az ukrán neveket. Így lett a Nikolajból Miklós. De mi akkor is azok maradtunk, akik vagyunk és leszünk: ortodox egyházunk elkötelezett gyermekei.” A kommunista Romániában se lett sokkal jobb a helyzet: ha például valaki valamely kisebbséghez tartozott, akkor lehetett csak mondjuk rendőrfőnök, ha letagadja a nemzetiségét., meséli az iskolaigazgató.

 

Vannak persze magyarok még ma is az ukránok lakta részeken. Felsőróna polgármestere fel is emlegeti, hogy amikor a magyar településrészen, Rónaszéken újít fel egy utat, a többi közösség reklamálni kezd, hogy nekik miért nem jut valami: „Így nehéz, úgy kell valahogy megoldani, hogy abból a kevésből, ami van, mindenkinek jusson.”

 

Az ukrán közösség legnagyobb problémája ma egyébként az, hogy évente vagy 800-an vannak kevesebben, ennyien hagyják ugyanis el Romániát közülük, mióta megnyíltak az EU-s határok előttük. Ez tíz év alatt 8000 ember, vagyis két falu lakossága. A helyiek közül van, aki megérti, miért költöznek nyugatra a fiatalok, van, aki szerint ez csak ideiglenes, és visszajönnek majd úgyis.

 

És hogy jobb lenne-e nekik Ukrajnában? 

 

„Román földön vagyunk, román kenyeret eszünk, román pénzt használunk. Tehát a románok mellé kell állnunk” – zárta rövidre egy néni.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Schiffer Andrással és Böcskei Balázzsal azt jártuk körbe, mit jelent a magyar Eb-szereplés a focinkra nézve, és hogyan bántak a magyar szurkolókkal Münchenben. Podcast!

Hadházy az Azonnali Karácsony-interjújára reagált: szerinte a korrupcióval szemben nem
lehet pragmatikusnak lenni.

A Lukasenka-ellenes bloggert még az elnökválasztási kampányban tartóztatták le a közrend súlyos megsértésének vádjával – akár 15 évet is kaphat.

Az ostravai kórház covidosztályán dolgozók három hónapon keresztül szedték az Imunor nevű gyógyszert, és alig betegedtek meg közülük.

Az eheti Tsúfos Tükör a német-magyar mérkőzést egy új szemszögből kívánja bemutatni.

Mindez azelőtt derült ki, hogy novemberben ők tartják majd a következő klímakonferenciát.

Ez csak ráerősíthet azon tézisekre, hogy laborból indult a járvány. Mi következik ebből?

A hét kérdése

Nem sikerült a csoda, de az a két pont még így is kettővel több, mint amit a papírforma alapján a szakértők vártak. A kérdés már csak az, hogy a továbbiakban kiknek fogsz drukkolni.

Azért ide elnéznénk

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás