+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2020. augusztus 29. szombat, 13:07
Az elmúlt 30 évben több tízezer, az egykori Szovjetunió országaiból származó zsidó ember kaphatott állandó letelepedési engedélyt Németországban. A koronavírus-járvány idejére azonban felfüggesztette Berlin ezt a gyakorlatot. Eközben viszont egy erdélyi szász továbbra is kivándorolhat Németországba. És mi a helyzet az alijázással, azaz az Izraelbe való kivándorlással?

Németország két csoportnak biztosít folyamatos bevándorlási lehetőséget az országba. Már a második világháború óta a más országokban élő, de igazoltan német nemzetiségűek bevándorolhatnak és egyszerűsített eljárás keretében állampolgárságot kaphatnak – ennek keretében vándorolt ki például a romániai szászság nagyrésze még a kommunizmus alatt, de nagyon sok ilyen hátterű, az egykori Szovjetunió területéről bevándorolt ember szerzett német útlevelet, elvégre a Volga mentén vagy Kazahsztánban jelentős számú német kisebbségek éltek.

 

Hogyan lett 29 ezer németországi zsidóból húsz év alatt több, mint százezer?

 

Másrészről 1990-ben Helmuth Kohl, akkori német kancellár és Mihail Gorbacsov, akkori szovjet pártfőtitikár megegyezett abban, hogy

 

az újraegyesült Németország – a Baltikum kivételével – azonnali letelepedést biztosít a Szovjetunióból (majd utódállamaiból) érkező zsidók számára.

 

Az ötletet a németországi zsidó hitközségek vetették fel, kettős céllal. Egyrészről a Szovjetunió összeomlását sok helyen antiszemitizmus kísérte, azaz úgy vélték: Németország történelmi felelősséget vállalhat most egy üldözött zsidó csoportért. Másrészről pedig maga Helmut Kohl is abban bízott: a második világháború után már csak alig 15 ezres németországi zsidóságot újra fel lehetne erősíteni. Ennek értelmében a más országokból származó, igazolt német nemzetiségűek (az úgynevezett Spätaussiedlerek) mellé az egykori Szovjetunió zsidósága lépett olyan csoportként, amely Németországban azonnal letelepedési engedélyt és könnyített eljárás keretében német állampolgárságot kaphat.

 

A várt eredmény – azaz a németországi zsidó hitközségek megerősödése – megtörtént: miközben 1990-ben nem érte el a 30 ezret a németországi zsidóság létszáma, 2019-ben majdnem százezer zsidó vallású ember él az országban.

 

A németországi zsidó jelenlét növekedése gyakorlatilag majdnem a posztszovjet bevándorlással függ össze,

 

ami persze azt is eredményezte, hogy mára a németországi zsidóság többsége orosznyelvű lett, számos helyi hitközségben, amelyet a bevándoroltak hoztak (újból) létre, a mai napig majdnem kizárólagos az orosz nyelv. Noha a németországi zsidó közéletet ma is „helyi“ német zsidók vezetik – jelenleg Josef Schuster személyében egy tősgyökeres würzburgi zsidó család sarja –, a nyelvi és kulturális különbségek a német és az „oroszos“ zsidók között okoztak konfliktusokat is.

 

A nagy bevándorlási hullám alapvetően az 1990-es éveket jellemezte, akkor évente 10-20 ezer zsidó kért és kapott letelepedési engedélyt. Mivel a Szovjetunióban a zsidóság nemzetiségnek is számított, amit nyilvántartottak a személyi igazolványban is, az ilyen embereknek egyszerűen a helyi német nagykövetségen igazolni kellett zsidó származásukat, és gyakorlatilag automatikusan megkapták a kiutazási és letelepedési engedélyt.

 

2007-től kezdve azonban már folyamatosan csökkent a körükben a Németországba vándorlás, az elmúlt tíz évben évente csak párszázan döntöttek így.

 

Gyakorlatilag az elmúlt években már nagyobb volt a németországi zsidó közösség fogyása (2006-ban még 107 ezren voltak, 2019-ben 94 ezren vannak), mint a növekedése.

 

Beutazási stop a bevándorolni akaró zsidók számára

 

Ettől függetlenül a lehetőség, amit a német állampolgársági törvény garantál, ma is fennáll. Éppen ezért lepett meg sokakat a hír, amit a berlini Tagesspiegel napilap közölt:

 

a járványhelyzetre hivatkozva a német külügyminisztérium teljesen leállította a zsidók beutaztatási programját,

 

az egykori Szovjeunió tagállamaiban egyetlen német nagykövetség, konzulátus se adhat ki jelenleg beutazási engedélyt ezen az alapon.

 

A németországi zsidó hiközségeket a döntés azért is háborította fel, mert eközben a német nemzetiségű kivándorlók számára nincs korlátozás (az ő számuk is pár száz fő csak évente). Amint arról a Jüdische Allgemeine német zsidó hetilap beszámolt: Josef Schuster, a hitközségek elnöke felszólította Berlint, hogy „korrigáljon“, azaz tegye újra lehetővé a zsidók bevándorlását.

 

Hasonló véleményt fogalmazott meg Sergey Lagodinsky, a német Zöldek európai parlamenti képviselője is, aki szintén a zsidó bevándorlás keretében érkezett Németországba 14 évesen a szüleivel 1993-ban.

 

Izraelbe se lehet bevándorolni?

 

Németország mellett a világban csak egyetlen egy olyan ország van még, amely zsidó származás alapján biztosít azonnali bevándorlást: Izrael. Az izraeli állampolgársági törvény értelmében a világról bárki, aki igazolni tudja, hogy zsidó származású (nem a vallási szabályok szerint, tehát apai ági származás is elegendő), az Izraelben letelepedhet, állampolgárságot kaphat. Az Izraelbe való kivándorlást hívják alijázásnak.

 

Izrael nem állítja le az alijázást a járvány idejére sem.

 

Ez azzal is összefügg, hogy jelentősen megugrott az Izraelbe bevándorolni szándékozó zsidók száma – egyrészről többen biztonságosabbnak érzik Izraelt (csak az USA-ból eddig hétszer többen alijáztak, mint tavaly ilyenkor), másrészről sok országban a járványt zsidóellenesseg is kíséri. Franciaországból idén majdnem háromszor többen alijáztak, ott bizonyosan az antiszemitizmus is szerepet játszhat. Etiópiából pedig a vírus  miatti gazdasági válság – és eleve a rossz egészségügy – elől érkeznek a zsidók.

 

Az izraeli Bevándorlási Minisztérium jelentős növekedéssél számol a jövő évre is: míg

 

évente átlagosan 30 ezren alijáznak, a minisztérium úgy számol, hogy számuk jövőre akár az 50 ezret is megközelítheti.

 

Azonban mindenkinek, aki most alijázk, először egy kéthetes karanténbe kell vonulnia, miután megérkezik Izraelbe.

 

NYITÓKÉP: A frankfurti zsinagóga / Techet Péter, Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Hol tart majd Magyarország 2030-ban? EU-tagok leszünk-e akkor még? Milyen adottságaink vannak? Kihasználjuk-e ezeket? Mit kellene tenni? Elolvastuk az Egyensúly Intézet új kötetét.

Daniel pátriárka figyelmeztette őket: '89-ben a kommunisták is valami hasonlóval rukkoltak elő, s lám, hamarosan el is buktak.

Az ápolásért felelős államtitkár azt tanácsolja a családoknak, ünnepeljék a karácsonyt inkább kétszer és kisebb létszámban.

Mutatjuk, hogyan néz ki a gyakorlatban a szoft lockdownnak nevezett lélekölés. Fotóriport Firenzéből!

A tervezett három helyett viszont két nap alatt akarják megoldani, mert nem jelentkezett elég egészségügyi dolgozó.

A közép-ázsiai országról kínos képet festő Sacha Baron Cohen figuráját megpróbálják javukra fordítani a kazahok. Borat egyik kedvenc mondata lesz a turizmusuk hívó szava.

Medúzát enni sokkal környezetkímélőbb, mint mondjuk tonhalat vagy makrélát, mert medúzából van elég.

A hét kérdése

Egy hét múlva véget ér az amerikai elnökválasztás. Te kinek örülnél, ki győzzön?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás