+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. január 10. péntek, 13:58
Az Izraelben élő oroszajkú zsidók és a szefárdok közötti viszony nem volt sohasem rózsás. A szefárd főrabbi most kétségbe is vonta az oroszok zsidóságát és lekommunistázta őket, mire az oroszok pártjának elnöke antiszemitának nevezte őt. A két társadalmi csoport vitája az egyik oka annak is, hogy Benjamin Netanjahu lassan egy éve nem tud kormányt alakítani. Elmondjuk, miért.

Jicak Joszef, szefárd (keleti) ortodox főrabbi (nyitóképünkön) eddig is elég szűkesen határozta meg, ki is élhetne Izraelben. Már tavaly elmondta, hogy például az araboknak nincs semmi keresnivalójuk. Egy idei január elejei nyilatkozatában azonban a zsidóságból is kizárna párakat – például a több százezr főt kitevő orosz anyanyelvű zsidókat.

 

A Szovejtunióból érkezetteket Joszef rabbi egy rabbinikus tanácson „vallásgyűlölőnek“ és „kommunistának“ nevezte.

 

Joszef egyszerűen kétségbe vonta a posztszovjet térségből érkezett zsidók zsidóságát: a Jediot Aharonot napilap tett közzé egy videót, amiben Joszef főrabbi egy január elejei tanácskozáson azt mondja: „több százezer gój érkezett Izraelbe, nagyon sok gój él köztünk, akik mind kommunisták és a vallás ellenségei”. Azzal, hogy legójozta a posztszovjet zsidókat, kizárta őket a zsidóságból.

 

Kik ezek a gójnak nevezett zsidók?

 

Izraelbe főleg a kilencvenes évektől kezdve érkezett számos zsidó származású ember az egykori Szovjetunió területéről:

 

ma egymilliónál is több orosz hátterű zsidó él Izraelben, ami a lakosság több mint tizenöt százalékát jelenti.

 

Az ő politikai képviseletüket látja el Avigdor Lieberman Otthonunk Izrael pártja: a cionista politikus tavaly tavaszig még Benjamin Netanjahu szövetségese volt. A Netanjahu mögötti jobboldali egység azonban tavaly éppen azért esett szét – és emiatt nem tudott Netanjahu sem a tavaszi, sem az őszi választások után kormányt alakítani –, mert Liebermanék összevesztek az ultraortodoxokkal.

 

Miközben az ultraortodoxok eleve kétkedve nézik az orosz származásúakat, akik közül többen a zsidó vallási jog értelmében nem is zsidók (mert esetleg csak apai ágon zsidók), és eleve nem rendszeres vallásgyakorlók, Liebermannak az nem tetszik, hogy az ultraortodoxok kivonják magukat Izrael életéből, például nem vonulnak be katonának.

 

A posztszovjet hátterű bevándorlók zsidósága éles vitákat vált ki. Tény, hogy Izrael államba bárki, akinek legalább egy nagyszülője zsidó, alijázhat (azaz kivándorolhat), ezzel gyakorlatilag a nürnbergi faji törvények értelmében határozzák meg a zsidóság fogalmát. A vallási jog ennél szigorúbb: ott az anyai leszármazás számít csak. Márpedig számos zsidó, aki a posztszovjet térségből érkezett, nem felel meg ezen vallási szabálynak.

 

Azaz miközben Izraelbe bevándorolhattak, az ultraortodoxok idegenként tekintenek rájuk.

 

Ez a vita most megint előjött. Jicak Joszef mostani beszólásának azonban politikai kontextusa is van. A szefárdok (azaz keleti zsidók) pártja, a Sasz korábban a Netanjahu-kormányokban ott ült a poszt-szovjet zsidókat képviselő Liebermannal. Lieberman azonban már tavaly kijelentette: ezentúl nem vesz részt olyan kormányban, ami nem kötelezi az ultraortodoxokat katonai szolgálatra. Ezzel pedig szétesett a Netanjahu mögötti cionista-ultraortodox-szövetség. Lieberman ugyanis cionista politikus, de nem vallásos.

 

A CIONISTA AVIGDOR LIEBERMAN, AKI MAGA IS A SZOVJETUNIÓBAN SZÜLETETT, EGYRE KEMÉNYEBBEN SZÓL BE AZ ULTRAORTODOXOKNAK. FOTÓ: WIKIPEDIA

 

Joszef főrabbi Sasz-pártja persze dühös Liebermanra, amiért az akadályozza a kormányalakítást, sőt, előfordulhat, hogy eleve olyan új kormány jön létre, amiből mind a szefárd, mind az askenázi (azaz német és kelet-európai gyökerű) ultraortodoxok pártjai kiszorulnak. Joszif főrabbi ezért kommunistázta le Liebermann szavazóit.

 

Avigdor Liebermann, aki maga is Moldovában született, „antiszemitának és rasszistának” nevezte a szefárd főrabbi megnyilatkozását.

 

Szerinte Joszef főrabbi „megosztja Izraelt“. Mivel Netanjahu is rászorul a poszt-szovjet zsidók támogatására – noha maga a Likud a szefárd alsó középosztály pártjaként alakult egykoron –, ő is elítélte Joszef főrabbit. Netanjahu azt bizonygatta, hogy a posztszovjet zsidók igenis gazdagítják Izrael társadalmát.

 

Izrael törzsei, avagy az izraeli politika tényleges törésvonalai

 

Amint az Azonnali egy hosszabb elemzésben már bemutatta: az izraeli politikát a törzsi logika hatja át. Ma is az izraeli társadalom több törzsből áll, a politikai pártok gyakorlatilag ezek érdekképviseleteiként jelennek meg.

 

Miközben Izrael megalakulása az askenázi cionistákhoz köthető, és ők uralták a balközép Munkapártot is, a hetvenes évektől egyre inkább a keletről bevándorolt, ún. szefárd zsidók is meghatározóak lettek. Mivel őket az askenáziak lenézték, nem a Munkapártban, hanem az 1977-ben Menahim Begin által alapított Likudban találtak politikai otthonra.

 

A Likud és a városias, askenázi balközép harca mögött ezért egy kulturális törés is mindig volt – a lenézett, alsó középosztálybeli szefárdok lázadása.

 

A szefárdok egy része azonban maga is ultraortodox, de ők egészen a nyolcvanas évekig elfogadták, hogy az askenázi ultraortodox pártok képviseljék őket. Ez azonban oda vezetett, hogy az askenázi rabbik maguknak tartották meg az állami támogatásokat, csak alamizsnát adtak le a szefárdoknak. Ezért 1984-ben kettészakadt az ultraorthodox közösség, és a szefárdok Sasz-párt néven önálló listát állítottak. Ezért

 

ma külön indulnak az askenázi és a szefárd ultraortodoxok,

 

bár követeléseik alapvetően azonosak: minél kevesebb kötelezettség Izrael felé, de az állami támogatásokra igényt tartanak. A Sasz-párt megalakulását dolgozta fel Eliran Malka az Unorthodox című 2018-as játékfilmben, ami nagy siker lett egész Izraelben, mert ráirányította a figyelmet a szefárdok továbbra is meglévő diszkriminációjára.

 

A Sasz-párt valamivel pragmatikusabb – ami azzal is összefügg, hogy eleve a szefárd ultraortodoxok toleránsabbak vallási kérdésekben. Ez még az oszmán hagyomány öröksége, elvégre az Oszmán Birodalmat is – ellentétben számos európai állammal, ahol az askenázi ultraortodoxok éltek – nagyobb vallási tolerancia, békésebb együttélés jellemezte.

 

A poszt-szovjet zsidók alkotják Izrael másik nagy törzsét. Noha ők cionisták, a vallást nem veszik annyira komolyan.

 

Szétesett a Netanjahu mögötti cionista-ultraortodox egység

 

A Joszif főrabbi és Lieberman közötti pengeváltás is azt mutatja: szétesett az az egység, ami eddig az izraeli jobboldalt összefogta, és Netanjahut többször is hatalomba segítette.

 

Netanjahunak egykoron és hosszú ideig sikerült az izraeli jobboldal minden ágát – a szefárd és askenázi ultraortodoxoktól a szefárd alsó középosztályon és újgazdagokon át a poszt-szovjet hátterű cionistákig – összefognia, amivel szemben csak a teljesen összeomlott, balközép askenázi nagypolgárság meg az izraeli arabok szintén több ágra szakadt törzsei álltak.

 

Lieberman azonban felrúgta ezt a jobboldali egységet, Joszif rabbi pedig most továbbmélyítette a konfliktust. Ez Netanjahu sorsára is kihathat, ugyanis az országot 1996 óta – megszakításokkal –

 

kormányzó politikus a tavalyi őszi választásokon elvesztette a többségét a szintén jobboldali és cionista Kék-Fehér Szövetséggel szemben.

 

Ezen pártkoalíció elnöke, Benny Gantz esetleg egy olyan nemzeti egységkormány élén kerülhet hatalomra, amelyből pont az ultraortodoxok maradnának ki. Lieberman nyitott egy ilyen együttműködésre Gantzékkal és Netanjahuékkal.

 

 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A kifejezés a Szovjetunió által megszállt területek határzárára, és a kelet-nyugati világ között feszülő ideológiai ellentétre egyaránt utalt. De honnan származik ez a név?

A bölcsődéket nyitva hagyják, de lehet, hogy később bezárják. A virágboltok nőnap után zárnak, míg „az élethez nem szükséges” szolgáltatások már hétfőtől.

Szakszervezeti sikerrel zárult a kedd óta tartó határozatlan idejű sztrájk a makói gumigyárban.

A magyar külügyminiszter a szlovák állampolgársági törvényről is tárgyalt egy szlovákiai magyar parlamenti képviselővel Révkomáromban, erre vár Szlovákia magyarázatot.

Eddig csak a politikusok kritizálták a brexit miatt kialakult különleges helyzetet Észak-Írországban, most már egységpárti fegyveresek is kifejezik a nemtetszésüket.

Mindent megpróbált a derék Orbán, de nem lehet segíteni annak, a' ki maga is nem akarja.

Az IDEA Intézet kutatása szerint egy most vasárnapi választáson 39 százalékot kapna az ellenzék, a Fidesz-KDNP csak 36-ot. Az ellenzék legnépszerűbb pártja a DK, a Jobbik pedig már megelőzte a Momentumot.

A hét kérdése

Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az új, 2020-as Egri Csillagok virtuálisan kerülnek a boruniverzumba. Március 15-én.

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás