ITT AZ AZONNALI AZONNALI!
Nehogy lemaradj bármiről is! Olvasd cikkeinket jóval előbb, mint mások!
az Azonnali technikai partnere az 
.
.
Techet Péter
Várj ki, amíg meg nem találod az igazit: ezzel kampányol hamarosan a brazil kormány, a cél a nem kívánt tiniterhességek számának csökkentése.
Egy jótékony célú árverésen ennyiért vette meg az elődje arcára formált tésztaszaggatót a főpolgármester. Ott voltunk.
A salgótarjáni Turcsány László lemondott, majd ezt visszavonta, de közölte: frakcióvezető semmiképp sem marad.
75 százalékkal csökkentené ennek mértékét az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, és ami marad, annak a nagy része is a demokráciára és a jogállamiságra menne.
Olyasvalakit keresünk, aki tud szerkeszteni és újságot is írni, és ami legalább ennyire fontos: hogy az Azonnalit is jól ismeri.
Azt viszont még nem tudják, hogy milyen gyakran lesz meghallgatás, és elviszik-e szavazásig a dolgot, de szerintük nem a szankcionálás a lényeg.
Az igazi baj az a főpolgármester szerint, hogy a kormány nem tárgyal Budapesttel a fővárost érintő uniós források elosztásával kapcsolatban.
Még mindig nem tudja túltenni magát az ország Győr egykori polgármesterének horvátországi nyaralásán, úgyhogy biztos nem csak a mi fantáziánkat mozgatja Borkai sorsa. Itt a hét kérdése!
Január 20-án, hétfőn este a belvárosi Rába hotelben. Regisztráljatok!
Szakértők beszélik ki a helyzetet január 21-én Budapesten.
Az év legjobb bulija január 22-én szerdán. Reggeltől hajnalig!
Kiállítás Jankovics Marcell ismert és kevésbé ismert műveiből: animációktól Trianon-rajzokig. Február 2-ig a Műcsarnokban.
Politikai aspektusok a cseh és a szlovák művészetben 1989 után. Izgi kiállítás Pozsonyban egészen február 23-ig.
Elmagyarázzuk, mi lesz most.
Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.
Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!
Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.
Jicak Joszef, szefárd (keleti) ortodox főrabbi (nyitóképünkön) eddig is elég szűkesen határozta meg, ki is élhetne Izraelben. Már tavaly elmondta, hogy például az araboknak nincs semmi keresnivalójuk. Egy idei január elejei nyilatkozatában azonban a zsidóságból is kizárna párakat – például a több százezr főt kitevő orosz anyanyelvű zsidókat.
Joszef egyszerűen kétségbe vonta a posztszovjet térségből érkezett zsidók zsidóságát: a Jediot Aharonot napilap tett közzé egy videót, amiben Joszef főrabbi egy január elejei tanácskozáson azt mondja: „több százezer gój érkezett Izraelbe, nagyon sok gój él köztünk, akik mind kommunisták és a vallás ellenségei”. Azzal, hogy legójozta a posztszovjet zsidókat, kizárta őket a zsidóságból.
Kik ezek a gójnak nevezett zsidók?
Izraelbe főleg a kilencvenes évektől kezdve érkezett számos zsidó származású ember az egykori Szovjetunió területéről:
Az ő politikai képviseletüket látja el Avigdor Lieberman Otthonunk Izrael pártja: a cionista politikus tavaly tavaszig még Benjamin Netanjahu szövetségese volt. A Netanjahu mögötti jobboldali egység azonban tavaly éppen azért esett szét – és emiatt nem tudott Netanjahu sem a tavaszi, sem az őszi választások után kormányt alakítani –, mert Liebermanék összevesztek az ultraortodoxokkal.
Miközben az ultraortodoxok eleve kétkedve nézik az orosz származásúakat, akik közül többen a zsidó vallási jog értelmében nem is zsidók (mert esetleg csak apai ágon zsidók), és eleve nem rendszeres vallásgyakorlók, Liebermannak az nem tetszik, hogy az ultraortodoxok kivonják magukat Izrael életéből, például nem vonulnak be katonának.
A posztszovjet hátterű bevándorlók zsidósága éles vitákat vált ki. Tény, hogy Izrael államba bárki, akinek legalább egy nagyszülője zsidó, alijázhat (azaz kivándorolhat), ezzel gyakorlatilag a nürnbergi faji törvények értelmében határozzák meg a zsidóság fogalmát. A vallási jog ennél szigorúbb: ott az anyai leszármazás számít csak. Márpedig számos zsidó, aki a posztszovjet térségből érkezett, nem felel meg ezen vallási szabálynak.
Ez a vita most megint előjött. Jicak Joszef mostani beszólásának azonban politikai kontextusa is van. A szefárdok (azaz keleti zsidók) pártja, a Sasz korábban a Netanjahu-kormányokban ott ült a poszt-szovjet zsidókat képviselő Liebermannal. Lieberman azonban már tavaly kijelentette: ezentúl nem vesz részt olyan kormányban, ami nem kötelezi az ultraortodoxokat katonai szolgálatra. Ezzel pedig szétesett a Netanjahu mögötti cionista-ultraortodox-szövetség. Lieberman ugyanis cionista politikus, de nem vallásos.
Joszef főrabbi Sasz-pártja persze dühös Liebermanra, amiért az akadályozza a kormányalakítást, sőt, előfordulhat, hogy eleve olyan új kormány jön létre, amiből mind a szefárd, mind az askenázi (azaz német és kelet-európai gyökerű) ultraortodoxok pártjai kiszorulnak. Joszif főrabbi ezért kommunistázta le Liebermann szavazóit.
Szerinte Joszef főrabbi „megosztja Izraelt“. Mivel Netanjahu is rászorul a poszt-szovjet zsidók támogatására – noha maga a Likud a szefárd alsó középosztály pártjaként alakult egykoron –, ő is elítélte Joszef főrabbit. Netanjahu azt bizonygatta, hogy a posztszovjet zsidók igenis gazdagítják Izrael társadalmát.
Izrael törzsei, avagy az izraeli politika tényleges törésvonalai
Amint az Azonnali egy hosszabb elemzésben már bemutatta: az izraeli politikát a törzsi logika hatja át. Ma is az izraeli társadalom több törzsből áll, a politikai pártok gyakorlatilag ezek érdekképviseleteiként jelennek meg.
Miközben Izrael megalakulása az askenázi cionistákhoz köthető, és ők uralták a balközép Munkapártot is, a hetvenes évektől egyre inkább a keletről bevándorolt, ún. szefárd zsidók is meghatározóak lettek. Mivel őket az askenáziak lenézték, nem a Munkapártban, hanem az 1977-ben Menahim Begin által alapított Likudban találtak politikai otthonra.
A szefárdok egy része azonban maga is ultraortodox, de ők egészen a nyolcvanas évekig elfogadták, hogy az askenázi ultraortodox pártok képviseljék őket. Ez azonban oda vezetett, hogy az askenázi rabbik maguknak tartották meg az állami támogatásokat, csak alamizsnát adtak le a szefárdoknak. Ezért 1984-ben kettészakadt az ultraorthodox közösség, és a szefárdok Sasz-párt néven önálló listát állítottak. Ezért
bár követeléseik alapvetően azonosak: minél kevesebb kötelezettség Izrael felé, de az állami támogatásokra igényt tartanak. A Sasz-párt megalakulását dolgozta fel Eliran Malka az Unorthodox című 2018-as játékfilmben, ami nagy siker lett egész Izraelben, mert ráirányította a figyelmet a szefárdok továbbra is meglévő diszkriminációjára.
A Sasz-párt valamivel pragmatikusabb – ami azzal is összefügg, hogy eleve a szefárd ultraortodoxok toleránsabbak vallási kérdésekben. Ez még az oszmán hagyomány öröksége, elvégre az Oszmán Birodalmat is – ellentétben számos európai állammal, ahol az askenázi ultraortodoxok éltek – nagyobb vallási tolerancia, békésebb együttélés jellemezte.
Szétesett a Netanjahu mögötti cionista-ultraortodox egység
A Joszif főrabbi és Lieberman közötti pengeváltás is azt mutatja: szétesett az az egység, ami eddig az izraeli jobboldalt összefogta, és Netanjahut többször is hatalomba segítette.
Netanjahunak egykoron és hosszú ideig sikerült az izraeli jobboldal minden ágát – a szefárd és askenázi ultraortodoxoktól a szefárd alsó középosztályon és újgazdagokon át a poszt-szovjet hátterű cionistákig – összefognia, amivel szemben csak a teljesen összeomlott, balközép askenázi nagypolgárság meg az izraeli arabok szintén több ágra szakadt törzsei álltak.
Lieberman azonban felrúgta ezt a jobboldali egységet, Joszif rabbi pedig most továbbmélyítette a konfliktust. Ez Netanjahu sorsára is kihathat, ugyanis az országot 1996 óta – megszakításokkal –
Ezen pártkoalíció elnöke, Benny Gantz esetleg egy olyan nemzeti egységkormány élén kerülhet hatalomra, amelyből pont az ultraortodoxok maradnának ki. Lieberman nyitott egy ilyen együttműködésre Gantzékkal és Netanjahuékkal.
Várj ki, amíg meg nem találod az igazit: ezzel kampányol hamarosan a brazil kormány, a cél a nem kívánt tiniterhességek számának csökkentése.
Egy jótékony célú árverésen ennyiért vette meg az elődje arcára formált tésztaszaggatót a főpolgármester. Ott voltunk.
A salgótarjáni Turcsány László lemondott, majd ezt visszavonta, de közölte: frakcióvezető semmiképp sem marad.
75 százalékkal csökkentené ennek mértékét az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, és ami marad, annak a nagy része is a demokráciára és a jogállamiságra menne.
Olyasvalakit keresünk, aki tud szerkeszteni és újságot is írni, és ami legalább ennyire fontos: hogy az Azonnalit is jól ismeri.
Azt viszont még nem tudják, hogy milyen gyakran lesz meghallgatás, és elviszik-e szavazásig a dolgot, de szerintük nem a szankcionálás a lényeg.
Az igazi baj az a főpolgármester szerint, hogy a kormány nem tárgyal Budapesttel a fővárost érintő uniós források elosztásával kapcsolatban.
Még mindig nem tudja túltenni magát az ország Győr egykori polgármesterének horvátországi nyaralásán, úgyhogy biztos nem csak a mi fantáziánkat mozgatja Borkai sorsa. Itt a hét kérdése!
Január 20-án, hétfőn este a belvárosi Rába hotelben. Regisztráljatok!
Szakértők beszélik ki a helyzetet január 21-én Budapesten.
Az év legjobb bulija január 22-én szerdán. Reggeltől hajnalig!
Kiállítás Jankovics Marcell ismert és kevésbé ismert műveiből: animációktól Trianon-rajzokig. Február 2-ig a Műcsarnokban.
Politikai aspektusok a cseh és a szlovák művészetben 1989 után. Izgi kiállítás Pozsonyban egészen február 23-ig.
Elmagyarázzuk, mi lesz most.
Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.
Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!
Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.
