ITT AZ AZONNALI AZONNALI!
Nehogy lemaradj bármiről is! Olvasd cikkeinket jóval előbb, mint mások!
az Azonnali technikai partnere az 
.
.
Techet Péter
A portugál vezetés szerint abszurd, hogy a britek szerint nem biztonságos náluk nyaralni, mert az angoloknál rosszabb a koronavírus-járvány, mint náluk.
„Az, hogy gyakorolhasd a mandátumodat, nem függhet attól, hajlandó vagy-e elfogadni egy magánvállalkozás feltételeit” – véli az Európai Parlament egyik alelnöke.
A szerecsenekről elnevezett berlini metrómegálló, a Mohrenstraße a jövőben egy olyan környékbeli utca nevét fogja viselni, ami egy orosz zeneszerzőről emlékezik meg.
A függetlenként politizáló Bencsik János könyöradománynak tartja azt, és nemet nyomott a kezdeményezésre. Az okokat megkérdeztük tőle!
Az SZFE hallgatói táncoltak és énekeltek, mialatt az Országgyűlés megszavazta egyetemük alapítványi kézbe vonását, a tüntetésen megjelent Karácsony Gergely is. Fotók!
Rögös út vezetett a jobbikos német nemzetiségű politikus, Brenner Koloman parlamenti alelnökké választásáig.
Mutatjuk a részleteket!
Macron veszélyes játékot játszik, hiszen eddigi miniszterelnöke népszerűbb volt, mint ő maga. A friss kormánnyal újragondolhatja magát.
Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!
A túrák csütörtökön 16 órakor és vasárnap 14 órakor indulnak, a félórás körbevezetés rövid koncerttel zárul.
A Magyar Asztronautikai Társaság 1994 óta tartó táborát ezúttal online rendezik meg július 9-én. Jelentkezési határidő: július 3.
Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.
Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.
Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.
A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.
Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?
Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?
Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.
Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!
Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.
Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.
Jicak Joszef, szefárd (keleti) ortodox főrabbi (nyitóképünkön) eddig is elég szűkesen határozta meg, ki is élhetne Izraelben. Már tavaly elmondta, hogy például az araboknak nincs semmi keresnivalójuk. Egy idei január elejei nyilatkozatában azonban a zsidóságból is kizárna párakat – például a több százezr főt kitevő orosz anyanyelvű zsidókat.
Joszef egyszerűen kétségbe vonta a posztszovjet térségből érkezett zsidók zsidóságát: a Jediot Aharonot napilap tett közzé egy videót, amiben Joszef főrabbi egy január elejei tanácskozáson azt mondja: „több százezer gój érkezett Izraelbe, nagyon sok gój él köztünk, akik mind kommunisták és a vallás ellenségei”. Azzal, hogy legójozta a posztszovjet zsidókat, kizárta őket a zsidóságból.
Kik ezek a gójnak nevezett zsidók?
Izraelbe főleg a kilencvenes évektől kezdve érkezett számos zsidó származású ember az egykori Szovjetunió területéről:
Az ő politikai képviseletüket látja el Avigdor Lieberman Otthonunk Izrael pártja: a cionista politikus tavaly tavaszig még Benjamin Netanjahu szövetségese volt. A Netanjahu mögötti jobboldali egység azonban tavaly éppen azért esett szét – és emiatt nem tudott Netanjahu sem a tavaszi, sem az őszi választások után kormányt alakítani –, mert Liebermanék összevesztek az ultraortodoxokkal.
Miközben az ultraortodoxok eleve kétkedve nézik az orosz származásúakat, akik közül többen a zsidó vallási jog értelmében nem is zsidók (mert esetleg csak apai ágon zsidók), és eleve nem rendszeres vallásgyakorlók, Liebermannak az nem tetszik, hogy az ultraortodoxok kivonják magukat Izrael életéből, például nem vonulnak be katonának.
A posztszovjet hátterű bevándorlók zsidósága éles vitákat vált ki. Tény, hogy Izrael államba bárki, akinek legalább egy nagyszülője zsidó, alijázhat (azaz kivándorolhat), ezzel gyakorlatilag a nürnbergi faji törvények értelmében határozzák meg a zsidóság fogalmát. A vallási jog ennél szigorúbb: ott az anyai leszármazás számít csak. Márpedig számos zsidó, aki a posztszovjet térségből érkezett, nem felel meg ezen vallási szabálynak.
Ez a vita most megint előjött. Jicak Joszef mostani beszólásának azonban politikai kontextusa is van. A szefárdok (azaz keleti zsidók) pártja, a Sasz korábban a Netanjahu-kormányokban ott ült a poszt-szovjet zsidókat képviselő Liebermannal. Lieberman azonban már tavaly kijelentette: ezentúl nem vesz részt olyan kormányban, ami nem kötelezi az ultraortodoxokat katonai szolgálatra. Ezzel pedig szétesett a Netanjahu mögötti cionista-ultraortodox-szövetség. Lieberman ugyanis cionista politikus, de nem vallásos.
Joszef főrabbi Sasz-pártja persze dühös Liebermanra, amiért az akadályozza a kormányalakítást, sőt, előfordulhat, hogy eleve olyan új kormány jön létre, amiből mind a szefárd, mind az askenázi (azaz német és kelet-európai gyökerű) ultraortodoxok pártjai kiszorulnak. Joszif főrabbi ezért kommunistázta le Liebermann szavazóit.
Szerinte Joszef főrabbi „megosztja Izraelt“. Mivel Netanjahu is rászorul a poszt-szovjet zsidók támogatására – noha maga a Likud a szefárd alsó középosztály pártjaként alakult egykoron –, ő is elítélte Joszef főrabbit. Netanjahu azt bizonygatta, hogy a posztszovjet zsidók igenis gazdagítják Izrael társadalmát.
Izrael törzsei, avagy az izraeli politika tényleges törésvonalai
Amint az Azonnali egy hosszabb elemzésben már bemutatta: az izraeli politikát a törzsi logika hatja át. Ma is az izraeli társadalom több törzsből áll, a politikai pártok gyakorlatilag ezek érdekképviseleteiként jelennek meg.
Miközben Izrael megalakulása az askenázi cionistákhoz köthető, és ők uralták a balközép Munkapártot is, a hetvenes évektől egyre inkább a keletről bevándorolt, ún. szefárd zsidók is meghatározóak lettek. Mivel őket az askenáziak lenézték, nem a Munkapártban, hanem az 1977-ben Menahim Begin által alapított Likudban találtak politikai otthonra.
A szefárdok egy része azonban maga is ultraortodox, de ők egészen a nyolcvanas évekig elfogadták, hogy az askenázi ultraortodox pártok képviseljék őket. Ez azonban oda vezetett, hogy az askenázi rabbik maguknak tartották meg az állami támogatásokat, csak alamizsnát adtak le a szefárdoknak. Ezért 1984-ben kettészakadt az ultraorthodox közösség, és a szefárdok Sasz-párt néven önálló listát állítottak. Ezért
bár követeléseik alapvetően azonosak: minél kevesebb kötelezettség Izrael felé, de az állami támogatásokra igényt tartanak. A Sasz-párt megalakulását dolgozta fel Eliran Malka az Unorthodox című 2018-as játékfilmben, ami nagy siker lett egész Izraelben, mert ráirányította a figyelmet a szefárdok továbbra is meglévő diszkriminációjára.
A Sasz-párt valamivel pragmatikusabb – ami azzal is összefügg, hogy eleve a szefárd ultraortodoxok toleránsabbak vallási kérdésekben. Ez még az oszmán hagyomány öröksége, elvégre az Oszmán Birodalmat is – ellentétben számos európai állammal, ahol az askenázi ultraortodoxok éltek – nagyobb vallási tolerancia, békésebb együttélés jellemezte.
Szétesett a Netanjahu mögötti cionista-ultraortodox egység
A Joszif főrabbi és Lieberman közötti pengeváltás is azt mutatja: szétesett az az egység, ami eddig az izraeli jobboldalt összefogta, és Netanjahut többször is hatalomba segítette.
Netanjahunak egykoron és hosszú ideig sikerült az izraeli jobboldal minden ágát – a szefárd és askenázi ultraortodoxoktól a szefárd alsó középosztályon és újgazdagokon át a poszt-szovjet hátterű cionistákig – összefognia, amivel szemben csak a teljesen összeomlott, balközép askenázi nagypolgárság meg az izraeli arabok szintén több ágra szakadt törzsei álltak.
Lieberman azonban felrúgta ezt a jobboldali egységet, Joszif rabbi pedig most továbbmélyítette a konfliktust. Ez Netanjahu sorsára is kihathat, ugyanis az országot 1996 óta – megszakításokkal –
Ezen pártkoalíció elnöke, Benny Gantz esetleg egy olyan nemzeti egységkormány élén kerülhet hatalomra, amelyből pont az ultraortodoxok maradnának ki. Lieberman nyitott egy ilyen együttműködésre Gantzékkal és Netanjahuékkal.
A portugál vezetés szerint abszurd, hogy a britek szerint nem biztonságos náluk nyaralni, mert az angoloknál rosszabb a koronavírus-járvány, mint náluk.
„Az, hogy gyakorolhasd a mandátumodat, nem függhet attól, hajlandó vagy-e elfogadni egy magánvállalkozás feltételeit” – véli az Európai Parlament egyik alelnöke.
A szerecsenekről elnevezett berlini metrómegálló, a Mohrenstraße a jövőben egy olyan környékbeli utca nevét fogja viselni, ami egy orosz zeneszerzőről emlékezik meg.
A függetlenként politizáló Bencsik János könyöradománynak tartja azt, és nemet nyomott a kezdeményezésre. Az okokat megkérdeztük tőle!
Az SZFE hallgatói táncoltak és énekeltek, mialatt az Országgyűlés megszavazta egyetemük alapítványi kézbe vonását, a tüntetésen megjelent Karácsony Gergely is. Fotók!
Rögös út vezetett a jobbikos német nemzetiségű politikus, Brenner Koloman parlamenti alelnökké választásáig.
Mutatjuk a részleteket!
Macron veszélyes játékot játszik, hiszen eddigi miniszterelnöke népszerűbb volt, mint ő maga. A friss kormánnyal újragondolhatja magát.
Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!
A túrák csütörtökön 16 órakor és vasárnap 14 órakor indulnak, a félórás körbevezetés rövid koncerttel zárul.
A Magyar Asztronautikai Társaság 1994 óta tartó táborát ezúttal online rendezik meg július 9-én. Jelentkezési határidő: július 3.
Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.
Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.
Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.
A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.
Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?
Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?
Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.
Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!
Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.
Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.
