A jövendőbeli orvosok fele külföldön akar dolgozni, keveslik az itthoni fizetést

Szerző: Hutter Marianna
2020.07.17. 13:34

A Magyar Orvosi Kamara kikutatta az orvostanhallgatók véleményét szakmai jövőképükről. Több, mint felük külföldre menne az alacsony itthoni fizetések miatt, és csak ötödük dolgozna kizárólag a magyar állami egészségügyben. Háromnegyedük szerint a hálapénz mérgezi az orvos-beteg kapcsolatot.

A jövendőbeli orvosok fele külföldön akar dolgozni, keveslik az itthoni fizetést

A magyar orvostanhallgatók 50,5 százaléka a bizonytalan megélhetés miatt tervez külföldi munkavállalást – derül ki a Magyar Orvosi Kamara (MOK) saját kutatásából, amelynek eredményét az Azonnalihoz is eljuttatták. Mint írták, a felmérés négy nagy egyetem – a Debreceni, a Szegedi, a Pécsi Tudományegyetem, illetve a Semmelweis Egyetem – több, mint 3700 orvoshallgatójának bevonásával készült, akik közel 88 százaléka az általános orvosi karon tanul, míg a többiek fogorvosok lesznek.

Hogyan látják helyzetüket az orvostanhallgatók?

+ Úgy gondolják, hasznos, de aránytalanul sok a kapott elméleti tudás a gyakorlatival szemben: 88,5 százalék emiatt a képzés alatt stresszesnek és túlterheltnek érzi magát. Sőt: a kitöltők több, mint fele (57 százalék) kevésnek tartja a gyakorlati órák számát, ezért felkészületlennek érzik magukat a munka világára, illetve a betegek ellátására.

A hallgatók 62,5 százaléka szerint az egyetemi évek alatt az egészségügyi dolgozókkal való érintkezés és saját tapasztalataik nem festenek jó képet a hazai egészségügyről, ami hatással van a jövőbeli terveikre is. Például csak a megkérdezettek mindössze 17,9 százaléka dolgozna kizárólag a közfinanszírozott egészségügyben (de tény, hogy kétharmaduk vegyesen, vagyis a mind a köz-, mind a magánszektorban dolgozna).

+ Minden ötödik medikus külföldön szeretne elhelyezkedni az egyetem elvégzését követően, 29,7 százalékuk pedig hosszabb távú munka miatt gondolkodik a külföldre költözésben, azaz majdnem minden második leendő orvos tervezi, hogy valamikor elhagyja az országot. A kitöltők több, mint fele azért menne külföldre, mert saját bevallása szerint nem tudna megélni az itthoni bérből, 57,9 százalékukat pedig külföldi munkakörülmények és a tanulási lehetőségek motiválják.


 

Ráadásul a hallgatók 89,4 százaléka érzi úgy, hogy a nettó 187 ezer forintos kezdő orvosi alapbérből nem tudna megélni.

+ Bár a medikusok 60 százaléka az egyetem befejezése után szeretne családot, ehhez azonban a jelenlegi orvosbéreket kevésnek tartják. A hallgatók 92,6 százaléka azonban elégedett lenne a Magyar Orvosi Kamara által januárban, az illetékes Emberi Erőforrások Minisztériuma elé beterjesztett bértáblával, és annak megvalósulása esetén Magyarországon tervezné a jövőjét. A MOK ebben azt javasolta: a kezdő szakorvosoknak bruttó 1,1 milliós fizetés járjon, a bértábla csúcsán álló, 37 éves orvosi tapasztalattal rendelkező dolgozók pedig bruttó 2 millió forint feletti összeget kapjanak.

Mi a helyzet a hálapénzzel?

A kutatás vizsgálta az orvostanhallgatók hálapénzhez fűződő viszonyát is. Eredményeik szerint az hallgatók háromnegyede úgy érzi,

a hálapénz megmérgezi az orvos-beteg kapcsolatot, 67,3 százalékuk korrupciónak tartja azt.


 

A kitöltők 72,7 százaléka kiemelte, hogy a hálapénz negatívan hat a rezidensek és szakorvosok előmenetelére is. 

A kamara a bérek mellett a munka és magánélet egyensúlyával kapcsolatban is kérdezte a leendő orvosokat. Mint írták, a kitöltők 97,5 százaléka a munka mellett elegendő szabadidőt is szeretne, amelyet a barátokra, családra és pihenésre fordítana.

CÍMLAPRAJZ: Papp Zsófia / Azonnali

INFOGRAFIKÁK: Magyar Orvosi Kamara

Hutter Marianna
Hutter Marianna az Azonnali újságírója

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek