+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Hutter Marianna
2020. július 17. péntek, 13:34
A Magyar Orvosi Kamara kikutatta az orvostanhallgatók véleményét szakmai jövőképükről. Több, mint felük külföldre menne az alacsony itthoni fizetések miatt, és csak ötödük dolgozna kizárólag a magyar állami egészségügyben. Háromnegyedük szerint a hálapénz mérgezi az orvos-beteg kapcsolatot.

A magyar orvostanhallgatók 50,5 százaléka a bizonytalan megélhetés miatt tervez külföldi munkavállalást – derül ki a Magyar Orvosi Kamara (MOK) saját kutatásából, amelynek eredményét az Azonnalihoz is eljuttatták. Mint írták, a felmérés négy nagy egyetem – a Debreceni, a Szegedi, a Pécsi Tudományegyetem, illetve a Semmelweis Egyetem – több, mint 3700 orvoshallgatójának bevonásával készült, akik közel 88 százaléka az általános orvosi karon tanul, míg a többiek fogorvosok lesznek.

 

Hogyan látják helyzetüket az orvostanhallgatók?

 

+ Úgy gondolják, hasznos, de aránytalanul sok a kapott elméleti tudás a gyakorlatival szemben: 88,5 százalék emiatt a képzés alatt stresszesnek és túlterheltnek érzi magát. Sőt: a kitöltők több, mint fele (57 százalék) kevésnek tartja a gyakorlati órák számát, ezért felkészületlennek érzik magukat a munka világára, illetve a betegek ellátására.

 

A hallgatók 62,5 százaléka szerint az egyetemi évek alatt az egészségügyi dolgozókkal való érintkezés és saját tapasztalataik nem festenek jó képet a hazai egészségügyről, ami hatással van a jövőbeli terveikre is. Például csak a megkérdezettek mindössze 17,9 százaléka dolgozna kizárólag a közfinanszírozott egészségügyben (de tény, hogy kétharmaduk vegyesen, vagyis a mind a köz-, mind a magánszektorban dolgozna).

 

+ Minden ötödik medikus külföldön szeretne elhelyezkedni az egyetem elvégzését követően, 29,7 százalékuk pedig hosszabb távú munka miatt gondolkodik a külföldre költözésben, azaz majdnem minden második leendő orvos tervezi, hogy valamikor elhagyja az országot. A kitöltők több, mint fele azért menne külföldre, mert saját bevallása szerint nem tudna megélni az itthoni bérből, 57,9 százalékukat pedig külföldi munkakörülmények és a tanulási lehetőségek motiválják.

 


 

Ráadásul a hallgatók 89,4 százaléka érzi úgy, hogy a nettó 187 ezer forintos kezdő orvosi alapbérből nem tudna megélni.

 

+ Bár a medikusok 60 százaléka az egyetem befejezése után szeretne családot, ehhez azonban a jelenlegi orvosbéreket kevésnek tartják. A hallgatók 92,6 százaléka azonban elégedett lenne a Magyar Orvosi Kamara által januárban, az illetékes Emberi Erőforrások Minisztériuma elé beterjesztett bértáblával, és annak megvalósulása esetén Magyarországon tervezné a jövőjét. A MOK ebben azt javasolta: a kezdő szakorvosoknak bruttó 1,1 milliós fizetés járjon, a bértábla csúcsán álló, 37 éves orvosi tapasztalattal rendelkező dolgozók pedig bruttó 2 millió forint feletti összeget kapjanak.

 

Mi a helyzet a hálapénzzel?

 

A kutatás vizsgálta az orvostanhallgatók hálapénzhez fűződő viszonyát is. Eredményeik szerint az hallgatók háromnegyede úgy érzi,

 

a hálapénz megmérgezi az orvos-beteg kapcsolatot, 67,3 százalékuk korrupciónak tartja azt.

 


 

A kitöltők 72,7 százaléka kiemelte, hogy a hálapénz negatívan hat a rezidensek és szakorvosok előmenetelére is. 

 

A kamara a bérek mellett a munka és magánélet egyensúlyával kapcsolatban is kérdezte a leendő orvosokat. Mint írták, a kitöltők 97,5 százaléka a munka mellett elegendő szabadidőt is szeretne, amelyet a barátokra, családra és pihenésre fordítana.

 

CÍMLAPRAJZ: Papp Zsófia / Azonnali

INFOGRAFIKÁK: Magyar Orvosi Kamara

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a Pfizer oltása öt vagy csak egy évre jó, de a fertőzésen való átesésnél hosszabb ideig biztosít védelmet, mondta ugyanő.

Rettenetes tsudák estek meg, a Gonosz bélyegével kérkedők ingerlik 's gúnyolják az igazakat.

A frakció után a pártcsaládból való távozás immáron puszta formalitás, írja egyikük.

A parlamenten kívüli Progresszív Szlovákia csak azt szeretné, hogy valaki más legyen a kormányfő, Robert Fico és Peter Pellegrini exminiszterelnökök viszont népszavazást írnának ki az előrehozott választásról.

Még mindig befizethetik az elmaradt hathavi tb-tartozást azok, akiknek emiatt elvileg február 12-től már az életmentő beavatkozásokért is fizetniük kéne, derült ki Tállai András parlamenti válaszából.

A hét kérdése

Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás