ITT AZ AZONNALI AZONNALI!
Nehogy lemaradj bármiről is! Olvasd cikkeinket jóval előbb, mint mások!
az Azonnali technikai partnere az 
.
.
Techet Péter
Szakszervezeti sikerrel zárult a kedd óta tartó határozatlan idejű sztrájk a makói gumigyárban.
A magyar külügyminiszter a szlovák állampolgársági törvényről is tárgyalt egy szlovákiai magyar parlamenti képviselővel Révkomáromban, erre vár Szlovákia magyarázatot.
Eddig csak a politikusok kritizálták a brexit miatt kialakult különleges helyzetet Észak-Írországban, most már egységpárti fegyveresek is kifejezik a nemtetszésüket.
Mindent megpróbált a derék Orbán, de nem lehet segíteni annak, a' ki maga is nem akarja.
Az IDEA Intézet kutatása szerint egy most vasárnapi választáson 39 százalékot kapna az ellenzék, a Fidesz-KDNP csak 36-ot. Az ellenzék legnépszerűbb pártja a DK, a Jobbik pedig már megelőzte a Momentumot.
A járványhelyzett miatti csonka kormányinfón kiderült az is, hogy az egészségügyi dolgozók döntő többsége elfogadta az új szolgálati jogviszonyt, és hogy az uniós tagállamok elfogadhatják egymás vakcinaútleveleit.
Az RMDSZ európai parlamenti képviselői ugyan az EPP EP-frakciójának belső szabályzatmódosítása ellen szavaztak, mégis úgy döntöttek: nem követik a Fideszt.
Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
Miért érdemes bízni a technológiában? Podcast!
A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!
Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!
Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.
Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!
Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.
Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.
A koronavírus-járvány – és főleg azt követő gazdasági válság – ismét előhozta a kérdést, hogy
A téma először 2011-ben, az euróválsággal összefüggésben merült fel, de azon országok – elsősorban Németország –, amelyek maguk is megfelelően tudták magukat finanszírozni a piacról (a német államnak a kötvényei után alig kell kamatot fizetnie), elutasították, hogy beugorjanak a déleurópaiak adósságainak átvállalásába. Elvégre az eurókötvény lényege leegyszerűsítve az, hogy az északi és keleti eurótagállamok bevonásával egyrészről csökkenthető a déliek adósságterhe, másrészről a déliek könnyebben jutnának hitelhez.
A koronavírus-járvány ezt a témát ismét aktuálissá tette – többszörösen is.
Egyrészről vita indult be erről ismét az országok között: miközben Róma egyértelműen emellett kampányolt, Berlin óvatosan, Hága meg elég durva stílusban nemet mondott.
Másrészről a német alkotmánybíróság ítélete – amely az Európai Központi Bank már most is futó másodlagos kötvényvásárlási politikáját nem eléggé megindokoltnak nevezte – szintén felkavarta a kedélyeket.
Harmadrészt pedig – függetlenül az eurókötvények ismételt elutasításától – az Európai Központi Bank folytatja azon politikáját, amellyel amúgy minden rendes jegybank rendelkezik (de az eurózóna bankja esetében szerződésileg tiltott): azaz az államkötvények felvásárlását, amelyet a frankfurti székhelyű EKB úgy tesz jogilag elfogadhatóvá, hogy nem közvetlenül az eurótagállamoktól veszi meg az államkötvényeiket (elvégre ez explicite tiltva van számára), hanem a másodlagos piacról szerzi azokat be. Persze éppen ezt a metódust nem tartja a német alkotmánybíróság elfogadhatónak. Be is jelentette az EKB a járvány kezdetén, hogy az év végéig 750 milliárd euró összegben fogja felvásárolni eurótagállamok kötvényeit – méghozzá arányosan, azaz a legtöbbet amúgy német államkötvényekből fog venni.
Miközben azonban úgy tűnhetett: az eurókötvény lekerült májusra a napirendről – noha olyanok is kiálltak ezúttal mellette, akik az euróválság idején még éles kritikusai voltak –, és az Európai Központi Bank sokak által vitatott kötvényvásárlása marad meg az egyetlen segítségnyújtás,
Berlin és Párizs ugyanis abban állapodott meg, hogy kezdeményezni fogják: az Európai Unió költségvetésének terhére vegyen fel a közösség 500 milliárd eurós hitelt, amelyet a tagállamok között az Európai Bizottság már támogatásként (és nem hitelnyújtásként) osztana el.
Merkel és Macron szerint azonban a jelenlegi válságban szükség van egy közös gazdasági alapra és segítségre.
Sebastian Kurz áll Bécs, Hága, Stockholm és Koppenhága lázadásának élére
Azon országok, amelyeknek az eurókötvény eleve nem tetszett, nem látszanak követni Berlint az irányváltásban. Hágából, Stockholmból, Koppenhágából vagy Bécsből ugyanaz a nem hallatszik most is, mint minden eddigi közös hitelfelvételre.
Sebastian Kurz osztrák kancellár holland, dán és svéd kollégáival egyeztetve azt közölte:
Ehelyett a néppárti politikus az Oberösterreichische Nachrichten linzi napilapnak bejelentette: a napokban egy saját tervezetet fog ismertetni. Szerinte az elfogadható, hogy hitelt kapjanak az Európai Uniótól a bajbajutott államok, de az nem, hogy a hitelt az EU közösen vegye fel, majd a tagállamok között nem hitelként, hanem vissza nem fizetendő támogatásként osszák el. „Ezzel szemben szkeptikusak vagyunk“ – mondta Kurz a linzi napilapnak, és megígérte: kidolgoz „egy ellenkoncepciót“ a Macron-Merkel-tervvel szemben.
Karoline Edstadler, osztrák Európa-ügyi miniszter is azt nyilatkozta a Salzburger Nachrichten napilapnak, hogy
azaz az EU nem támogathatna, csak hitelezhetne bajba jutott államokat.
Sajátos, hogy nem csak a nettó befizető államok között formálódik ellenállás, de például azon olasz ellenzék körében is, amely korábban viszont éppen azzal vádolta Berlint, hogy ne lenne szolidáris. Most, amikor Merkel és Macron szolidaritást mutatna, a neofasiszta Olaszország Testvérei párt elnöke, Giorgia Meloni egy „német-francia szuperállamtól” óvott, mert szerinte Merkel és Macron bejelentése valójában ennek megteremtéséről szólna.
NYITÓKÉP: Eurószimbólum az Európai Központi Bank korábbi frankfurti székháza előtt. Fotó: Pxhere
Szakszervezeti sikerrel zárult a kedd óta tartó határozatlan idejű sztrájk a makói gumigyárban.
A magyar külügyminiszter a szlovák állampolgársági törvényről is tárgyalt egy szlovákiai magyar parlamenti képviselővel Révkomáromban, erre vár Szlovákia magyarázatot.
Eddig csak a politikusok kritizálták a brexit miatt kialakult különleges helyzetet Észak-Írországban, most már egységpárti fegyveresek is kifejezik a nemtetszésüket.
Mindent megpróbált a derék Orbán, de nem lehet segíteni annak, a' ki maga is nem akarja.
Az IDEA Intézet kutatása szerint egy most vasárnapi választáson 39 százalékot kapna az ellenzék, a Fidesz-KDNP csak 36-ot. Az ellenzék legnépszerűbb pártja a DK, a Jobbik pedig már megelőzte a Momentumot.
A járványhelyzett miatti csonka kormányinfón kiderült az is, hogy az egészségügyi dolgozók döntő többsége elfogadta az új szolgálati jogviszonyt, és hogy az uniós tagállamok elfogadhatják egymás vakcinaútleveleit.
Az RMDSZ európai parlamenti képviselői ugyan az EPP EP-frakciójának belső szabályzatmódosítása ellen szavaztak, mégis úgy döntöttek: nem követik a Fideszt.
Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
Miért érdemes bízni a technológiában? Podcast!
A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!
Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!
Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.
Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!
Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.
Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.
