Felszámolja a kormány a tranzitzónákat

Kedden benyújtja a kormány a törvényjavaslatot, ami alapján visszaadják a rendkívüli felhatalmazást, bezárják a tranzitzónákat, az iskolákat viszont részben megnyitják. A kormány dolgozik a határnyitáson, júniustól lehetne színházba menni, és itt az ideje az egészségügy újraszervezésének. Mondjuk, mi történt a kormányinfón!

A kormány jövő héten kedden törvényt nyújt be a rendkívüli jogrend megszüntetéséről, ugyanakkor azokat a szabályokat fenn fogják tartani, amelyek túlnyúlnak a veszélyhelyzeten – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón. Utóbbi azt jelenti, például megmarad az operatív törzs a jövőben is, de születnek majd olyan rendeletek is, amelyek például a lejárt okiratok érvényességét december 31-ig meghosszabbítják. Megmarad az egészségügyben is a járványügyi készültséghez szükséges feltételek biztosítása.

A kormányinfón a miniszter bejelentette még azt is:

A tranzitzónák megszüntetése azt fogja jelenti, hogy aki eddig idegenrendészeti őrizetben volt ott, az idegenrendészeti őrizetben is marad (négy ilyen személy volt a tranzitzónákban), aki pedig nem idegenrendészeti őrizetben volt ott, azt menekültügyi befogadóállomásra viszik, ez 280 főt fog érinteni.

Gulyás szerint egyébként a tranzitzóna garantálta a menekültügyi kérelem benyújtásának a lehetőségét és védte Európa külső határait is.

Gulyás még az alábbiakról is beszélt:

+ Jelenleg összesen 173 ezer emberről tudnak, aki keres állást, de még nem talált. Összesen a kormány számításai szerint eddig 221 ezer munkahelyet sikerült megóvni.

+ 100 ezer fővel megemelték a közmunkakeretet, egyelőre 5 ezerrel többen vannak közmunkában, mint a veszélyhelyzet kihirdetése előtt. 3 ezerrel több munkahelyet hoztak létre a honvédségben, itt már a szerződés aláírásakor is kap 100 ezer forintot, aki belép, majd utána fizetést és kiképzést kap.

+ Az egyszerhasználatos műanyagok betiltását előíró törvényjavaslat visszavonásával kapcsolatban azt mondta: szerinte sok téves információ jelent meg erről, de „önkritikusan” beismerte: azzal, hogy beadtak egy javaslatot, amit aztán visszavontak, ők is okot adtak tévedésekre. Szerinte viszont a kormány szándéka nem változott, egyszer be fogják tiltani az egyszerhasználatos műanyagokat (ez, mint hangsúlyozta, EU-s kötelezettség is), de

Az Európai Unió egyébként még a témával kapcsolatban fog július elsejéig tájékoztatást adni, ezt mindenképp megvárják.

+ A kormányülésen tárgyalt a kormány az uniós költségvetésről, és arról a német-francia kezdeményezésről, ami további 500 milliárd eurót biztosítana a tagállamoknak a járványügyi helyzet kezelésére. A kormánynak az a legfontosabb, hogy Közép-Európa nyerjen ezen, így Magyarország is. Az unió ezt harmincéves hitelfelvétel keretében kívánja biztosítani, de az még kérdés, hogy ezt hitelként vagy támogatásként kellene visszafizetnie az országoknak. Június közepén lesz uniós csúcsülés, ahol erről tárgyalnak, ezelőtt a V4-ek találkozni fognak.

Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő pedig az óvodák és iskolák kapcsán többek között az alábbiakról beszélt:

+ Az óvodák és a bölcsődék

+ Ami az iskolákat illeti: a tantermen kívüli digitális munkarend jól működött, június 15-ig marad ez a típusú oktatás, a tanév nem hosszabbodik meg. Ugyanakkor június 2-től lehet kiscsoportban, tanulási céllal konzultálni a diákoknak a tanárokkal, hogy az elmúlt hónapok tanulmányait összegezzék, vagy segítsék az arra rászoruló diákok felzárkózását. Majd valamennyi iskolában meg kell tudni szervezni a tanulók felügyeletét (eddig csak egy-egy intézmény volt erre kijelölve).

+ Arra kérik az iskolákat, ne szervezzenek nagy volumenű eseményeket ballagásra, bizonyítványosztásra, tanévzárásra, inkább kisebb létszámban legyenek ezek megtartva, csak egy-egy osztálynak.

+ Június 16-tól a nyári táborok napközi és ottalvós szervezéssel egyaránt megtarthatóak.

Kinyithatnak a színházak, jöhetnek a kisebb koncertek

Az Azonnali a kormányinfón arra is kíváncsi volt, hatályát veszíti-e az összes veszélyhelyzet alatt meghozott kormányrendelet azt követően, hogy a hónap végén várhatóan megszűnik a kormány veszélyhelyzeti felhatalmazása. Ha pedig igen, akkor vannak-e kormányrendeletek, amelyeket a veszélyhelyzet után is fenntartanának, és hogyan biztosítanák ezek alkotmányosságát. Gulyás Gergely azt válaszolta,

Hozzátette, azért békeidőben például az országos tisztifőorvos is fontos jogosítványokkal rendelkezik. Ami pedig a veszélyhelyzet alatt meghozott rendeleteket illeti, arra számítanak, hogy azokat, amelyek fenntartása ezek közül szükséges, az Országgyűlés törvényként fogadja majd el, így azok a veszélyhelyzeten kívül is hatályban lehetnek.

Azt is megkérdeztük Gulyás Gergelytől, hogyha például kétszáz főig már élőzenés lakodalmat lehet tartani, akkor mi indokolja, hogy az egyéb rendezvényekre – kerekasztal-beszélgetésekre, színházi kamaraelőadásokra, klubkoncertekre – augusztus 15-ig vonatkozik a rendezvénytilalom, és tervezik-e ezt hamarabb feloldani? Gulyás pontosított: augusztus 15-ig az ötszáz főnél nagyobb rendezvényekre vonatkozik konkrét tilalom, ebben konkrét döntést ugyanis a fesztiválszervezők kértek a kormánytól. Viszont, ha a miniszteren múlik, szigorú rendelkezések mellett ennél kisebb rendezvényekre júniusban lehet menni: elmondta,

Ennek járványügyi kockázatairól persze egyeztetni fog a kormány a szakemberekkel, mindenesetre nem vetette el ennek lehetőségét.

Azzal kapcsolatos kérdéseinkre, hogy hány egészségügy dolgozó fertőződött meg, illetve halt bele eddig itthon a koronavírusra, illetve, hogy miért szeghette meg Dzsudzsák Balázs a kötelező kéthetes karantént azzal, hogy Orbán Viktor Facebookja szerint május 18-án már a Dérynében fotózkodott, nem kaptunk választ.

A miniszter egyéb újságírói kérdésekre is válaszolt, ezek közül szemezgetünk:

+ A kormány készen áll az óvatos és megfontolt határnyitásra. Aki viszont külföldön nyaralna, várjon a döntéssel és figyelje a határnyitásokat. Az mindenesetre elmondható, hogy Közép-Európa, főleg Horvátország és Szlovénia nem áll rosszul, Olaszország tekintetében már bonyolultabb a helyzet.

+ A kórházparancsnoki rendszer a veszélyhelyzet után is fennmarad az egészségügyben, hiszen attól a járványügyi helyzet még nem szűnik meg. Pintér Sándor pedig azért egyeztet az egészségügyi kérdésekben, mert belügyminiszterként ő vezeti az operatív törzset, melynek működése szintén nem szűnik meg a veszélyhelyzet után.

+ Pozitívum, hogy Magyarországon erős állami egészségügy van, ez megőrzendő érték, hiszen ahol csak magánellátás van, ott sokkal nagyobb volt a járvány pusztítása. Viszont látszottak a rendszer hibái is, így a csillapodás után itt a lehetőség újragondolni az egészségügyi struktúrát. Kásler Miklós EMMI-t vezető miniszternek a sikeres járványügyi védekezés után köszönet, és nem támadás jár, mondta Gulyás.

+ Kitartóan reménykedve várja a kormány a bocsánatkéréseket a Magyarország elleni „gyalázatos kampány” miatt, hiszen kiderült, ez alaptalan volt, miután a kormány kész visszaadni a veszélyhelyzeti felhatalmazást. Abban viszont konszenzus van, hogy nagy az esélye egy második járványhullámnak, de azt nem tudni, ez mekkora mértékű lesz.

+ Amíg a veszélyhelyzet fennáll, nem szűnik meg az ingyenes parkolás sem országszerte.

+ Azért csúszik egy héttel a 2021-es költségvetés benyújtása az Országgyűlés elé, mert most állnak csak rendelkezésre teljes mértékben az áprilisi gazdasági adatok. A költségvetési javaslatot jövő kedden nyújtják be, remélik, hogy azt a parlament június végén-július elején elfogadja. A Pénzügyminisztérium idénre 3 százalékos recessziót jósol.

+ A különleges gazdasági övezetekről szóló törvényjavaslat sem Budapestre, sem a kerületekre, sem a megyei jogú városokra nem vonatkozik, hiszen ezen településtípusok egyike sem tartozik a megyei közgyűlések hatáskörébe – közölte Gulyás Gergely. Gulyás szerint így erről a javaslatról szóló vita méltánytalan, hiszen ott érdemes változtatni a helyi iparűzési adó elosztásán, ahol egy kistelepülés adott esetben milliárdos bevételből részesülhetne, ám a mostani rendszerben egy fillért sem kap.

+ Azért fordít a kormány válságkezelési forrásokat a Budapest-Belgrád vasútvonalra, mert minden intézkedés összefüggésben van a válság leküzdésével, ami munkahelyeket tart meg vagy hoz létre. Ez a vasútépítésről is elmondható, ráadásul arról már évekkel ezelőtt döntés született.

+ Azért van szükség minden eddiginél nagyobb augusztus 20-i tűzijátékra, mert ezzel élénkítenék a turizmust. Ha van rá lehetőség, akkor ez időszerű és indokolt lenne.

+ „Nem tudom, hogy a magukat roma polgárjogi aktivistáknak nevezőknél vannak-e, akik többet ártottak az elmúlt években a magyar cigányságnak” – mondta a miniszter arról, miszerint roma polgárjogi aktivisták szerint 5-600 olyan település is lehet ma Magyarországon, ahol szegregáltan működik az oktatás. Gulyás szerint probléma, hogy vannak bár települések, ahol a cigányság kisebbségben van, mégis a helyi nem cigány többség máshová viszi a gyerekét taníttatni.

Viszont Magyarország nem lehet sikeres, ha a cigányság nem zárkózik fel, mondta a miniszter.

BORÍTÓKÉP: Szentkirályi Alexandra / Facebook