+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bárány Balázs
2020. május 18. hétfő, 13:44
A nácik alatt titokban tanult teológiát, a kommunisták alatt pápaként tért vissza Lengyelországba, halála után kilenc évvel szentté avatták.

Egy korabeli lengyel vicc szerint Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt (LEMP) első titkára az 1978-as pápaválasztás eredménye kapcsán a következő táviratot küldte Leonyid Brezsnyev szovjet főtitkárnak: „Habemus papam” (azaz „van pápánk”, ez a Vatikánban az új Szentatya bejelentésekor használt latinkifejezés).

 

Brezsnyev válasza a vicc szerint ennyi volt: „Habemus klapam” (a klapam lengyelül csődöt jelent).

 

A helyzetleírás találó. Lengyelországban ugyanis a katolikus egyház intézménye képviselte az elnyomással szembeni (legyen az német vagy orosz) kiállást. Az 1970 decemberében hatalomra került Gierek rugalmasabb vezetőnek ígérkezett, mint elődje, Władysław Gomułka. A lengyel Püspöki Kar és vezetője, a karakán Stefan Wyszyński érsek már a következő évben szót emelt az Egyházügyi Hivatal működésével kapcsolatban és sérelmezték, hogy az egyház nem szerepelhet a rádió- és tévécsatornákon.

 

A LEMP nem volt hajlandó nagyobb médiafelületet biztosítani legfőbb ideológiai riválisának, bár elmondható, hogy az egyházi személyek zaklatásával alábbhagytak. Az ateista nevelésből és az Egyházügyi Hivatal szerepköréből sem kívántak engedni. Wyszyński emiatt több ízben kritizálta is hatalom birtokosait, kijelentve, hogy a hatalom – származzon akár Istentől is – nem lehet korlátlan, és szót emelt a szólásszabadság ügyében is.

 

LEONYID BREZSNYEV  ÉS EDWARD GIEREK. FORRÁS: WP OPINIE

 

A Gierek-féle pártvezetés közigazgatási reformoktól, fogyasztás dinamizálásától és a sikerpropagandától várta, hogy a lakosság hangulata pozitívan változzon. 1976-ban azonban egy – a lakosság számára váratlan – áremelés következtében sztrájkhullám vette kezdetét Lengyelországban, melyre a hatalom elbocsátásokkal és letartóztatásokkal válaszolt. Az egyház természetesen védelmébe vette a sztrájkolókat. Elmondhatjuk, hogy ahogy növekedtek Lengyelország gazdasági problémái, úgy kezdett egyre engedékenyebbé válni a LEMP az egyházzal szemben.

 

A közeledés látványos jelének számított, hogy Gierek 1977-ben meglátogatta VI. Pál pápát, az 1978-as Nemzeti Egységfront nyilatkozatában pedig elismerően nyilatkoztak a katolikus egyház lengyel nemzet érdekében tett fáradozásairól. Itt azonban megálltak, és

 

egy kényes egyensúly alakult ki a két fél között. Ezt borította fel Karol Wojtyła pápává választása.

 

Lolekből Wujek

 

Karol Józef Wojtyła 1920. május 18-án született a Krakkótól 52 kilométerre található Wadowicében. Apja katonatiszt, anyja tanítónő volt. A Loleknek becézett fiú először inkább nyelvész vagy színész szeretett volna lenni: többször szerepelt is színpadon, versei és színdarabjai különféle álneveken meg is jelentek. A német megszállás alatt csak titokban tudta tanulmányait folytatni, kemény fizikai munka mellett. A nácik ugyanis a lengyel értelmiség (és vele együtt a papság) lefejezését tűzték ki célul, így a továbbtanulást igyekeztek ellehetetleníteni. Karol ekkor döntötte el, hogy pap lesz. Először kőbányában, majd szódaüzemben dolgozott.

 

Mikor felfedte, hogy miért hordja magánál teológiai könyveit, munkatársai gyakran helyette is dolgoztak, hogy ő inkább vizsgáira készülhessen. A háború után tanulmányait a krakkói papi szemináriumban fejezte be. 1946-ban szentelték pappá, két évvel később pedig filozófiából doktorált, a lublini és a krakkói egyetem etikaprofesszoraként tanított. Tanítványai ekkor nevezték Wujeknek, azaz „nagybácsinak”. 1958-tól ő lett Krakkó érseke, és Wyszyński mellett a másik legbefolyásosabb lengyel egyházi vezető.

 

Az új pápa, akit alig akartak meghívni a hazájába

 

A pápai kormányzást (pontifikátust) 1963-tól gyakorló VI. Pál aktívan hozzájárult a hidegháború enyhülési periódusához. Támogatta az atomfegyverek korlátozását és a helsinki biztonsági értekezlet céljait, kiváltképp ami az emberi jogi oldalt érintette. 1978-as halála után Szent Péter trónját I. János Pál foglalta el, akit derűs hangulata miatt a sajtó csak „nevető pápaként” emlegetett. Az új Szentatya pontifikátusa azonban igen rövid volt: 33 nap után egy szívinfarktus következtében elhunyt.

 

Az ismét összeülni kénytelen konklávé ekkor választotta pápává Wojtyłát, aki elődje iránti tiszteletből a II. János Pál nevet vette fel. 58 évesen foglalta el Szent Péter trónját – 1552 óta először nem olaszként, a történelemben először kelet-európaiként.

 

II. János Pál beiktatásán Gierek is részt vett. Hirtelen óriási nyomás nehezedett a LEMP-re: meghívják-e Lengyelországba az új egyházfőt? Gierek hosszas vitában meggyőzte Brezsnyevet, hogy a látogatást meg kell ejteni, mert több kárt okozna azzal, ha elmaradna. Azzal érvelt, hogy egy lengyelországi látogatásért cserébe el lehetne várni az egyháztól, hogy hagyjon alább az ellenzék támogatásával.

 

A szovjet pártvezető ezt nagy nehezen elfogadta, de mégis a következőt javasolta: „mondjátok meg neki, ő bölcs ember, hogy mondja azt, hogy megbetegedett és nem jön”.

 

A meghívás ennek ellenére végül megtörtént.

 

A mélyen katolikus lengyel társadalom számára leírhatatlan örömöt jelentett a pápa látogatása szülőföldjén. 1979. június 2. és 10. között 8-10 milliós tömeg hallgatta a szentatyát, aki mindvégig visszafogottan nyilatkozott, nem tett politikai kijelentéseket. Egyes mondatai mögöttes jelentését (mint például: „Krisztust nem lehet kiiktatni az emberiség történetéből,” vagy „ne csüggedjetek soha!”) azonban mindenki értette.

 

Gierek és a lengyel kommunisták tiszteletteljesen viselkedtek a pápával, a lakosságot azonban megfigyelés alatt tartották. A televízióban is igyekeztek manipulálni a látogatásról készült felvételeket: nem mutatták a pápát hallgató tömeget, annak nagyságára nem utaltak – sőt, előfordult, hogy egyszerűen kivágták, és inkább papokat, apácákat mutattak.

 

A következő évben induló Szolidaritás mozgalom és sztrájkhullám olyannyira megrengette a LEMP uralmát, hogy 1981-ben Wojciech Jaruzelski vezetésével kénytelenek voltak szükségállapotot elrendelni Lengyelországban. Nyolc év múlva a kommunista uralmi rendszer összeomlott Kelet-Európában.

 

Az utazó szentatya

 

II. János Pál volt a legtöbbet utazó katolikus egyházfő. Száznégyszer utazott külföldre, 1979 után többször is járt még hazájában, ahol Auschwitzban is lerótta tiszteletét, kétszer pedig ellátogatott Magyarországra is (1991-ben és 1996-ban). 

 

Nagy hangsúlyt fektetett a más felekezetekkel folytatott párbeszédre.

 

Személyében a katolikus egyház feje elsőként lépte át egy mecset küszöbét Damaszkuszban, de romániai látogatása során is először járt pápa ortodox többségű országban.

 

Meglátogatta II. Erzsébetet is, aki angol királynőként az anglikán egyház vezetője.

 

Utazásai nem voltak veszélytelenek: kétszer is megkíséreltek ellene merényletet. Az elsőt 1981. május 13-án Mehmet Ali Ağca követte el a római Szent Péter téren, amikor rálőtt a szentatyára. Ağca, a török Szürke Farkasok nevű ultranacionalista csoport tagjaként előzőleg már kioltotta egy baloldali újságíró életét, itt azonban zsoldosként hivatkozott magára. II. János Pál meglátogatta őt a börtönben és megbocsátott neki. Ağca azóta katolikus, 2010-ben szabadult.

 

II. JÁNOS PÁL ÉS MERÉNYLŐJE, ALI AĞCA TALÁLKOZÁSA KÉT ÉVVEL A MERÉNYLET UTÁN, 1983-BAN. FOTÓ: AFP.

 

Szinte napra pontosan az első merénylet után, 1982. május 12-én a portugáliai Fátimában egy Juan María Fernández y Krohn nevű spanyol pap akarta leszúrni, aki a kelet-európai pápában pedig kommunista ügynököt látott.

 

A modern tömegkommunikációs eszközök minden bizonnyal hozzájárultak népszerűsége növeléséhez. Sokak számára az ő személye tette ismét vonzóvá a katolicizmust.

 

Számos esetben kért bocsánatot az egyház történelmi bűnei miatt:

 

Galilei meghurcolásáért, az ellenreformáció során elkövetett bűnökért, Husz János megégetéséért, a keresztes háborúk és az inkvizíció okozta szenvedésekért, vagy a nőkkel szembeni igazságtalanságokért.

 

Pontifikátusát beárnyékolta, hogy ebben az időben kezdtek kipattanni a katolikus papság körein belüli szexuális visszaélésekkel kapcsolatos botrányok. Az abortusszal, fogamzásgátlással, eutanáziával, melegházassággal kapcsolatos nézetei miatt ugyanúgy érték kritikák, ahogyan a világ keresztény egyházainak egyesítéséért küzdő mozgalommal kapcsolatban is: egyesek az ökumenizmus szószólójaként tekintettek rá, mások szerint tevékenysége az ilyen jellegű folyamatokat inkább lelassította.

 

II. JÁNOS PÁL TEMETÉSE. FOTÓ: „BLUES BROTHER” / WIKIMEDIA

 

84 évesen, a történelem hetedik legidősebb pápájaként hunyt el tizenöt évvel ezelőtt, 2005. április 2-án. Ferenc pápa 2014-ben avatta szentté, melyhez a szükséges csodát egy orvosilag megmagyarázhatatlan gyógyulás jelentette.

 

NYITÓKÉP: II. János Pál 1979-ben Lengyelországban. Fotó: Instytut Pamięci Narodowej

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A függetlenként politizáló Bencsik János könyöradománynak tartja azt, és nemet nyomott a kezdeményezésre. Az okokat megkérdeztük tőle!

Az SZFE hallgatói táncoltak és énekeltek, mialatt az Országgyűlés megszavazta egyetemük alapítványi kézbe vonását, a tüntetésen megjelent Karácsony Gergely is. Fotók!

Rögös út vezetett a jobbikos német nemzetiségű politikus, Brenner Koloman parlamenti alelnökké választásáig.
Mutatjuk a részleteket!

Macron veszélyes játékot játszik, hiszen eddigi miniszterelnöke népszerűbb volt, mint ő maga. A friss kormánnyal újragondolhatja magát.

A Kovászna megyei kétezer fős Nagybaconban balkáni hangulat uralkodik: a regnáló polgármesterrel szemben elinduló független jelöltet a polgármester fia fenyegeti, míg a polgármester szerint ellene indult lejáratókampány és igaziból őt fenyegették meg.

Ötszáznál is több óriáscég véli úgy, hogy a Facebook nem tesz eleget a gyűlöletbeszéd terjedése ellen, ezért többé nem költenek pénzt reklámra a közösségi oldalon. A Facebook-alapító Mark Zuckerberg ennek ellenére nem esett kétségbe.

Pár napja az LMP, DK, Jobbik és Fidesz képvviselői szavazták meg a momentumos Balogh Csaba jogköreinek megnyirbálását, most Balogh vette vissza az LMP-s és DK-s alpolgármesterek jogosítványait.

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

A túrák csütörtökön 16 órakor és vasárnap 14 órakor indulnak, a félórás körbevezetés rövid koncerttel zárul.

A Magyar Asztronautikai Társaság 1994 óta tartó táborát ezúttal online rendezik meg július 9-én. Jelentkezési határidő: július 3.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás