+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Győri Boldizsár & Galavits Patrik
2020. május 14. csütörtök, 11:25
Van, aki szerint ezzel a bejelentéssel az EU-t akarja zsarolni a francia gyógyszeróriás.

Az Európai Unió legnagyobb gyógyszergyártócége, a párizsi székhelyű Sanofi vezérigazgatója szerdán egy interjúban bejelentette: először az Egyesült Államoknak fogja leszállítani a koronavírus elleni vakcinákat, ha azok elkészültek. A cég ugyanis korábban előszerződést kötött az Egyesült Államok erre szakosodott szervével, a BARDA-val (Biomedical Advanced Research and Development Authority), amely külföldi társfinanszírozóként 30 millió dollárral beszállt a cég koronavírus elleni vakcinafejlesztésébe.

 

A megállapodásukat illetően viszont eddig csak annyit lehetett tudni, hogy a BARDA csupán arra kötelezte a gyógyszergyártót, hogy a kifejlesztett vakcina egy részét amerikai földön kutassa ki, gyártsa le és értékesítse.

 

A BARDA nevű szövetségi szervet pontosan ilyen világjárványok esetére állította fel az amerikai kormány a H1N1-járvány kitörése után. A működésének a lényege, hogy amerikai adófizetők pénzével támogat egy-egy orvosi kutatást, ezért a végeredményt kötelező részben amerikai földön fejleszteni, gyártani és értékesíteni, a szabadalom viszont a cégé marad. „Ők invesztáltak abba, hogy megvédjék a népüket, és ismét beindítsák a gazdaságukat” – indokolta a cég brit vezérigazgatója, Paul Hudson, hogy miért az USA kap először a majdani vakcinából.

 

A menedzser saját becslése szerint „ez csupán napokban, esetleg hetekben mérhető késést jelent majd a világ többi országának” – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung, ám hozzáteszik azt is, hogy ez a becslés eleve nem tud pontos lenni. Az általános közfelháborodást csillapítandó a nyilatkozat után a cég kiadott egy közleményt, miszerint Európában is vannak gyártókapacitásaik, és ígéretes tárgyalások folynak a francia és német kormányokkal, illetve az Európai Unióval. 

 

Pontosan ezt a „vakcina-nacionalizmust” szerette volna elkerülni a francia és a német kormány, valamint az Európai Bizottság is, amikor az ENSZ-szel egyetértésben elkezdték sulykolni, hogy a jövőben megjelenő, koronavírus elleni gyógyszerek, vakcinák, a diagnózishoz szükséges tesztek majd egyenlő módon legyenek hozzáférhetőek minden ország számára. A Bill és Melinda Gates Alapítvány is hangsúlyozta: a fejlődő országokat sem kéne elfelejteni, ha majd megtaláltuk a vírus megfékezéséhez szükséges anyagokat.

 

De nem csak a Sanofi kivételez egy-egy országgal:

 

az Oxfordi Egyetemen a brit Astra Zeneca gyógyszergyártóval kooperációban zajló kísérletek gyümölcseit is először Nagy-Britannia számára bocsájtják majd rendelkezésre, mondta a cég vezérigazgatója, Pascal Soriot.

 

De ezeken túl is rengeteg helyen kutatják éppen a koronavírus elleni vakcinát Kínán és Németországon át az USA-ig.

 

A hír nyomán hamar megszülett az első kritika is: Christian Schubert, a Frankfurter Allgemeine Zeitung párizsi gazdasági tudósítója elismeri, hogy egy vakcina kifejlesztése kockázatos, és csillagászati összegekbe kerül (bár siker esetén a megtérülési rátája is mesés), de hangsúlyozza: egy világjárvány közepén a gazdasági szuverenitásra hivatkozni („aki először rendel, először szolgálják ki”) teljesen felelőtlen, és a gyógyszercégek ellen hangolja a közvéleményt.

 

Hozzáteszi: a Sanofi bejelentése közel jár az EU megzsarolásához, amivel még folynak tárgyalások a vakcináról, csupán nem olyan gyorsan haladnak, mint a centralizáltabb Egyesült Államokkal. Ráadásul azzal, hogy csak az Egyesült Államok (vagy akármelyik másik nemzetállam) kapja meg a vakcinát először, a kritikusok szerint nem lesz sokkal jobb az általános helyzet: továbbra sem fogunk tudni kereskedni, utazni, határokat megnyitni, az ebből fakadó globális recesszió pedig akkor is fájna a Sanofinak, ha ő lenne az egyedüli gyógyszercég a világon. 

 

CÍMLAPFOTÓ: A Sanofi frankfurt-hoechsti épülete. A cég fotója.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Gyurcsány önfeledt hughgrantezése, Jakab mackónacis moonwalkja, vagy Orbán lassúzása? Legyen tánc!

Prostituáltak tüntettek szombaton Hamburg piroslámpás negyedében, hogy újranyithassanak a munkahelyeik, amelyeket a koronavírus-járványra hivatkozva zártak be.

Az egyik legöldöklőbb elnökválasztási küzdelem folyik Lengyelországban. Izraelezés, oltásellenesség, Varsó kiárusítása és még sok más az elnökválasztási őrület utolsó napjaiban. Fotóriport Varsóból!

A budapesti főpolgármester nem áll bele a miniszterelnök-jelölti küzdelembe, pedig Márki-Zay nemrég még erre kérlelte. Karácsony azt is mondta: a fővárosi korrupcióellenes bizottság a saját koalíciós partnereinek is okozhat kellemetlen pillanatokat.

Legalábbis annál, mint amit eredetileg beismertek: a statisztikai hivatal teljesen új adatokat közöl erről a most kiadott jelentésében.

A tömeg az elhallgatott járványhelyzettel, a rossz egészségüggyel és az autoriter politikával elégedetlen; széljobbosok viszont újságírókra támadtak.

Belgrádban folytatódnak a rendszerellenes tiltakozások: a tüntetők „a vírus és a rezsim áldozataiért“ imádkoznak.

A hét kérdése

Vége a parlamenti szezonnak, vége a járvány durvábbik részének, és már rendeleti kormányzásra való felhatalmazása sincs Orbánnak, ideje hát megnézni, profitált-e ebből bármelyik párt. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Duda vs. Trzaskowski: a párharcot többek közt Pál Benedek, az Azonnali szerzője is értékeli július 14-én délután!

Az egyik legszebb pincesoron nyit ki a Planina borház július 31-én este. Vigyázat, sokac temperamentum + jó borok!

Ezt is szerettétek

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás