+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2020. április 24. péntek, 17:34
„Nem vagyunk már gyerekek – Misa miniszterelnök akar lenni!”: a posztszojvet térség talán legnagyobb visszatérője Miheil Szaakasvili volt grúz elnök. Alig, hogy leváltották hazájában, Ukrajnában kapott tisztséget és állampolgárságot a Majdan után. Kegyvesztett lett, de most kormánytisztségben térhet vissza, egyelőre ismeretlen célból. Egy biztos: ha kinevezik, abből balhé lesz, és Grúzia is megorrolhat az ukránokra. Elmagyarázzuk, miért.

A tavalyi ukrán parlamenti választás után már a második kormánya alakult meg márciusban Ukrajnának: először Olekszij Honcsaruk vezetésével alakult meg egy technokrata kabinet, majd miután januárban nagy port kavart, hogy egy kiszivárogtatott hangfelvételen a miniszterelnök Vologyimir Zelenszkij elnök hiányos gazdasági tudásán röhögcsélt, benyújtotta lemondását. Bár Zelenszkij ezt eleinte nem fogadta el, márciusban mégis kirúgta a kormányt, és Denisz Smihal vezetésével azóta új kormánya van az országnak.

 

Ez önmagában nem is annyira nagy hír, eddig is megesett, hogy sűrűn váltják egymást az ukrán kormányok, ám a Smihal-kabinetben most egy érdekes változtatást készülnek elfogadni: Grúzia korábbi botrányhős-elnökét, az Ukrajnába menekült, ott állampolgárságot kapó, majd attól megfosztott, majd azt tavaly újra visszakapó Miheil Szaakasvilit reformokért felelős miniszterelnök-helyettesi posztra jelölné az elnök. (A színészből lett elnökről és a kampányfilmnek is beillő sorozatáról itt írtunk részletesen.)

 

De hogyan kerülhet a bukott grúz elnök az ukrán kormányba? Egyáltalán akarja-e bárki, hogy bekerüljön? És miért tiltakozik mindez ellen annyira a grúz külügy?

 

Kilőtt a GDP, tele a börtönök

 

2013 októberét írjuk: Grúzia elnökét már 2004 óta Miheil Szaakasvilinek hívják. Gorbacsov külügyminisztere, Eduard Sevarnadze a Szovjetunió összeomlása után az újonnan függetlenné váló Grúzia elnöki székébe ejtőernyőzött, és ott is maradt 2004-es lemondásáig, melyet a 2003-as nyugat- és EU-párti rózsás forradalom előzött meg.

 

A hirtelen kinyíló politikai térben a nyugatos Szaakasvilit

 

83 százalékos részvétel mellett, a szavazatok 97 százalékával választották elnökké, aki két cikluson át, egészen 2013 végéig a helyén is maradt.

 

Harmadik ciklusért nem indulhatott, ebben az alkotmány megakadályozta.

 

Mégis, számos botránya ellenére egészen sikeres kilenc évet tudhatott maga mögött: a korábban meglehetősen szegény és korrupt Grúzia hevesen demokratizálódott, a korrupcióellenes reformok jól működtek, 2003 és 2013 között a gazdaság 70 százalékkal növekedett, és durván triplájára nőtt az egy főre jutó GDP is. Igaz, a reformoknak és a bűnözés visszaszorítát célzó büntető törvénykönyvnek volt egy árnyoldala is: olyan szinten megteltek a grúz börtönök, hogy népességarányosan Grúziában még (az ebben rekorder) Oroszországnál is több embert ítéltek letöltendő szabadságvesztésre.

 

Egy 2012-ben kiszivárgott videófelvétel pedig borzasztó börtönviszonyokat és a rabok megkínzását mutatta be. Nem csoda, hogy két ciklus után a Szaakasvili-ellenes hangok is egyre hangosabbak lettek, és mind az elnök, mind pártja elfáradt: mikor 2013-ban már nem indulhatott, Bidzina Ivanishvili, Grúzia leggazdagabb emberének pártja mind a parlamentben, mind az elnökválasztáson nagyon legyőzte Szaakasvilit és pártját.

 

Aki viszont a legkevésbé sem akart visszavonulni, igaz,

 

az ellenzéki győzelemmel egyre nyilvánvalóbb lett, hogy Grúziában nincsen maradása.

 

Az ügyészség elkezdte ugyanis felelősségre vonni elnökségének legzűrösebb akciói miatt, például a 2007-es (a rohamrendőrség bevetéséig javarészt békés) ellenzéki tömegtüntetések leverése, vagy korrupciós ügyek és hűtlen kezelés miatt. Az ügyészség 2017-ben már 11 év letöltendőt kért emiatt Szaakasvili fejére, 2018-ban pedig egy tbiliszi bíróság távollétében ítélte három év letöltendőre az elnököt, aki még elnöksége alatt elnöki kegyelmet adott a grúz belügyminisztérium négy, egy magasrangú banki tisztségviselő meggyilkolása miatt elítélt emberének. Ezt követően pedig szintén távollétében hat évre ítélték azért, mert a vádak szerint 2005-ben eltitkolta a bizonyítékokat egy akkori ellenzéki képviselő megverésével kapcsolatban.

 

Barátból ellenség

 

Az egyre ellentmondásosabb megítélésű Szaakasvili ekkor viszont már rég nem volt Grúziában, az ellene felhozott vádakat pedig azóta is politikailag motiváltnak tartja: jó érzékkel pártja 2012-es parlamenti, majd 2013-as elnökválasztási veresége után elhagyta az országot, és az Egyesült Államokban lett belőle egyetemi oktató. Amerikából pedig hangosan támogatta Ukrajna EU-párti forradalmát, az Euromajdant: nem véletlenül, hiszen ő is egy forradalom farvizén lett elnökké.

 

Mikor a Majdan sikere után a milliárdos oligarcha Petro Porosenko lett Ukrajna új elnöke, Szaakasvili számára véget ért az amerikai száműzetés: Porosenko és Szaakasvili ugyanis az egyetemről ismerték egymást, barátok voltak. Ezek után nem meglepő, hogy az exelnököt az új ukrán elnök ki is nevezte egy reformokért felelős tanácsadó testület elnökévé, sőt, Ukrajna egyik legfontosabb régiója, az odesszai terület kormányzójává is Szaakasvilit tette meg.

 

Amihez a grúz politikus ukrán állampolgárságot kapott – ez nem jött neki rosszul, hiszen grúz állampolgárságától időközben meg is fosztották. Mégis, az odesszai álom nem sokáig tartott Szaakasvilinek, Porosenkóval való viszonya elmérgesedett, és miután egyre többször kezdte kritizálni a kormányt, az elnököt, és úgy általában az országban elburjánzó korrupciót, csupán másfél évvel odesszai kinevezése után lemondott, tanácsadói tisztségéből menesztették. Eleinte magas támogatottsága is összeomlott, 2015 végén még Ukrajna legnépszerűbb politikusa volt 43 százalékos tetszési indexszel, ez 2017 áprilisára 18 százalékra olvadt.

 

Ha Szaakasvili élete eddig nem lett volna kalandos, ezután biztosan azzá vált: 2017 közepén

 

Porosenko indoklás nélkül megfosztotta ukrán állampolgárságától az időközben korrupcióellenes pártot szervező politikust, aki így hontalanná vált.

 

Grúziába való kiadatásától tartva Szaakasvili Lengyelországba, majd Litvániába menekült, de meggondolta magát, és bejelentette Ukrajnába való visszatérését: Lengyelországon keresztül útlevél nélkül próbált átjutni a határon, és mikor a határőrök megtagadták tőle a belépést, több száz támogatója törte át a határt és menekítette át Ukrajnába. Ott is maradt egy fél évig, mikor a határsértés miatt ismét kiutasították, és Hollandiába menekült.

 

„Nem csinálok show-t, kinőttem belőle”

 

Nem sokat kellett viszont maradnia: Ukrajnában hamar változott a politikai széljárás, és a sértett Porosenko távozott az elnöki székből. Az új államfő, a népszerű sorozathős-színész-komikus Vologyimir Zelenszkij tavaly májusban hamar vissza is állította Szaakasvili ukrán állampolgárságát, aki így visszatérhetett második hazájába. Úgy tűnt, ezzel végleg lezárul egy korszak: Szaakasvili pártja a tavalyi parlamenti választásokon fél százalékot sem ért el, Porosenkót leváltották, és Ukrajna új elnöke egy másik jelentős oligarcha, Ihor Kolomojszkij érdekköréből kerül ki.

 

Meglepő módon azonban az erősen megtépázott renoméjú exelnök számára az új ukrán kormányban is maradt feladat:

 

szerdán Szaakasvili bejelentette, kapott egy ajánlatot Zelenszkijtől, hogy legyen belőle reformokért felelős miniszterelnök-helyettes

 

Denisz Smihal új, a lemondatott Honcsaruk utáni kormányában.

 

Hogy miért is van szükség a már Ukrajnában is leszerepelt Szaakasvili részvételére az új kormányban? Egyelőre ezt még senki sem tudja, de a bne IntelliNews tudósítása szerint meglehet, hogy az egyre nagyobb befolyással bíró belügyminiszter, a Kolomojszkijhoz közelálló Arszen Avakov háttérbe szorítása a cél. Szaakasvilinek ugyanis már a Porosenko alatt is miniszterkedő, rendkívül befolyásos Avakovval hírhedten feszült a viszonya.

 

Zelenszkijt tavaly sokan látták Kolomojszkij bábjának az elnöki székben: a sorozat, amely elnökké tette őt, Kolomojszkij saját tévéjén futott, és az oligarcha emberei megvetették a lábukat az előző, már megbukott miniszterelnök, Olekszij Honcsaruk kormányában is. Az elnök ugyanakkor a közelmúltban egyre több olyan lépést tesz, ami arra enged következtetni: próbálja magát minél jobban függetleníteni az oligarchától, és úgy sakkozik a kormánytagokkal, hogy Kolomojszkij befolyása minél inkább csökkenjen. Persze Szaakasvili kinevezése mögött a hivatalos indoklás nem ez: az elnök sajtósai azt nyilatkozták az Interfax ukrán hírügynökségnek, hogy inkább Szaakasvili tapasztalatára van szükség, „aki ismert figura a nemzetközi színtéren, és a reformok sikeres implementációjában bizonyított a tapasztalata”.

 

Mégis, a hír nagy felzúdulást keltett, és nemcsak az ukrán belpolitikában: a fentiek miatt talán érthető módon a grúz külügy bejelentette:

 

a minimum az, hogy visszahívnák a Kijevbe akkreditált nagykövetüket is, ha Szaakasvilit kineveznék,

 

„kategorikusan elfogadhatatlan” ugyanis az, hogy egy Grúziában körözés alatt álló személy kapjon ilyen fontos tisztséget a kormányban, ez pedig az ukránok részéről barátságtalan és elfogadhatatlan lépés lenne a grúzok szerint.

 

De még közel sincs kőbe vésve, hogy Szaakasvilit a parlament valóban ki is nevezi miniszterelnök-helyettessé: Zelenszkij pártja, a Nép Szolgája parlamenti frakciója egyelőre nem bólintott rá a politikus jelölésére, és hogy miért, arra talán a fentiek után rájöhettetek. Szaakasvili ugyanis kitűnően tud lavírozni, és mikor már úgy tűnt, vége a politikai karrierjének akkor is képes visszatérni. Nem véletlen, hogy az Ukrainszka Pravdának egy informátor a Nép Szolgájából le is nyilatkozta, hogy egyelőre nincs konszenzus Szaakasviliről:

 

„Nem vagyunk már gyerekek, – Misa miniszterelnök akar lenni!”

 

– nyilatkozta név nélkül egy kormánypárti. A kinevezésről így csak jövő héten születhet döntés, addig pedig Misának a frakció 70 százalékának támogatását kéne megszereznie. Máskülönben ugrik a kinevezés.

 

Kérdés, hogy Szaakasvili vajon képes-e megmaradni az ukrán elit kegyeiben a Porosenko-érával ellentétben. Egy biztos: ő nagyon próbálkozik. Csütörtökön azt nyilatkozta, nem is érdemes abban reménykedni, hogy valaha is támadná Zelenszkijt. Mikor a médiában erről kérdezték, azt felelte, „teljes baromság”, hogy ilyenre készülne, nem is készül show-t csinálni, „kinőttem már abból” – mondta.

 

BORÍTÓKÉP: Miheil Szaakasvili / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár azt is elmondta, hogy miért döntöttek úgy, hogy az óvodákat és az általános iskolák alsó tagozatait még áprilisban kinyitják.

Cak az oltás első dózisát kapta meg. A kormány időközben ígéretet tett a rendszer pontosítására.

Ismert emberek fognak oltásra buzdítani minket, a cél nyolcmillió magyar beoltása, Gulyás szerint a Szputnyik a nyugati vakcináknál is jobb. Ez történt a kormányinfón!

Kolozsváron nemcsak a lakhatás, a kultúra is többe kerül, mint máshol. A Székelyföldön minden olcsóbb, Kézdivásárhely a legolcsóbb, magyar lakossággal is rendelkező város.

A heti Tsúfos Tükör megmutatja, miért örülhetünk a fővárosban épülő kínai egyetemnek.

A 2019-es önkormányzati választáson Pikó András mögé álltak be, és most sem állítanak saját jelöltet a VIII. kerületben.

Ebből nyáron akár óriási káosz is lehet: minden egyes EU-tagállam maga döntheti el, hogy elfogadja-e az EMA-engedéllyel nem rendelkező vakcinákat.

A hét kérdése

A hatpárti ellenzéki szövetség szerint felesleges a regisztráció, elég lenne felmutatni a TAJ-kártyát, hogy beoltsanak valakit a covid ellen. Szerinted?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás