+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. március 31. kedd, 20:42
Van-e olyan beteg, akit már nem érdemes intenzív osztályra küldeni a koronavírus-járványban? Nagyon mást gondol erről az olasz és a holland egészségügy. És mennyit ér meg egy élet az államnak?

Hollandia a mára már beijedt britek mellett hosszú ideig a nyájimmunitás kialakulásával akarta kezelni a koronavírust, Mark Rutte jobboldali kormányfő szerint ugyanis eleve figyelni kell arra: az koronavírus elleni harc, a betegek és idősek megmentése, védelme nem mehet teljesen a gazdaság totális kárára.

 

A 16 milliós Hollandiában jelenleg 1100 koronavírus-fertőzöttnek és további 500 egyéb betegségben szenvedőnek lenne helye az intenzív osztályokon. Csak összehasonlításképpen: a 12 millió lakosú német tartományban, Bajorországban több, mint négyezer intenzívágy van. A 60 milliós Olaszországban ez a szám jelenleg valamivel több, mint ötezer.

 

Hollandia is megkezdte tehát új intenzív ágyak bevonását: a holland közszolgálati média információi szerint ezen a héten már 2400 fölé tudják emelni a szabad intenzív ágyak számát, de Diederik Gommers, a holland intenzív terápiás orvosok szövetségének elnöke azonban azt is elmondta:

 

olyan betegeket, akiknek nincs esélyük a túlélésre, vagy csak nagyon alacsony lenne a még várható élettartamuk, eleve nem vesznek már fel.

 

Magas életminőséget, nem mindenképpeni túlélést biztosít a holland egészségügy

 

Ez az egészségpolitika nem a koronavírussal jelent meg, Hollandiában ugyanis nem az élet mindenáron való megmentésére, hanem egy egészséges élet biztosítására törekszenek – azaz inkább azon szakaszokba fektetnek, amelyek az intenzív osztály előtt merülnek fel.

 

Marianne Brackel, a betegeket képviselő IC-Connect vezetője a holland közmédiának elmondta: a holland egészségügy nem az élet meghosszabbítására, hanem az életminőség növelésére törekszik, éppen ezért eddig is csak korlátozottan vettek fel az intenzív osztályok nagyon idős vagy túlélésre eleve kevés eséllyel rendelkező betegeket.

 

„A holland orvosok megpróbálják elkerülni az értelmetlen beavatkozásokat, ha nincs nagy esély a gyógyulásra, akkor ott a fájdalmak mérséklése már csak a cél”

 

– magyarázta Brackel.

 

A holland közmédia is hangsúlyozza, hogy a pragmatikus holland hozzáállás – amely az élet minőségét, nem mindenképpeni tartamát akarja növelni – számos országban teljesen elképzelhetetlen gondolat. Példaként jelenik meg az olasz egészségügy, amely jelenleg is azért túlterhelt, mert akár olyan, teljesen beteg százéves embereket is intenzív osztályra küldenek, akiknek vagy eleve nincs már esélyük túlélni, vagy ha túl is élnek, úgysem élnek már hosszú ideig.

 

Hasonló politikát követ Németország is, amely a maga majdnem 30 ezer intenzív ágyával valóban tudja azokat is kezelni, akikről a holland egészségügy már lemondana (és csak a fájdalomcsillapításra koncentrálna).

 

Hans-Jürgen Heppner német orvosprofesszor a holland közmédiának azonban elmondja: a német vagy olasz filozófia nem feltétlenül jobb, ugyanis szerinte a németeknél is el fog jönni az a pillanat (az olaszoknál már el is jött), amikor a betegek száma túllépi a kapacitásokat. Egy ilyen helyzet a német és olasz egészségügyet és társadalmat sokként fogja érni, ezzel szemben a holland társadalom jobban fel van erre készülve, elvégre ott régóta ez a gyakorlat. De ez azt is jelenti, hogy

 

a holland orvosi jogban nagyon pontosan meg van határozva, mikortól lehet valakiről lemondani – ezt a filozófiát pedig a holland társadalom el is fogadta.

 

Bert Keiser holland orvos éppen ezért bízik abban, hogy Hollandiában nem lesznek északolasz állapotok, ahol szerinte elkövették azt a „hibát”, hogy nagyon idős és beteg emberekkel pakolták teli először az intenzív osztályokat – elvégre ők szorultak leghamarabb kezelésre –, és emiatt akkor, amikor a fiatalabb és még megmenthető betegek jöttek, súlyos ágyhiányok alakultak ki. Keiser ezért dicsérte a saját holland „nyugodtságukat”, amely „magas életminőségre és szép halál biztosítására törekszik”, nem a mindenáron való életben tartásra.

 

60 ezer eurónál nem ér többet egy idős ember élete?

 

Ira Helsloot, a nijmegeni Radboud Egyetem biztonságpolitikai professzora szerint érzelmileg lehetnek nagyon fájdalmasak az olaszországi képek, de igenis racionálisan fel kell tenni az olasz életmentés előnyeinek és hátrányainak kérdését. Helsloot a De Volkskrant holland napilapnak nyilatkozva

 

„teljességgel felelőtlennek” nevezi azon országokat, amelyek teljesen leállítják a gazdaságot, az iskolákat azért, hogy sokszor idős és eleve beteg embereket védjenek meg.

 

Helsloot úgy látja: a helyzet nagyon egyszerű: „kevesebb dolgozó ember, kevesebb adó; kevesebb adó, rosszabb egészségügy a jövőben” – azaz szerinte a mai rendkívüli politika a ma még egészséges generációk egészségügyét teszi kockára.

 

Helsloot szerint ki kell mondani: szomorú, ha meghal egy hetvenéves ember, de még szomorúbb, ha egy negyvenéves. Éppen ezért mondja azt:

 

emberi életet csak akkor érdemes megmenteni, ha annak költségei egy emberre vetítve nem lépik át a 60 ezer eurót, ugyanis minden plusz életév legfeljebb ennyi haszonnal jár a nemzetgazdaság számára

 

– azaz minél kisebb az esély egy hosszú életre a felépülés után, annál kevésbé éri meg a beteget megmenteni. A rá szánt pénzt ugyanis szerinte arra kellene költeni, aki ezt munkájával aztán visszaadja a gazdaságnak.

 

Helsloot szerint jelenleg az zajlik, hogy a világ gazdaságilag térden lövi magát, hogy megmentsen annyi idős és beteg embert, amelynek fele egy átlagos influenzajárvány idején is el szokott hunyni. Példaként említi, hogy Hollandiában évente 2500 ember hal meg influenzában, és szerinte ennek kétszerese lesz a koronavírus-áldozatok száma.

 

NYITÓKÉP: Az északolasz bergamói kórház a koronavírus-járványban, képkivágás a Skynews riportjából

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A főpolgármester szerint Budapestnek több tízmilliárdos bevételkiesést jelent a jövő évi költségvetés tervezete, ami nem indokolható a járvány okozta általános recesszióval.

És még véletlenül sem a Fideszről beszélünk: a máltai Munkáspárt a közelmúlt legnagyobb politikai botránya ellenére visz mindent a közvélemény-kutatásokban.

Voltak, akik kritizálták, hogy ezzel a határőrök az emberek magánéletében turkálnak: most már hivatalos nyilatkozatot kell tenni arról, hogy kapcsolatban vannak, így szabad a beutazás.

Összesen már 1836-an gyógyultak fel a betegségből, míg 499 az eddigi halálos áldozatok száma.

Miután konfliktusmentesen nem bonyolítható le a jobbikos Sneider Tamás leváltása a parlament alelnöki székéből, a volt EP-képviselő Balczó Zoltán köszöni, de nem kér a jelölésből.

A manipulált kibocsátási adatok miatt a vásárlónak joga van kártérítést követelni a Volkswagentől, mondta ki a német legfelsőbb bíróság.

A koronavírus-járvány terjedésének lassulásával a vakcinalicit kezdődik a nagyhatalmak között.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Az Azonnali publicistája a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezésről vitázik online május 25-én este 8-tól!

Az Azonnalin rendszeresen publikáló Szalai Máté is elemzi a Külügyi Intézet online beszélgetésén, május 26-án!

Ezért beszélget az űrhajóssal május 27-én Szujó Zoltán.

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

Ezt is szerettétek

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Miért csapott látványos hisztiket az akkori román miniszterelnök Trianonban, miközben megkapták Erdélyt, a Bánság nagyobb részét és a Partiumot?

Twitter megosztás Google+ megosztás