+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. március 31. kedd, 20:42
Van-e olyan beteg, akit már nem érdemes intenzív osztályra küldeni a koronavírus-járványban? Nagyon mást gondol erről az olasz és a holland egészségügy. És mennyit ér meg egy élet az államnak?

Hollandia a mára már beijedt britek mellett hosszú ideig a nyájimmunitás kialakulásával akarta kezelni a koronavírust, Mark Rutte jobboldali kormányfő szerint ugyanis eleve figyelni kell arra: az koronavírus elleni harc, a betegek és idősek megmentése, védelme nem mehet teljesen a gazdaság totális kárára.

 

A 16 milliós Hollandiában jelenleg 1100 koronavírus-fertőzöttnek és további 500 egyéb betegségben szenvedőnek lenne helye az intenzív osztályokon. Csak összehasonlításképpen: a 12 millió lakosú német tartományban, Bajorországban több, mint négyezer intenzívágy van. A 60 milliós Olaszországban ez a szám jelenleg valamivel több, mint ötezer.

 

Hollandia is megkezdte tehát új intenzív ágyak bevonását: a holland közszolgálati média információi szerint ezen a héten már 2400 fölé tudják emelni a szabad intenzív ágyak számát, de Diederik Gommers, a holland intenzív terápiás orvosok szövetségének elnöke azonban azt is elmondta:

 

olyan betegeket, akiknek nincs esélyük a túlélésre, vagy csak nagyon alacsony lenne a még várható élettartamuk, eleve nem vesznek már fel.

 

Magas életminőséget, nem mindenképpeni túlélést biztosít a holland egészségügy

 

Ez az egészségpolitika nem a koronavírussal jelent meg, Hollandiában ugyanis nem az élet mindenáron való megmentésére, hanem egy egészséges élet biztosítására törekszenek – azaz inkább azon szakaszokba fektetnek, amelyek az intenzív osztály előtt merülnek fel.

 

Marianne Brackel, a betegeket képviselő IC-Connect vezetője a holland közmédiának elmondta: a holland egészségügy nem az élet meghosszabbítására, hanem az életminőség növelésére törekszik, éppen ezért eddig is csak korlátozottan vettek fel az intenzív osztályok nagyon idős vagy túlélésre eleve kevés eséllyel rendelkező betegeket.

 

„A holland orvosok megpróbálják elkerülni az értelmetlen beavatkozásokat, ha nincs nagy esély a gyógyulásra, akkor ott a fájdalmak mérséklése már csak a cél”

 

– magyarázta Brackel.

 

A holland közmédia is hangsúlyozza, hogy a pragmatikus holland hozzáállás – amely az élet minőségét, nem mindenképpeni tartamát akarja növelni – számos országban teljesen elképzelhetetlen gondolat. Példaként jelenik meg az olasz egészségügy, amely jelenleg is azért túlterhelt, mert akár olyan, teljesen beteg százéves embereket is intenzív osztályra küldenek, akiknek vagy eleve nincs már esélyük túlélni, vagy ha túl is élnek, úgysem élnek már hosszú ideig.

 

Hasonló politikát követ Németország is, amely a maga majdnem 30 ezer intenzív ágyával valóban tudja azokat is kezelni, akikről a holland egészségügy már lemondana (és csak a fájdalomcsillapításra koncentrálna).

 

Hans-Jürgen Heppner német orvosprofesszor a holland közmédiának azonban elmondja: a német vagy olasz filozófia nem feltétlenül jobb, ugyanis szerinte a németeknél is el fog jönni az a pillanat (az olaszoknál már el is jött), amikor a betegek száma túllépi a kapacitásokat. Egy ilyen helyzet a német és olasz egészségügyet és társadalmat sokként fogja érni, ezzel szemben a holland társadalom jobban fel van erre készülve, elvégre ott régóta ez a gyakorlat. De ez azt is jelenti, hogy

 

a holland orvosi jogban nagyon pontosan meg van határozva, mikortól lehet valakiről lemondani – ezt a filozófiát pedig a holland társadalom el is fogadta.

 

Bert Keiser holland orvos éppen ezért bízik abban, hogy Hollandiában nem lesznek északolasz állapotok, ahol szerinte elkövették azt a „hibát”, hogy nagyon idős és beteg emberekkel pakolták teli először az intenzív osztályokat – elvégre ők szorultak leghamarabb kezelésre –, és emiatt akkor, amikor a fiatalabb és még megmenthető betegek jöttek, súlyos ágyhiányok alakultak ki. Keiser ezért dicsérte a saját holland „nyugodtságukat”, amely „magas életminőségre és szép halál biztosítására törekszik”, nem a mindenáron való életben tartásra.

 

60 ezer eurónál nem ér többet egy idős ember élete?

 

Ira Helsloot, a nijmegeni Radboud Egyetem biztonságpolitikai professzora szerint érzelmileg lehetnek nagyon fájdalmasak az olaszországi képek, de igenis racionálisan fel kell tenni az olasz életmentés előnyeinek és hátrányainak kérdését. Helsloot a De Volkskrant holland napilapnak nyilatkozva

 

„teljességgel felelőtlennek” nevezi azon országokat, amelyek teljesen leállítják a gazdaságot, az iskolákat azért, hogy sokszor idős és eleve beteg embereket védjenek meg.

 

Helsloot úgy látja: a helyzet nagyon egyszerű: „kevesebb dolgozó ember, kevesebb adó; kevesebb adó, rosszabb egészségügy a jövőben” – azaz szerinte a mai rendkívüli politika a ma még egészséges generációk egészségügyét teszi kockára.

 

Helsloot szerint ki kell mondani: szomorú, ha meghal egy hetvenéves ember, de még szomorúbb, ha egy negyvenéves. Éppen ezért mondja azt:

 

emberi életet csak akkor érdemes megmenteni, ha annak költségei egy emberre vetítve nem lépik át a 60 ezer eurót, ugyanis minden plusz életév legfeljebb ennyi haszonnal jár a nemzetgazdaság számára

 

– azaz minél kisebb az esély egy hosszú életre a felépülés után, annál kevésbé éri meg a beteget megmenteni. A rá szánt pénzt ugyanis szerinte arra kellene költeni, aki ezt munkájával aztán visszaadja a gazdaságnak.

 

Helsloot szerint jelenleg az zajlik, hogy a világ gazdaságilag térden lövi magát, hogy megmentsen annyi idős és beteg embert, amelynek fele egy átlagos influenzajárvány idején is el szokott hunyni. Példaként említi, hogy Hollandiában évente 2500 ember hal meg influenzában, és szerinte ennek kétszerese lesz a koronavírus-áldozatok száma.

 

NYITÓKÉP: Az északolasz bergamói kórház a koronavírus-járványban, képkivágás a Skynews riportjából

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Jaroslav Haščák őrizetbe vételével Szlovákia legnagyobb, kilenc éve húzódó korrupciós botrányában is áttörés jöhet.

Felesleges, hasznavehetetlen, messzi földön gyártott ajándéktárgyak helyett kultúrértékkel bíró, elvitathatatlan funkcionalitású és finom dolgot a fa alá!

Dúró Dóráék jöttek, égettek, sepregettek, hazamentek az Erdéllyel való egyesülésről szóló román nemzeti ünnep napján.

A Fidesz évtizedes sikerének két alapeleme terén is komoly kihívásokkal néz szembe a járvány miatt Orbán Viktor. A Paradigma Intézet az Azonnalin!

Mostantól december 24-ig minden egyes nap adunk egy karácsonyi ajándéktippet. Kreatívat, jót, webáruházmenteset.

Ivan Korčok a Szlovákia melletti kiállást tartja a kötelességének, szerinte a V4-es partnereknek hozzá kell szokniuk, hogy Szlovákiának is lehet véleménye.

Erről számolt be az ENSZ segélyezésért felelős vezetője, aki jövőre 35 milliárd dollárból akar segíteni a rászorulókon.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ott laksz, és ott is parkol a kocsid? Az önkormányzattal megvitathatod az egészet december 2-án este 6-tól.

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás