A felvidéki magyarok 30 százaléka szlovák pártot ikszelt

Azon magyaroknak, akik nem a két magyar lista egyikét ikszelték, nem különösebben számított, hogy az egyes szlovák pártoknak van-e magyar vonatkozásuk.

A múlt szombati szlovákiai választásokon mindkét induló magyar lista elhasalt az ötszázalékos küszöbön, az eddig parlamenti Híd-párt még az állami támogatáshoz szükséges három százalékot se ugrotta meg. De a várakozásai alatt, azaz a négy százalékot se hozva, maradt immáron negyedszerre egy választáson parlamenten kívül a Magyar Közösség Pártja, amelynek nem sok plusz voksot hoztak újsütetű szövetségesei, az Összefogás és a Magyar Fórum. Emiatt ott meg is indult már az egymásra mutogatás.

Ami azonban mindenképpen a választások tanulsága, hogy

miközben a szlovák szavazók nyolc-tíz százaléka magyar nemzetiségű vagy anyanyelvű. (A magyar anyanyelvűek száma azért nagyobb, mint a nemzetiségé, mert számos romának magyar az anyanyelve.) Azaz a magyarok egy jelentős része szlovák pártot ikszelhetett.

A szlovákiai Focus közvélemény-kutató a Markíza magántelevízió számára meg is mérte, hogy kire szavazhattak a magyar szavazók. A versenyt itt a Magyar Közösségi Összefogás nyerte, de

Bugár Béla pártja viszont csak a magyarok ötödének kellett. Mivel a Robert Ficoval, majd Peter Pellegrinivel való közös kormányzás miatt a Híd liberális szlovák szavazói már 2016-ban leléptek, Bugár legfeljebb abban bízhatott, hogy a pártot a romák és a ruszinok – akik között hagyományosan erősebb – elég számban választják. De látható, ez sem volt elég.

És ezután jönnek a szlovák pártok:

Az, hogy egy párt mennyire tartotta fontosnak a kisebbségi ügyeket, egyáltalán folytatott-e magyarnyelvű kampányt is, kevéssé látszik befolyásolni a magyarokat.

Tíz százalékuk a választást megnyerő OĽaNO-ra szavazott. A pártnak Grendel Gábor személyében van ugyan magyar nemzetiségű vezető politikusa, de Grendel nem különösebben profilírozta magát kisebbségiként, az Igor Matovič vezette pártnak magyarnyelvű plakátjai se voltak. Azaz aki magyarként rászavazott, vélhetően egyszerűen felült ugyanazon Fico- és korrupcióellenes populizmusra, amely a szlovákoknál is bejött.

– lehet, ők azok, akik hallgattak Orbán Viktorra, aki már tavaly leszögezte: ő Pellegrininek drukkol. A Smert követi majdnem három százalékkal a jobboldali populista Sme rodina, amelynek szintén nincs magyar politikusa, valamint a neonáci Kotleba-párt, amely azonban be is vitt egy magyart a pozsonyi parlamentbe: Šimkó József rimaszombati polgármester Kotleba listáján szerzett mandátumot, ezzel

Azon Progresszív Szlovákiát, amelynek magyar platformja és a listáján több magyar jelöltje is volt, még Andrej Kiska pártja is megelőzte, pedig ők aztán tényleg alig mutattak bármi érdeklődést a magyar ügyek iránt. Kiskára a magyarok 2,5 százaléka, a progresszívokra 2,3 százaléka szavazott.

Valamivel egy százalék felett teljesített a magyarok között a neoliberális, EU-szkeptikus SaS, amelynek listáján Filip Mónika személyében volt magyar. A Jó Választás pártnak, amely a szlovákok között se ugrotta meg a parlamenti küszöböt, még az se tett jót, hogy náluk tényleg befutó helyen szerepelt Cséfalvay Katalin: a párt a magyarok között 0,8 százalékot kapott csak.

Ami látható, hogy egyrészről a magyarok felének fontos már csak a tiszta etnikai képviselet, és ha még a Hidat is beleszámoljuk, akkor is immáron a magyarok több, mint negyede kész szlovák pártra szavazni. Másrészről pedig

se a progresszívoknak, se a neoliberálisoknak, se a Jó Választásnak nem hozott ez túl sokat a magyarok között. Azaz aki eldöntötte, hogy szlovák pártra szavaz, az már tényleg kizárólag a szlovák szempontok szerint teszi.

NYITÓKÉP: A Progresszív Szlovákia pozsonyi plakátjai szlovákul, de magyarul se értek többet / Bukovics Martin, Azonnali