+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Szeghalmi Örs
2020. február 13. csütörtök, 15:09
Szerintük az egyetemi autonómiát sérti, ha magyarul is kell egyetemi felvételit szervezni, sőt, a törvény az RMDSZ-t is „egyenrangúvá tenné az oktatási minisztériummal”.

A Népi Mozgalom Párt (PMP) megtámadja az alkotmánybíróságon az oktatási törvénynek az RMDSZ kezdeményezésére elfogadott módosításait, amennyiben Klaus Johannis államfő kihirdeti ezeket  nyilatkozta csütörtökön az alakulat ügyvezető elnöke, Marius Paşcan képviselő. A módosítások egyik kezdeményezője, Novák Csaba Zoltán szenátor furcsállja ezt, mivel  mint állítja  a PMP szenátorai is megszavazták a tervezetet, derül ki az Agerpres beszámolójából.

 

Băsescuék: Gyakorlatilag hivatalossá tennének egy másik nyelvet!

 

Csütörtöki sajtótájékoztatóján Paşcan kiemelte, ha Johannis elnök kihirdeti a szenátus által hétfőn döntő házként elfogadott törvénycsomagot, alakulata alkotmányossági kifogást emel majd ellene.

 

A PMP-s politikus többek között

 

azt a módosítást kifogásolja, amely kötelezné az egyetemeket, hogy a nemzeti kisebbségek nyelvén is megszervezzék a felvételi vizsgákat, akkor is, ha a jelentkező román tannyelvű szakra felvételizik.

 

„Eszerint a vizsgáztató tanárnak ismernie kell a kisebbségek nyelvét, és a tételeket is a kisebbségek nyelvén kell megfogalmazni, akkor is, ha az adott egyetemen nincs magyar tannyelvű szak. Ez nagymértékben sérti az egyetemi autonómia elvét”  véli Paşcan.

 

A képviselő hozzátette, az egyik elfogadott módosító javaslat szerint magyar tannyelvű osztályokat kizárólag „a nemzeti kisebbséget a Románia Parlamentjében képviselő szervezet”, azaz az RMDSZ jóváhagyásával lehet létrehozni vagy megszüntetni, „vagyis az RMDSZ egyenrangú lenne az oktatási minisztériummal”  mondta.

 

A PMP-s törvényhozó szerint a jogszabály amellett, hogy sérti az egyetemi autonómia elvét,

 

diszkriminatív és alkotmányellenes, célja úgymond egy másik nyelv hivatalossá tétele.

 

Paşcan úgy véli a törvény egy újabb szeparatista etnikai támadás Románia mint szuverén és független, egységes és oszthatatlan nemzetállam ellen.

 

RMDSZ: De hát Băsescuék is  megszavazták!

 

Novák Csaba Zoltán RMDSZ-es szenátor szenátor erre reagálva rámutatott, a PMP döntése, hogy megtámadja-e vagy sem a törvénycsomagot az alkotmánybíróságon, de furcsának tartja Paşcan kijelentéseit, mivel PMP-s kollégái közül is többen megszavazták a jogszabályt.

 

„A törvényt 73 támogató vokssal és 35 tartózkodás mellett fogadta el a szenátus,

 

egyetlen kolléga sem szavazott ellene. Ahelyett, hogy javaslatokkal jönnének, ilyen provokációval állnak elő”

 

fogalmazott Novák, aki szerint pusztán politikai megfontolások húzódnak e hozzáállás hátterében.

 

Az egyetemi felvételit érintő módosítás kapcsán kiemelte, ennek lényege, hogy az addig tanulmányaikat anyanyelvükön folytató kisebbségi diákok ugyanolyan esélyekkel induljanak a felvételi vizsgán, mint román társaik. Novák hozzátette, tudomása szerint a Bukaresti Műegyetem jelenleg is lehetőséget biztosít az anyanyelven zajló felvételire.

 

NYITÓKÉP: Traian Băsescu az EPP zágrábi kongresszusán 2019 novemberében. Fotó: Bakó Bea / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az Európa Kulturális Fővárosa-program keretében a horvát tengerparti város egy toronyházára vörös üvegszilánkokból álló ötágú csillagot helyeztek ki.

Grafikonokon mutatjuk, hogyan terjed a járvány Magyarországon és a környező országokban.

Donald Tusk nem hiszi, hogy a Fideszt még meg lehetne győzni arról, hogy térjen vissza a néppárti elvekhez. És ami az EPP-elnök szerint nehezíti a dolgot: a pártok többsége lapít, mert a pártegységet félti.

Nagy a valószínűsége annak, hogy inkább emberi lustaság és tudatlanság áll a háttérben, mintsem a hatalom által irányított cenzúra és keresztényellenesség.

A franciaországi fertőzésszámok növekedése kihat a francia közvéleményre is: egy felmérés szerint hatalmas többség tartana elfogadhatónak egy legalább kéthetes (de akár hosszabb) teljes lockdownt.

Az október elsejétől életbe lépő szigorúbb szabályok a rendezvényeket, a maszkviselést és a vásárlást is érintik.

Beismerik, hogy kevés idejük volt a fejlesztésre, de szerintük jól csináltak mindent.

A hét kérdése

Két tévéinterjú, esszé, nyílt levél, egy uniós biztos lemondatása. Orbán Viktor még saját rajongóit is meglepte, hogy ennyire aktív lett a médiában. Mi folyik itt?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Vitatható ökopolitika Schiffer Andrással október 3-án.

Ezt is szerettétek

A tíz, legrövidebb idő alatt helyes megfejtést beküldő versenyző iskolája egy-egy nagy értékű okosbútorral lesz gazdagabb.

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Twitter megosztás Google+ megosztás