+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szeghalmi Örs
2020. február 11. kedd, 15:15
Élesedett megint az a terv, hogy egyazon napon tartsák a parlamenti választást, valamint az önkormányzatit Romániában. Már szó volt erről, de akkor olyan előjellel, hogy ez nem lehetséges. Most épp olyannal, hogy mégis az.

Erősödnek azok a hangok, amelyek szerint titkos háttéralku lehet a két legnagyobb, rivális romániai párt között, hogy kierőszakolják az előrehozott választásokat. Mint arról beszámoltunk, az idő előtti parlamenti választásokat a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL), valamint az azt támogató Klaus Johannis államfő szorgalmazza leginkább, ugyanis a felmérések szerint ez a politikai oldal győzne, ha idén az eredetileg tervezett tél helyett már nyár elején megtarthatnák a voksolást.

 

Ehhez azonban számos jogi akadályt kell legyőzniük, mivel igen bonyolult a voksolás előrehozása – így nem is volt rá még példa az országban. A pártok azonban belevágtak a dologba, amelynek módja esetleg az lehet, hogy kétszer is megbukjon a kormány a parlamentben – amit jelenleg a PNL ad –, majd feloszlassák ezt az az őket elmeszelő parlamentet, kiírva az idő előtti voksolást. Csakhogy a parlameni választáson kívül még önkormányzati is esedékes idén, az épp tavasz végén, nyár elején aktuális. A törvényhozási voksoláson a képviselőket és a szenátorokat választják meg (a román parlament kétkamarás), az önkormányzatin a polgármestereket, a települési tanácsokat, továbbá a megyei testületeket és ezek elnökeit is.

 

Már régebben felmerült, hogy mindezen szavaztatásokat szinte egyszerre is meg lehetne tartani – ám akkor még úgy került be a közbeszédbe, hogy nyilván nem ugyanazon a napon, hanem egy hét különbséggel. Fordulni látszik azonban a kocka: a jelenleg ellenzékben lévő nacionalista-posztkommunista Szociáldemokrata Párt (PSD) lehetne a vesztese az idő előtti parlamenti voksolásnak, és ennek megfelelően ellenezte is eddig azt – viszont igyekezve adaptálódni az új helyzethez, újabb számításokkal álltak elő, és már nem ellenzik annyira. Most úgy néz ki, hogy alakul valamiféle konszenzus, a legtöbb párt támogatná az előrehozottakat – a PSD pedig igyekszik mérsékelni az ebből esetleg adódó veszteségeit.

 

Van vesztenivalója a legerősebbnek

 

A PSD ugyanis szervezetileg a legerősebb párt Romániában, főleg települési szinteken, vidéken – és nagyot vesztene erejéből, ha a jelenlegi egy- helyett kétfordulóssá tenné a polgármesterei megválasztását a jelenleg kormányzati feladatokat ellátó PNL. Ugyanis a kevésbé reprezentatív egyfordulós rendszerben a PSD több helyi mandátumra számíthat, míg ha második forduló döntene a két legjobban helyezett jelölt között, akkor sokat elbukna.

 

Azt súgja a megérzésem, hogy a háttérben lepaktált a PSD és a PNL: az utóbbi hagyja veszni az önkormányzati választás kétfordulóssá tételét, cserébe a PSD nem szabotálja el a parlamenti voksolás előrehozását. A színfalak előtt drámáznak, mögöttük már kiegyezhettek”

 

– ezzel a meglátással szállt be a titkos háttéralkut emlegetők sorába Traian Băsescu volt román államfő, aki maga is egy kisebb parlamenti párt, a jobboldali Népi Mozgalom Párt (PMP) alapítója. Băsescu eddigi tapasztalataira és intuíciójára hivatkozva mondja ezt. Amit már politikai elemzők egy része maga is hangoztat egy ideje.

 

A még újabb csavar pedig az, hogy a PSD állítólag még egy feltételt szabna ahhoz, hogy ne igyekezzen eljárásjogi, törvényhozásbeli manőverekkel húzni az időt, hanem benne legyen az újabb PNL-kormány gyors megbuktatásában is, elősegítve a parlamenti választások előrehozását: immár felvetették, hogy a rendes időben esedékes önkormányzati voksolásokkal egy napon szeretnék a parlamenti választásokat is megtartatni. Ugyanis a PSD számításai szerint így tudnák minimalizálni a veszteségeiket, mert a polgármesterjelöltjeik egyúttal intenzíven kampányolnának a helyi közösségekben a parlamenti választás ügyében is, és egyszerre söpörhetnék be a szavazatokat.

 

Márpedig ennek a tömörülésnek az ereje épp abban rejlik, hogy nagyon jó a mozgósítási gépezete a vidéki településeken – régiók esetében pedig Ó-Romániában. A kockázatot is látják persze ebben, mivel a fő rivális PNL meg épp a parlamenti választások favoritja e pillanatban, tehát fordítva is elsülhet a dolog, azaz úgy, hogy a parlamenti voksolásra való mozgósítás miatt a liberálisok szereznek még több önkormányzati mandátumot is, ha egyazon napon lesznek a választások.

 

Ezért a PSD vezetői megosztottak a kérdésben: a helyi oligarcháik egy része, valamint a pártelnök Marcel Ciolacu akarja, hogy felhagyjanak az előrehozott parlamenti választás blokkolásával, más helyi érdekcsoportok és oligarchák nem kockáztatnának, és arra számítanak, hogy a párt valamelyest visszaszerezhet a rengeteg korrupciós ügy miatt elvesztett népszerűségéből, ha év végén, azaz rendes időben lesz a parlamenti voksolás.

 

LUDOVIC ORBAN MEGBUKTATOTT ÉS TALÁN LEENDŐ ROMÁNIAI KORMÁNYFŐ PÁRTTÁRSAIVAL, A BUKARESTI KORMÁNYPALOTÁBAN TART SAJTÓTÁJÉKOZTATÓT

 

Most minden esetre úgy néz ki, a pár napja megbuktatott PNL-s kabinet helyére jelölt újabb liberális kormány beiktatásáról, vagy annak elvetéséről e hó végén szavazhat a parlament. Az a parlament, amelyben a PSD még mindig többségben van – ezért fontos, hogy elősegíti-e a törvényhozási választás előrehozását, a kabinet újbóli megbuktatásával, vagy bojkottálja azt.

 

Lesz-e egyáltalán mit buktatni?

 

Egyébként a PNL-hez húzó Johannis államfő ugyanazt a Ludovic Orbant kérte fel az újabb kormány megalakítására, akinek csapatát pár napja megbuktatta a parlament a PSD vezetésével. Sőt, maga a kormány összetétele is ugyanaz, mint az előzőé, és a programon is csak keveset változtattak. Ludovic Orban újbóli jelölését az alkotmánybíróságon támadta meg a PSD, mert szerintük nem lehet ugyanazt a személyt úgy felkérni ismét, hogy az új kormány megalakításának számítson.

 

Csakhogy ez is egy háttérmanőver: a taláros testületben is a PSD emberei vannak többségben, így a párt ezzel is húzhatja, akadályozhatja a PNL-kormány beiktatásáról szóló döntést, ha óhajtja, ha pedig mégis inkább belemenne az előrehozott választások kieszközlésébe, akkor az általa beosztásba juttatott alkotmánybírák nem fognak akadékoskodni. E pillanatban ez utóbbi látszik valószínűbbnek, mivel az alkotmánybírák szűk határidőt jelöltek meg az említett beadvány tisztázására: pár napon belül eldöntenék, új kormánynak számít-e a második Orban-kabinet, azaz van-e esetleg mit buktatni az előrehozott választások érdekében, vagy nincs.

 

FOTÓ: A román kormány honlapja, gov.ro

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A posztszovjet térség nagy figurái mellett Irán és Szváziföld fért be a megszavazható listára, de a végső döntés a tiéd lesz ebben a történelmi versenyben!

Van-e olyan beteg, akit már nem érdemes intenzív osztályra küldeni? Nagyon mást gondol erről az olasz és a holland egészségügy. Mennyit ér meg egy élet az államnak?

Csecsemő is van a megbetegedettek között, lehetőleg ne cigivel és piával javítsunk a karanténhangulaton, készül az új eljárásrend is. Ez volt a keddi sajtótájékoztatón.

Az 59 éves beteg több krónikus betegséggel is küzdött. Emellett 492-re nőtt az igazoltan fertőzöttek száma itthon.

Melyik magyar stadiont lehetne itthon a koronavírussal fertőzötteknek átalakítani? Szavazz a cikkben!

Siófok rendelt ötezer maszkot
az új rendelet betartatásához,
de akinek nincs, az akár sállal vagy kendővel is eltakarhatja majd a száját és az orrát.

A bukovinai Szucsávában korábban egy kórházat is be kellett zárni: a romániai koronavírusosok negyede itteni.

A hét kérdése

Őket üti meg a legjobban a koronavírus miatti leállás: te mivel segíted a fennmaradásukat? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Csatlakozz a csoportunkhoz, és vészeljük át együtt a karantént!

A járvány alatt a Lia Fit Facebook-oldalán viszonylag gyakran, esténként.

Minden este 8-kor az erkélyről vagy ablakból, amíg aktuális.

Minden hétköznap 14 órától az FM4-en. Hallgatható online!

Szeretnél komposztálni, kiskertben, netán a lakásodban vagy az erkélyen, de még nem mertél belevágni? Ápr. 6.

Ezt is szerettétek

Indul az Azonnali Trianon 100 podcastsorozata! Itt nem az a téma, hogy kinek fáj vagy nem fáj eléggé Trianon, hanem, hogy mi történt. Az első vendég Révész Tamás hadtörténész.

Pedig két nappal korábban kezdődött, mint a pesti, és még Kossuth Lajos is hatással volt rá.

„Szovjetológiának” tűnik Olaszországból a magyar kormány kommunikációja a koronavírusról – mondta a Helyzetben Stefano Bottoni magyar-olasz történész.

Hogyan hozta a sírból vissza esélyeit Joe Biden? Miért veszíthet akár tömegesen latinó szavazókat Bernie Sanders? Dörzsölheti-e a tenyerét Trump?

Meddig engedi elfajulni a bulit az MNB, és mikor szab gátat a gyenge forintnak? Lesz-e 350 forintos euró? Zsiday Viktor és Isztin Péter magyarázzák el.

A SME felvidéki magyar főszerkesztője, Balog Beáta a karrierjéről, a Kuciak-gyilkosság utáni szlovák médiáról és arról, milyen hatással volt a NER a határon túli magyarságra.

Twitter megosztás Google+ megosztás