+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2020. január 5. vasárnap, 09:43
Melyik ország mennyit szerepelt a Le Monde és a New York Times szalagcímeiben, és mit mond ez el Franciaországról és az Egyesült Államokról? Érdekes gyűjtés készült róluk.

Az újságírói objektivitás sokszor kényes téma, a közvélemény a legtöbbször pedig a különféle lapok belpolitikai cikkei alapján próbálja leszűrni, hogy az adott újság milyen beállítottságú, világnézetű, vagy – rosszabb esetben – milyen párthovatartozással rendelkezik.

 

Nem véletlen, hiszen bármennyire is törekszik egy lap az objektivitásra, cikkeivel óhatatlanul formálja a közéleti napirendet és befolyásolja a közvéleményt is. Ugyanakkor sokszor elfelejtjük, hogy nemcsak a bel-

 

hanem a külpolitikai újságcikkek és azok szalagcímei is sokat elárulnak az adott lapról, sőt, még az adott országról és annak történelméről is.

 

Erre világít rá kitűnően a The Pudding adatelemző oldal, valamint a Le Monde francia napilap gyűjtése: előbbi 1900-tól kezdve egészen 2018 végéig vizsgálta meg, hogy a New York Times külpolitikai témájú szalagcímei hónapokra lebontva mely országot említik a legtöbbször, míg a Le Monde 1944 végétől fogva egészen tavaly év végéig nézte át saját szalagcímeit, és hozta ki az ezek alapján hónapról hónapra „legnépszerűbb” országokat.

 

Amerika egy országra figyel, de arra nagyon

 

Az eredmény hihetetlenül érdekes: a New York Times esetén például tisztán kirajzolódnak az Amerika számára fontos külpolitikai események, és mintegy

 

blokkszerűen mutatják meg, hogy mi volt az a régió vagy ország, amelyre az amerikai lap egy adott hónapban, évben, vagy akár évtizedben különös figyelmet fordított.

 

Az első világháború idején például minden Németországról szólt a rangos napilap hasábjain, míg a két világháború közzött jóval színesebbé vált a körkép, bár alapvetően a britek dominálták a húszas és harmincas évek külpolitikai cikkeit. A színesebb tudósítás még a második világháború idejére is kiterjedt, ezt követően viszont a hidegháborúban természetesen a Szovjetunió (a listában orosz zászlóval jelölve) vitt el mindent.

 

A szovjetek dominanciája a külpolitikai cikkekben 1946-tól egészen 1963-ig tartott, ezt csak rövidebb időre tudták megtörni mondjuk az izraeli függetlenség kikiáltásával, a szuezi válsággal, a kubai rakétaválsággal,

 

vagy éppen 1956 novemberében az októberi magyar forradalommal kapcsolatos események.

 

Lyndon B. Johnson elnöksége idején újra felerősödött a vietnámi háború hatása, 1965-től 1973 közepéig csupán az Izraellel, valamint a Szovjetunióval kapcsolatos hírek tudták csak megtörni a vietnámi háborús tudósítás hegemóniáját. Az ezt követő évek újból színesebb tudósítást hoztak, melyből kirajzolódik a lengyel szükségállapot bevezetése, az iráni iszlám forradalom, az irak-iráni háború, majd az öbölháború és a koszovói válság is.

 

A New York Times figyelme ezután Irakra fordult, ahol az iraki háború 2003-tól 2008 közepéig mindentől elvitte a show-t. Ezután Amerika figyelme Kínára terelődött, az ezzel kapcsolatos híreket pedig alig-alig tudta megtörni néha a szíriai polgárháború, az ukrán válság, vagy éppen a görög szélsőbal 2015-ös hatalomra kerülése.

 

A KÉT LAP SZALAGCÍMEIBEN LEGGYAKRABBAN SZEREPLŐ ORSZÁGOK 1995-TŐL NAPJAINKIG. FORRÁS: LE MONDE / PUDDING; MONTÁZS: ILLÉS GERGŐ / AZONNALI

 

A franciáknál több téma jelent meg

 

A Le Monde gyűjtése sem kevésbé érdekes, inkább azért, mert abból az rajzolódik ki, hogy a francia lap sokkal sokszínűbben számolt be a nemzetközi viszonyokról, mint amerikai társa, így nehezebb az egyes konfliktusokat vagy fontosabb történéseket kibogozni belőle.

 

Persze a sokszínűséget elhomályosítja, mikor a franciák háborúzni kezdenek,

 

az 1954-től 1962-ig tartó algériai háború például szinte teljesen lekötötte a Le Monde figyelmét, de 1956 novemberében azért Magyarország is kapott egy hónapot.

 

Ezt követően a '68-as prágai tavasz idején Csehszlovákia, Franco halálakor Spanyolország, a 80-as évektől kezdve pedig Lengyelország és Románia is egyre gyakrabban került a hírekbe, habár a napilap hasábjait az Egyesült Államokkal kapcsolatos hírek dominálták. A délszláv háború idején Szerbia és Bosznia is előkerült, míg az iraki háborút a Le Monde csak 2004 végéig követte aktívan.

 

A múlt évtizedben a görög gazdasági válság miatt Görögország, a polgárháborús Szíria, valamint a donbaszi konfliktus miatt Oroszország és Ukrajna is a szalagcímekre került. 

 

A Le Monde szalagcímeinek teljes elemzését itt, a New York Times-ét pedig itt lehet elérni, érdemes böngészgetni!

 

BORÍTÓKÉP: Illés Gergő / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A kormányzati bértámogatást hiába igényelték meg, nem kaptak semmit a kávézóban. A hat alkalmazottból mára egy maradt, ő sem kap teljes bért.

Ezzel már hivatalosan három ember jelezte, hogy szívesen lenne az ellenzék közös '22-es miniszterelnök-jelöltje.

Nyithassanak meg korlátozottan a múzeumok, állatkertek, vendéglátó helyek, szállodák, színházak, mozik – Ujhelyi István ezt kéri a kormánytól.

Nem teljes kapacitással ugyan, de október óta végre újra üzemelhetnek. Ha a járványhelyzet is engedi, akkor második félévtől kinyitnak az iskolák is az országban.

A vírus reprodukciós rátája közben 1 alá esett náluk, azaz egyre kevésbé terjed.

Beteltek az időpontok, mert olyan kevés vakcina érkezett. A rendszer 11 millió embert is be tudna oltani, ha lenne elég oltóanyag, de csak 3,1 milliónak elegendő fog megérkezni.

A kezdeményezők szerint több tucat település vehetett részt az akcióban. A Minority Safepack elkaszálása ellen tiltakoztak.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Twitter megosztás Google+ megosztás