+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2020. január 5. vasárnap, 09:43
Melyik ország mennyit szerepelt a Le Monde és a New York Times szalagcímeiben, és mit mond ez el Franciaországról és az Egyesült Államokról? Érdekes gyűjtés készült róluk.

Az újságírói objektivitás sokszor kényes téma, a közvélemény a legtöbbször pedig a különféle lapok belpolitikai cikkei alapján próbálja leszűrni, hogy az adott újság milyen beállítottságú, világnézetű, vagy – rosszabb esetben – milyen párthovatartozással rendelkezik.

 

Nem véletlen, hiszen bármennyire is törekszik egy lap az objektivitásra, cikkeivel óhatatlanul formálja a közéleti napirendet és befolyásolja a közvéleményt is. Ugyanakkor sokszor elfelejtjük, hogy nemcsak a bel-

 

hanem a külpolitikai újságcikkek és azok szalagcímei is sokat elárulnak az adott lapról, sőt, még az adott országról és annak történelméről is.

 

Erre világít rá kitűnően a The Pudding adatelemző oldal, valamint a Le Monde francia napilap gyűjtése: előbbi 1900-tól kezdve egészen 2018 végéig vizsgálta meg, hogy a New York Times külpolitikai témájú szalagcímei hónapokra lebontva mely országot említik a legtöbbször, míg a Le Monde 1944 végétől fogva egészen tavaly év végéig nézte át saját szalagcímeit, és hozta ki az ezek alapján hónapról hónapra „legnépszerűbb” országokat.

 

Amerika egy országra figyel, de arra nagyon

 

Az eredmény hihetetlenül érdekes: a New York Times esetén például tisztán kirajzolódnak az Amerika számára fontos külpolitikai események, és mintegy

 

blokkszerűen mutatják meg, hogy mi volt az a régió vagy ország, amelyre az amerikai lap egy adott hónapban, évben, vagy akár évtizedben különös figyelmet fordított.

 

Az első világháború idején például minden Németországról szólt a rangos napilap hasábjain, míg a két világháború közzött jóval színesebbé vált a körkép, bár alapvetően a britek dominálták a húszas és harmincas évek külpolitikai cikkeit. A színesebb tudósítás még a második világháború idejére is kiterjedt, ezt követően viszont a hidegháborúban természetesen a Szovjetunió (a listában orosz zászlóval jelölve) vitt el mindent.

 

A szovjetek dominanciája a külpolitikai cikkekben 1946-tól egészen 1963-ig tartott, ezt csak rövidebb időre tudták megtörni mondjuk az izraeli függetlenség kikiáltásával, a szuezi válsággal, a kubai rakétaválsággal,

 

vagy éppen 1956 novemberében az októberi magyar forradalommal kapcsolatos események.

 

Lyndon B. Johnson elnöksége idején újra felerősödött a vietnámi háború hatása, 1965-től 1973 közepéig csupán az Izraellel, valamint a Szovjetunióval kapcsolatos hírek tudták csak megtörni a vietnámi háborús tudósítás hegemóniáját. Az ezt követő évek újból színesebb tudósítást hoztak, melyből kirajzolódik a lengyel szükségállapot bevezetése, az iráni iszlám forradalom, az irak-iráni háború, majd az öbölháború és a koszovói válság is.

 

A New York Times figyelme ezután Irakra fordult, ahol az iraki háború 2003-tól 2008 közepéig mindentől elvitte a show-t. Ezután Amerika figyelme Kínára terelődött, az ezzel kapcsolatos híreket pedig alig-alig tudta megtörni néha a szíriai polgárháború, az ukrán válság, vagy éppen a görög szélsőbal 2015-ös hatalomra kerülése.

 

A KÉT LAP SZALAGCÍMEIBEN LEGGYAKRABBAN SZEREPLŐ ORSZÁGOK 1995-TŐL NAPJAINKIG. FORRÁS: LE MONDE / PUDDING; MONTÁZS: ILLÉS GERGŐ / AZONNALI

 

A franciáknál több téma jelent meg

 

A Le Monde gyűjtése sem kevésbé érdekes, inkább azért, mert abból az rajzolódik ki, hogy a francia lap sokkal sokszínűbben számolt be a nemzetközi viszonyokról, mint amerikai társa, így nehezebb az egyes konfliktusokat vagy fontosabb történéseket kibogozni belőle.

 

Persze a sokszínűséget elhomályosítja, mikor a franciák háborúzni kezdenek,

 

az 1954-től 1962-ig tartó algériai háború például szinte teljesen lekötötte a Le Monde figyelmét, de 1956 novemberében azért Magyarország is kapott egy hónapot.

 

Ezt követően a '68-as prágai tavasz idején Csehszlovákia, Franco halálakor Spanyolország, a 80-as évektől kezdve pedig Lengyelország és Románia is egyre gyakrabban került a hírekbe, habár a napilap hasábjait az Egyesült Államokkal kapcsolatos hírek dominálták. A délszláv háború idején Szerbia és Bosznia is előkerült, míg az iraki háborút a Le Monde csak 2004 végéig követte aktívan.

 

A múlt évtizedben a görög gazdasági válság miatt Görögország, a polgárháborús Szíria, valamint a donbaszi konfliktus miatt Oroszország és Ukrajna is a szalagcímekre került. 

 

A Le Monde szalagcímeinek teljes elemzését itt, a New York Times-ét pedig itt lehet elérni, érdemes böngészgetni!

 

BORÍTÓKÉP: Illés Gergő / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Keményen beszólt Tóth
Bertalan a DK-ba igazoló polgármestereinek és a DK-nak is, kijelentve: senki nem tekintheti az MSZP-t a
saját lábtörlőjének!

A lengyel politikus a legmagasabb szintű kitüntetést kapta a Románia Csillagán belül, Tőkéstől a legalacsonyabbat vették korábban el.

Mikor lesz így kormánya Írországnak? Vagy inkább jöhetnek az előrehozott választások? Elmagyarázzuk!

Bár a Fundacja Pro plakátja egyértelműen jelzi, hogy a homoszexuálisok gyerekeket fognak szerintük molesztálni, a bíróság szerint ez nem bántó, hanem oktató jellegű üzenet.

Utóbb Strache tagadta, hogy civil egyesületeken keresztül kaptak volna pénzt. Az ibiziai videó után alakult nyomozócsoport azonban más eredményre jutott.

Miután Kiss László és Szaniszló Sándor III. és XVIII. kerületi polgármesterek átléptek a DK-ba, Gyurcsányéknak nagyobb lesz a frakciója a közgyűlésben, mint az MSZP-é.

A magyar politikatörténetben először indul magyar párt politikusa külföldi választáson, külföldi pártszínekben – és rögtön kettő is!

A hét kérdése

Az egykori playmate már sokszor és sokfélét nyilvánult meg a politikában, most pedig dönthetsz, melyik a kedvenc aranyköpésed tőle.

Azért ide elnéznénk

Piac-e a világpiac? Magántulajdon-e a cégbirodalom? Fennmaradhat-e a demokrácia és a jogállam piacgazdaság nélkül? Létezik-e „harmadik út"? Február 21.

Politikai aspektusok a cseh és a szlovák művészetben 1989 után. Izgi kiállítás Pozsonyban egészen február 23-ig.

A francia új hullám mestere napjainkban is töretlenül alkot. Február 23-án a Film/Szocializmus című munkáját megtekinthetitek a Patyolatban.

Történelmi diorámák, Star Wars-os csatajelenetek és világháborús terepasztalok Legóból Érden, a Magyar Földrajzi Múzeumban február 29-én és március 1-jén.

Mi vár Szlovákiára és a szlovákiai magyarokra a
február 29-ei választások után? Beszélgetés a Három
Hollóban március 2-án.

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Digital Health Summit, a digitális egészségügyi megoldásokon dolgozó szakemberek, fejlesztők, befektetők és az egészségügyi intézményvezetők fóruma.

Twitter megosztás Google+ megosztás