+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Pintér Bence
2019. december 28. szombat, 10:09
Európában az adópolitika, világszerte pedig az öt nagy kiadócsoport kartellezése akadályozta az e-könyv-forradalmat.

Az évtized elején úgy tűnt, hogy a jól használható, elektromos tintával működő – tehát a szemnek a nyomtatott könyvhöz teljesen hasonló – e-könyv-olvasókkal eljön az e-könyv-forradalom,

 

azonban az e-könyvek nagy forradalma, és a printkönyvek halála mégis elmaradt. De miért?

 

A dologra két válasz is van. Az egyik mostanra hazai specifikum: az EU-ban egészen a közelmúltig nem a könyvek csökkentett áfáját ( itthon 5%) kellett fizetni az e-könyvekre, hanem a rendes áfát (itthon 27 százalék). EU-s szinten végül hosszas küzdelem után engedélyezték, hogy ettől eltérjenek az országok, és 18 ország így is tett – Magyarország viszont nem. Az áfától persze nem csökkene nagyot az ekönyvek ára, amely most is a printkönyvek ára alatt van Magyarországon, hiszen egy könyv és egy ekönyv ára az áfán és a nyomtatási költsén túl még rengeteg elemből adódik össze.

 

A másik okról pedig a Vox írt egy hosszú cikket: az csak az egyik része a dolgonak, hogy az e-könyvet végül nem a fiatalabb generációk, hanem az idősebbek találták meg maguknak. A másik viszont az, hogy a magyar helyzettől eltérően,

 

ha körbenézünk például az Amazonon, azt láthatjuk, hogy az e-könyvek gyakran drágábbak is, mint a printkönyvek, ami elég paradoxnak tűnik.

 

Az ok egyszerű: az öt nagy kiadóvállalat, amely az angolszász kiadók túlnyomó többségét a kezében tartja, rendesen beijedt az e-könyves időszak kezdetén az Amazontól, amely 10 dollárért akart árulni minden e-könyvet, és az akkori árusítási modell alapján ezt meg is tehette. Ezért az iPad indulásakor összejátszottak annak gyártójával, az Apple-lel, hogy egy másik árusítási módot találjanak ki, ami miatt még eljárást is indított kartellezés miatt az amerikai állam, amiben el is marasztalták a feleket – az árusítási modell azonban megmaradt.

 

Ezért aztán az Amazon is köteles azon az áron adni az e-könyveket, amit a kiadók megszabnak, viszont eközben a printkönyvekre más szabályok vonatkoznak, itt tehát annyit akciózhat az online bolt, amennyit akar. Így jöhet létre ez az anomália, amiből nem látszik kiút, viszont ami nyomán évről évre temetni szoktátk az e-könyveket, pedig egyszerűen csak a kiadók árazási politikája okozza a gondokat.

 

Kérdés, hogy sikerül-e ezt megoldani, a másik, hazai kérdés pedig, hogy mikor alkalmazza a magyar állam is az új szabályokat, és csökkenti az e-könyvek áfáját is öt százalékra.

 

FOTÓ: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A heti Tsúfos Tükör megmutatja, miért örülhetünk a fővárosban épülő kínai egyetemnek.

Ebből nyáron akár óriási káosz is lehet: minden egyes EU-tagállam maga döntheti el, hogy elfogadja-e az EMA-engedéllyel nem rendelkező vakcinákat.

Az óvodák és az iskolák alsó tagozatai április 19-től nyitnak.

És ha még meg is épül Óbuda és Újpest között a vasúti híddal párhuzamosan, az is valószínűleg csak 20-25 év múlva lesz esedékes – a híd és a környező terület fejlesztési tervéhez azonban az embereket is megkérdezi a főváros.

Litvániában eleve olyan igazolást csináltak, ami megfelel az EU-s zöldigazolványnak. Az újból kinyitott üzleteket májustól csak egy ilyen igazolás felmutatásával lehet majd igénybe venni.

Napok óta tüntetnek, hogy munkakör és ne kor szerint oltsanak, és minél előbb elkezdődhessen az olasz turisztikai szezon.

Nem véletlen, hogy Orbán Viktor egyik fontos hőse lett Bethlen, ám ez az érdeklődés ma már csak takaréklángon ég.

A hét kérdése

A hatpárti ellenzéki szövetség szerint felesleges a regisztráció, elég lenne felmutatni a TAJ-kártyát, hogy beoltsanak valakit a covid ellen. Szerinted?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás