+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Gáspár Kristóf
2019. december 24. kedd, 13:50
Észtországban egy appon keresztül veheted meg az államtól a karácsonyfádat, úgy, hogy neked kell érte elmenni és kivágni. Cserébe sokkal olcsóbb, plusz ez már eleve egy közös túra a családdal. A karácsonyfádat pedig többnyire onnan hozod el, ahol amúgy is kivágásra lenne ítélve. Vajon működne-e ilyesmi nálunk is?

Ugye ismerős az az érzés, amikor a szép nagy, dús karácsonyfára szánt összegből egy sokkal nyeszlettebb, csúnyább, rosszabb minőségű és főképpen fele akkora fa jönne csak ki? Esetleg az, amikor már a negyedik árusnál nézed át a fákat, mégsem találod a tökéleteset? És az, amikor 24-én napközben az ideges utolsó ajándék-, halbeszerzés során tucatszám állnak az el nem adott fenyők a köztereken?

 

Ha igen, akkor gratulálunk, teljesen átlagos élményekkel rendelkezel a magyar karácsonyfabizniszről. Talán senkit sem lep meg, ha kijelentjük, hogy lehet ezt másképp, lehet ezt jobban is csinálni. Igaz, egyelőre nem nálunk.

 

A digitális nemzet és a fenyők

 

Észtország három dologról biztosan híres: a hidegről, az idén már a finneket is leköröző oktatási rendszeréről és a digitális államáról. Ez utóbbinak része például a világon eddig egyedülálló országos e-szavazás meghonosítása, de ennek részét képezi a világ legfejlettebb és legkiterjedtebb e-kormányzati, e-közigazgatási rendszere is. Ma az észtek 99 százaléka online intézi minden hivatalos ügyét, a kormányzatban blockchain technológiát használnak, de idén fogadták el azt mesterséges intelligencia (MI) stratégiát is, ami az eddig is, például az egészségügyben használt MI-rendszereknek egy kifejezett, általános célt jelöl meg: még olcsóbbá, hatékonyabbá és az állampolgároknak minél jobb szolgáltatást nyújtó rendszerré tenni az észt államapparátust.

 

Ebben a hatalmas rendszerben kapott helyet az állami karácsonyfabiznisz is.

 

Az észteknél viszonylag kevés helyen lehet találkozni fenyőárusokkal a decemberi időszakban, aminek oka, hogy

 

Észtországban az emberek jelentős része ma nem árusoktól szerzi be az ünnep központi elemét, hanem saját maga vágja ki – némi állami és digitális segítséggel.

 

Az országban az állami erdőgazdálkodásért egy RMK nevű intézmény a felelős, az általuk fejlesztett, Androidra és iOS-re ingyenesen letölthető applikáció biztosítja a kapcsolatot az állampolgárok és leendő fenyőjük között, emellett kiváló túraútvonalakat is ajánl a felhasználóknak. Az általános és kimondott cél tehát az emberek természetben eltöltött idejének növelése.

 

Az erdőapplikáció

 

Az ötlet egészen egyszerű: az applikációt letöltve egy térkép mutatja az abban a szezonban elérhető fenyőerdőket, külön megjelölve az erdőkön áthúzódó magasfeszültségű vezetékeket, ezen területekről ugyanis lényegesen olcsóbban és fenntarthatóbban lehet a vágyott fát beszerezni. A rendszer teljesen automatikus, az erdőt és azon belül a kivágandó fát az applikáción belül lehet kiválasztani és itt is kell fizetni.

 

Idén egy 1 méternél kisebb fáért 3 eurót (990 forintot), egy 1-2 méter közti fáért 8 eurót (2650 forintot), míg egy 2-3 méteres példányért 13 eurót (4300 forintot) kell fizetni az applikáción belül. Ezen túl már csak egy kellemes délelőttöt, napközbeni órácskát kell találni a családdal (hiszen csak néhány óráig van világos az év ezen időszakában), amikor együtt meg lehet keresni a saját fát, kivágni és hazavinni.

 

Nyilvánvaló, hogy a rendszer legnagyobb előnyei közé tartozik az automatizmusa, hiszen nincs szükség emberi közvetítőre. Éppen emiatt természetesen jelentősebben olcsóbbak is a fenyőfák, mint mondjuk Magyarországon egy átlagos árusnál, de az sem egy elhanyagolható szempont, hogy kifejezetten fenntartható ez a fakivágási rendszer. Ennek oka egyrészt, hogy

 

elsősorban olyan fákat vágnak ki, amik vezetékek alatt nőnek, így biztosan kivágás lenne a sorsuk, akkor meg már nyilván az ünnep részeként használják őket fel.

 

Másrészről, mivel a felhasználók csak maguknak vágják ki a fát, így pontosan annyi fát vágnak csak ki, amennyire szükség van.

 

Nálunk ez úgysem menne?

 

A másik oldalon persze látni kell, hogy rengeteg tényezőn múlik egy ilyen rendszer sikeressége. A kicsi, tulajdonképpen egy Dunántúl-nagyságú ország több, mint felét erdők teszik ki, jelentős részük az éghajlatnak megfelelően fenyőerdő. Tehát sokkal egyszerűbb a „hazai” fenyőkkel gazdálkodni, míg nálunk semmilyen ehhez hasonló feltétel nem áll fent. Sok itthon megvásárolt fenyőfa import, főként Németországból érkeznek. Ugyancsak fontos szempont, hogy az észteknél a favágás, a faipar, a fa például építkezési célú felhasználása kifejezetten elterjedtnek számít, megvan a maga kultúrája – a mindennapokban is.

 

Bár nehéz látatlanban megítélni, de talán annyi előfeltevéssel élhetünk, hogy egy ilyen, konkrét rendszerben és helyzetben

 

az észt emberek szívesebben fizetnek kevesebbet, de sokkal jobban meg is dolgoznak a nappaliszoba díszéért, mint tennék azt a magyarok.

 

Nyilván Magyarországon a konkrét esetben természeti, de általában a technológiai kultúrabéli hiányai vagy elmaradásai miatt a közeljövőben nemigen számíthatunk egy ilyen felületre. Ez ugyanis egy országos, állami cég ellenőrizte online rendszer és platform, ahol nem közvetlenül ellenőrizhető, hogy valaki fizetett-e egy szolgáltatásért (lásd MÁV-jegy). Magyarán sokkal több múlik az emberek önbevallásán, a közös értékek iránti tiszteletén, felelősségvállalásán vagy másképpen becsületén.

 

Talán a bennünk meglévő blicceléskultúra (tisztelet a kivételnek!) könnyen fejleszthető, átformálható lehetne, ha meglenne rá a lehetőségünk, különösen olyan dolgok miatt, mint a családunk, a karácsony, a pénztárcánk vagy a fenntarthatóság.

 

Majd egyszer, addig is boldog karácsonyt!

 

A szerző közgazdászhallgató.

 

NYITÓKÉP: Azonnali, az észt RMK fotója alapján

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A moldovai Alkotmánybíróság két éven át tartó politikai válság végére tett pontot. Az elnök nyugatbarát pártja vezet, akár egyedül is kormányozhat.

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár azt is elmondta, hogy miért döntöttek úgy, hogy az óvodákat és az általános iskolák alsó tagozatait még áprilisban kinyitják.

Cak az oltás első dózisát kapta meg. A kormány időközben ígéretet tett a rendszer pontosítására.

Ismert emberek fognak oltásra buzdítani minket, a cél nyolcmillió magyar beoltása, Gulyás szerint a Szputnyik a nyugati vakcináknál is jobb. Ez történt a kormányinfón!

Kolozsváron nemcsak a lakhatás, a kultúra is többe kerül, mint máshol. A Székelyföldön minden olcsóbb, Kézdivásárhely a legolcsóbb, magyar lakossággal is rendelkező város.

A heti Tsúfos Tükör megmutatja, miért örülhetünk a fővárosban épülő kínai egyetemnek.

A 2019-es önkormányzati választáson Pikó András mögé álltak be, és most sem állítanak saját jelöltet a VIII. kerületben.

A hét kérdése

A hatpárti ellenzéki szövetség szerint felesleges a regisztráció, elég lenne felmutatni a TAJ-kártyát, hogy beoltsanak valakit a covid ellen. Szerinted?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás