Karácsonyfa olcsón, fenntarthatóan és okosan? Van ilyen, csak nem nálunk

Észtországban egy appon keresztül veheted meg az államtól a karácsonyfádat, úgy, hogy neked kell érte elmenni és kivágni. Cserébe sokkal olcsóbb, plusz ez már eleve egy közös túra a családdal. A karácsonyfádat pedig többnyire onnan hozod el, ahol amúgy is kivágásra lenne ítélve. Vajon működne-e ilyesmi nálunk is?

Ugye ismerős az az érzés, amikor a szép nagy, dús karácsonyfára szánt összegből egy sokkal nyeszlettebb, csúnyább, rosszabb minőségű és főképpen fele akkora fa jönne csak ki? Esetleg az, amikor már a negyedik árusnál nézed át a fákat, mégsem találod a tökéleteset? És az, amikor 24-én napközben az ideges utolsó ajándék-, halbeszerzés során tucatszám állnak az el nem adott fenyők a köztereken?

Ha igen, akkor gratulálunk, teljesen átlagos élményekkel rendelkezel a magyar karácsonyfabizniszről. Talán senkit sem lep meg, ha kijelentjük, hogy lehet ezt másképp, lehet ezt jobban is csinálni. Igaz, egyelőre nem nálunk.

A digitális nemzet és a fenyők

Észtország három dologról biztosan híres: a hidegről, az idén már a finneket is leköröző oktatási rendszeréről és a digitális államáról. Ez utóbbinak része például a világon eddig egyedülálló országos e-szavazás meghonosítása, de ennek részét képezi a világ legfejlettebb és legkiterjedtebb e-kormányzati, e-közigazgatási rendszere is. Ma az észtek 99 százaléka online intézi minden hivatalos ügyét, a kormányzatban blockchain technológiát használnak, de idén fogadták el azt mesterséges intelligencia (MI) stratégiát is, ami az eddig is, például az egészségügyben használt MI-rendszereknek egy kifejezett, általános célt jelöl meg: még olcsóbbá, hatékonyabbá és az állampolgároknak minél jobb szolgáltatást nyújtó rendszerré tenni az észt államapparátust.

Ebben a hatalmas rendszerben kapott helyet az állami karácsonyfabiznisz is.

Az észteknél viszonylag kevés helyen lehet találkozni fenyőárusokkal a decemberi időszakban, aminek oka, hogy

Az országban az állami erdőgazdálkodásért egy RMK nevű intézmény a felelős, az általuk fejlesztett, Androidra és iOS-re ingyenesen letölthető applikáció biztosítja a kapcsolatot az állampolgárok és leendő fenyőjük között, emellett kiváló túraútvonalakat is ajánl a felhasználóknak. Az általános és kimondott cél tehát az emberek természetben eltöltött idejének növelése.

Az erdőapplikáció

Az ötlet egészen egyszerű: az applikációt letöltve egy térkép mutatja az abban a szezonban elérhető fenyőerdőket, külön megjelölve az erdőkön áthúzódó magasfeszültségű vezetékeket, ezen területekről ugyanis lényegesen olcsóbban és fenntarthatóbban lehet a vágyott fát beszerezni. A rendszer teljesen automatikus, az erdőt és azon belül a kivágandó fát az applikáción belül lehet kiválasztani és itt is kell fizetni.

Idén egy 1 méternél kisebb fáért 3 eurót (990 forintot), egy 1-2 méter közti fáért 8 eurót (2650 forintot), míg egy 2-3 méteres példányért 13 eurót (4300 forintot) kell fizetni az applikáción belül. Ezen túl már csak egy kellemes délelőttöt, napközbeni órácskát kell találni a családdal (hiszen csak néhány óráig van világos az év ezen időszakában), amikor együtt meg lehet keresni a saját fát, kivágni és hazavinni.

Nyilvánvaló, hogy a rendszer legnagyobb előnyei közé tartozik az automatizmusa, hiszen nincs szükség emberi közvetítőre. Éppen emiatt természetesen jelentősebben olcsóbbak is a fenyőfák, mint mondjuk Magyarországon egy átlagos árusnál, de az sem egy elhanyagolható szempont, hogy kifejezetten fenntartható ez a fakivágási rendszer. Ennek oka egyrészt, hogy

Másrészről, mivel a felhasználók csak maguknak vágják ki a fát, így pontosan annyi fát vágnak csak ki, amennyire szükség van.

Nálunk ez úgysem menne?

A másik oldalon persze látni kell, hogy rengeteg tényezőn múlik egy ilyen rendszer sikeressége. A kicsi, tulajdonképpen egy Dunántúl-nagyságú ország több, mint felét erdők teszik ki, jelentős részük az éghajlatnak megfelelően fenyőerdő. Tehát sokkal egyszerűbb a „hazai” fenyőkkel gazdálkodni, míg nálunk semmilyen ehhez hasonló feltétel nem áll fent. Sok itthon megvásárolt fenyőfa import, főként Németországból érkeznek. Ugyancsak fontos szempont, hogy az észteknél a favágás, a faipar, a fa például építkezési célú felhasználása kifejezetten elterjedtnek számít, megvan a maga kultúrája – a mindennapokban is.

Bár nehéz látatlanban megítélni, de talán annyi előfeltevéssel élhetünk, hogy egy ilyen, konkrét rendszerben és helyzetben

Nyilván Magyarországon a konkrét esetben természeti, de általában a technológiai kultúrabéli hiányai vagy elmaradásai miatt a közeljövőben nemigen számíthatunk egy ilyen felületre. Ez ugyanis egy országos, állami cég ellenőrizte online rendszer és platform, ahol nem közvetlenül ellenőrizhető, hogy valaki fizetett-e egy szolgáltatásért (lásd MÁV-jegy). Magyarán sokkal több múlik az emberek önbevallásán, a közös értékek iránti tiszteletén, felelősségvállalásán vagy másképpen becsületén.

Talán a bennünk meglévő blicceléskultúra (tisztelet a kivételnek!) könnyen fejleszthető, átformálható lehetne, ha meglenne rá a lehetőségünk, különösen olyan dolgok miatt, mint a családunk, a karácsony, a pénztárcánk vagy a fenntarthatóság.

A szerző közgazdászhallgató.

NYITÓKÉP: Azonnali, az észt RMK fotója alapján