Miért fontos, hogy előkerült Dániából egy 5700 éves „rágógumi”?

Egy ősi, jó eséllyel rágógumiként használt anyagból nemcsak az azt fogyasztó nő teljes genomját tudták rekonstruálni, de még azt is, miket evett és milyen betegségei voltak.

Sikerült egy több ezer éve élt nő teljes genomját rekonstruálni dán tudósoknak egy feltehetően rágógumiként szolgáló anyagból – írja a Gizmodo.  A genom egy szervezet teljes örökítő információját jelenti.

Az ősi, mintegy 5700 éves „rágógumi” jelentősége azért is nagy, mert arra nézve is tartalmazott információkat, hogyan táplálkozhattak a neolit korban, illetve milyen betegségekkel kellett szembenézniük.

A rágógumi segítségével rekonstruált nőt „Lolának” nevezték el a tudósok. Lola akkor élt Dániában, mikor a régióban kezdtek áttérni a vadászó-gyűjtögető életmódról a földművelésre. Kék szeme, sötét haja és sötét bőre volt, kacsával és mogyoróval is táplálkozott, míg jó eséllyel nemcsak valamilyen ínybetegségben szenvedhetett, de mononukleózisban is.

A több ezer éves, Dánia déli részéből előkerült rágógumit egyébként nyírkátrányból készítették, amit a nyírfakéreg melegítésével állíthattak elő. Az anyagot első sorban ragasztóként használták, de a tudósok szerint egyéb célokat is szolgálhatott, akár a rágózást is.

Aki további részleteket tudna meg az ősi rágógumiról, az itt olvashatja a kutatásról szóló eredeti publikációt. Ha pedig még a genetikáról olvasnátok, érdemes az Azonnali egy korábbi cikkére kattintani arról, hogy már egy húszasért is megismerhető saját származásunk története.

FOTÓ: XoMEoX / Flickr