+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakodi Péter
2018. október 12. péntek, 16:24
A napokban újra felélénkült az évszázados vita, hogy ki is az igazán magyar. A bonyolult okfejtések és a hosszadalmas levéltári kutakodások helyett egy sokkal biztosabb és izgalmasabb módszert ajánlunk, ráadásul csak egy kis nyálra van hozzá szükség.

Orbán Viktor a napokban jól megpaskolta a „magyarságanalitika” folyamatosan zsongó darázsfészkét, amikor új definícióval állt elő azzal kapcsolatban, hogy ki is az igazán magyar. A miniszterelnök szerint az, akinek az unokája is magyar lesz. Míg a kormányfő a jövőben keresi a magyarság zálogát, addig emberminisztere, Kásler Miklós inkább a múltra koncentrál, és egy Magyarságkutató Intézet létrehozását tervezi. Tárcavezetői kinevezése előtt Kásler volt azon kutatócsoport egyik vezetője, amely III. Béla földi maradványaiból meghatározta Árpád-házi királyunk genetikai leszármazását. A Magyar Idők hasábjain jelent meg a bombasztikus hír, miszerint a – Kelet-Európában egyébként leggyakoribb – R1a egyenes apai ági haplocsoporthoz tartozó uralkodó nem finnugor eredetű.

 

Káslert ekkor sokan betámadták, de az alaposabb vizsgálatok alapján nagyon úgy tűnik, hogy nem volt megalapozatlan a kijelentése.

 

Ugyanis III. Béla nagy valószínűséggel tényleg egy olyan alcsoporthoz tartozik, amely Közép-Ázsiában a leggyakoribb.

 

Persze ez még nem jelenti azt, hogy egyből át kell írni a történelemkönyveket, hiszen a magyar nyelv lehet finnugor eredetű annak ellenére is, hogy a királyi dinasztia esetlegesen tényleg Ázsia belső területeiről származik. A Kárpát-medencében található X-XII. századi sírok archeogenetikai vizsgálatai egyébként arra engednek következtetni, hogy a szignifikáns arányban közép-ázsiai származást mutató előkelő osztálytól eltérően, a jóval nagyobb számú alsóbb rétegek nem igazán különböztek a környező kelet-európai országok népességétől.

 

Ennek fényében különösen pikáns, hogy történelmi sorscsapásainkkal kapcsolatban sokan előszeretettel áltatják magukat azzal, hogy a környező népek azért nem értenek meg minket és gyakran azért ellenségesek velünk, mert mi idegenek vagyunk számukra, Ázsiából jöttünk.

 

A magyar nemzettudat hagyományosan az etnikai származásból, a vérségi kötelékből vezeti le a magyarságot. 

 

Ha ezt elfogadjuk, akkor igazából csak az nevezhetné magyarnak magát, akiben még mindig csörgedezik a honfoglalók vére. 

 

Hogy milyen vér csörgedezett a honfoglalókban?

 

Hát ez érdekes kérdés. A honfoglaláskori elit sírjaiból vett minták jó kiindulópontot jelenthetnek. Ha hozzávesszük még az eredetmítoszainkat is, szinte elengedhetetlen, hogy a DNS-ünkben kódolt származástörténeti információkból kiolvasható legyen a közép-ázsiai populációval való rokonság.

 

Na de, hogyan deríthetjük ki, hogy a mi DNS-ünk milyen származástörténeti információkat őriz? 

 

Hát úgy, hogy meg kell rendelnünk egy DNS-tesztet egy ezzel foglalkozó labortól. Nyugat-Európában és Észak-Amerikában már évek óta elérhető ez a szolgáltatás, és a pontosabb eredmények érdekében érdemes is ezekből a több százezres adatbázissal rendelkező cégekből válogatni (pl. FamilyTree DNA, MyHeritage, AncestryDNA, 23andMe). A minden felmenőt vizsgáló, leginkább 60 és 100 dolláros ár (17-28 ezer jó magyar forint) között mozgó autoszomális DNS-teszt kielemzéséhez csak nyálmintát kell adnunk, amit az erre megadott speciális válaszküldeményben kell visszajuttatnunk a kutatóintézethez.

 

Az eredményekből aztán születhetnek komolyabb meglepetések is.

 

Személyes példámon keresztül hadd mutassam be, hogy mire is képes egy ilyen DNS-teszt. Kurultájosok, készen álltok?

 

Egy jó kis DNS-teszt garantáltan lehoz a nacionalizmusról

 

Amióta az eszemet tudom, mindig is rajongtam a történelemért. Ez kiterjedt a családom történetére is, amiről a szülők, nagyszülők elbeszéléséből viszonylag sokat tudtam az elmúlt száz évre visszamenőleg. De sose hagyott nyugodni a gondolat, hogy kik voltak az őseim a családi emlékezetben fennmaradt ük- és szépszülők előtt. 

 

Kezdetben a levéltárakban kezdtem kutakodni. A betelepülés után hamar elmagyarosodott sváb gyökerű anyai ágat a nagybátyám már korábban feltérképezte, így az apai vonalra kellett csak koncentrálnom. Szerencsém volt, és a soproni, valamint az országos levéltáron kívül nem kellett máshova ellátogatnom, ugyanis az egyházi anyakönyvek tanúsága szerint évszázadokon keresztül egy rábaközi kis településen éltek az egyenes apai ági felmenőim, akiket aztán egészen egy, a XVI. század végén adományozott címeres nemeslevélig sikerült visszakövetni.

 

Egy darabig megelégedettséggel töltött el, hogy rátaláltam a törökök elleni harcokban jeleskedő őseimmel kapcsolatos iratokra, ám továbbra is furdalta az oldalam a kíváncsiság, hogy információkat szerezzek a még korábban történtekről. Ez lehetetlen küldetésnek tűnt, mivel a középkori – egyébként sem túl terjengős – írásbeli emlékek, igencsak megtépázódtak az eltelt évszázadok viszontagságai során.

 

Ekkor leltem rá valahol arra az információra, hogy a DNS-ből is kinyerhetőek származástörténeti adatokat, és vannak olyan, a szélesebb közönség számára is elérhető szolgáltatások, amik kifejezetten ezzel foglalkoznak. Kapva kaptam az alkalmon, és gyorsan berendeltem az egyenes apai ági, Y-DNS tesztet.

 

Heteket vártam az eredményre, közben majd' minden fellelhető információt elolvastam a témakörben, és szinte biztosra vettem, hogy a tipikus kelet-európai haplocsoporthoz fogok tartozni a vizsgálat alapján. Hát, ez nem jött be.

 

Az eredmények alapján a Közel-Keleten kialakult J2 haplocsoport egyik szokatlanul ritka alcsoportjához tartozom.

 


Forrás: Eupedia.com

 

Mivel nem találtam egy olyan mintát sem, ami akár csak a közelében is lett volna az enyémnek, ezért hónapokig nem is foglalkoztam igazán ezzel a vonallal. Megrendeltem a már fentebb is említett, általános, minden ősre kiterjedő autoszomális és az egyenes anyai ágat vizsgáló mitokondriális tesztet is. Utóbbi egyértelműen nyugat-európai leszármazást, míg előbbi, az összes felmenőt vizsgáló egy általános, kelet-európai mixet mutat. 

 

Forrás: FamilyTree DNA myOrigins – (Remélem ezt felmutatva kapok majd egyszer egy kis árengedményt szeszes italra és susogós melegítőre.)

 

Folyamatos háborúk és népvándorlások által érintett régiónkban elég nagy volt a keveredés, így nem csoda, hogy itt az egyik legjelentősebb mértékű a genetikai diverzitás. A finomhangolt kalkulátor kelet-európai klaszterének összeállításánál ezt mind figyelembe vették. Az általam preferált cégnél, a National Geographic-kal is együttműködő FamilyTreeDNA-nél még az őskori európai leletekből feltárt információk alapján is készítettek egy kalkulátort, aminek szintén érdekes eredményei vannak, bár ezt az időtávot még nehezebb befogadni és értelmezni laikusként.

 

Forrás: FamilyTree DNA acientOrigins

 

De visszatérve az egyenes apai ágra:

 

abszolút magyaros hangzású vezetéknevű, több száz éve ugyanazon a kis rábaközi településen élő, kisnemesi származású őseim tényleg a Közel-Keletről származtak? Mi van?

 

Igyekeztem beleásni magam a témába, és kiderült, hogy bár a J2 haplocsoporthoz tartozó férfiak közös ősapja nagy valószínűséggel tényleg a termékeny félhold területéről származik, de Dél-Európában is viszonylag gyakori az előfordulása. Aztán

 

egyszer csak kaptam egy e-mailt, hogy van egy „genetikai unokatestvérem” Örményországból.

 

Mondanom sem kell, igencsak meglepődtem. Felvettem a kapcsolatot az örmény és a J2 haplocsoport DNS-projektjének vezetőjével is, és kiderült, hogy rajta kívül még van több másik „rokonom” az örmény diaszpóra különböző részeiből. Egy speciális kalkulátor szerint a közös ősünk 800-1200 éve születhetett.

 


Forrás: FamilyTree DNA J-M172 Project

 

Erre mondják azt, hogy nem várt fordulat.

 

A felfedezés kis túlzással megváltoztatta az életem. Azóta négyszer voltam Örményországban,

 

bejártam Törökország egykor örmények által lakott keleti régiójának egy részét, és találkoztam az egyik „genetikai unokatestvéremmel” is Jerevánban, aki az aleppói harcok elől menekült az óhazába. Azóta is számos teória cikázik a fejemben, hogy vajon hogyan kerülhetett az örmény ősapám Magyarországra, de biztosan persze sosem fogom tudni.

 

„Family reunion”

 

Gyermekkoromban a magyar mondákon nőttem fel, imádtam az Attila – Isten kardja rockoperát, és őszintén hittem abban, hogy én is az ősmagyarok egyenes ági leszármazottja vagyok. Felnőtt fejjel, és a genetikai teszttel a tarsolyomban (haha :D) aztán rájöttem, hogy egy kicsit bonyolultabb a saját származástörténetem ennél. Gyanítom, ezzel nem vagyok egyedül. 

 

Bár az eredmények nem zárják ki, hogy a honfoglalók között is lehetnek felmenőim, de az biztos, hogy jóval szélesebb körből származnak az őseim. 

 

Magyar vagyok, európai vagyok, egy kicsit örmény, sváb, meg még ki tudja mi. És ez engem megnyugvással tölt el.

 

FOTÓMONTÁZS: Bakodi Péter / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Belgrádban folytatódnak a rendszerellenes tiltakozások: a tüntetők „a vírus és a rezsim áldozataiért“ imádkoznak.

Az EU nem egy bankautomata olyan tagállamok számára, akik figyelmen kívül hagyják az alapvető szabályokat, írták a néppárti EP-képviselők.

A fából készült alkotást július 4-én, az amerikai függetlenség napján gyújtották fel.

A jobbközép Andrej Plenković annyira egyértelmű győzelmet aratott, hogy nem szorul rá egyetlen nagyobb pártra se koalíciós partnerként. Csak a kisebbségekre, lényegében.

Dorosz Dávid főpolgármester-helyettes szerint Budapesten rövid távon biztosan nem lesz ingyen a BKV. De mit és miért akarnak a bécsi zöldek?

Hónapok óta veszekszenek a Gödöt vezető politikusok. A Momentum vezetése polgármestere, Balogh Csaba pártjára állt, de mit gondol az ügyről a többi pártközpont?

Volt olyan tüntető, akit legalább húsz rendőr ütött és rugdosott, miközben már rég a földön feküdt. Második estéje tüntetnek Belgrádban és országszerte Vučić és rendszere ellen.

A hét kérdése

Vége a parlamenti szezonnak, vége a járvány durvábbik részének, és már rendeleti kormányzásra való felhatalmazása sincs Orbánnak, ideje hát megnézni, profitált-e ebből bármelyik párt. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Három borásztehetség, bor, bogrács, vezetett kóstoló, dűlőtúra. Mád, július 11.

Duda vs. Trzaskowski: a párharcot többek közt Pál Benedek, az Azonnali szerzője is értékeli július 14-én délután!

Az egyik legszebb pincesoron nyit ki a Planina borház július 31-én este. Vigyázat, sokac temperamentum + jó borok!

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás